Kevesebbet ér az ellenzéki szavazat a fideszesnél, Orbán Viktor pártja a saját törvényét is megsérti

A kormánypárti egyéni körzetekben jóval kevesebb ember él, mint az ellenzéki választókerületekben, ennek a parlamenti választás kimenetele szempontjából is jelentősége lehet – hívta fel a figyelmet Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója a Republikon Intézet rendezvényén.

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében felidézte: 2010 óta minden választás előtt fórumot rendeznek, ahova a Fidesz képviselőjét is meghívják. Most először azonban senkit nem találtak, aki hajlandó lett volna eljönni a kormánypárttól.

Bár az illiberális államot építő Fidesz távolmaradása akár logikusnak is tűnhet, Horn Gábor szomorúnak nevezte a kormánypárt lépését. A Republikon Intézet végül egy szakmai jellegű rendezvény megtartása mellett döntött.

A választás a 106 egyéni választókerületben dől el – állapította meg Róna Dániel. Ahhoz, hogy az ellenzék győzzön, 55-58 körzetben kellene nyernie. Később megjegyezte, hogy az ellenzék pillanatnyilag csak 40-nél kevesebb helyen áll nyerésre. Az egyéni voksok nagyobb eséllyel befolyásolják a választás eredményét, mint a listás szavazatok – mondta. Az egyéni választókerületekben már néhány száz szavazat „átbillenthet” egy-egy mandátumot. A legtöbb úgynevezett billegő körzet Észak-Magyarországon található.

– folytatta Róna Dániel. Lényeges problémának minősítette, hogy a 38 leginkább ellenzéki választókerület átlagos lélekszáma 77 ezer 394 fő, míg a 38 leginkább kormánypárti körzetben átlagosan csak 71 ezer 381-en laknak. Tehát az ellenzéki körzetekben több ember választ meg ugyanannyi képviselőt, mint a kormánypárti választókerületekben. Az ellenzéki körzetekben a választópolgárok szavazati súlya, szavazatuk matematikai értéke így kisebb.

– Ez nem apró adminisztratív pontatlanság, jelentéktelen részlet, hanem nagyon fontos tulajdonsága a választási rendszernek, ami egyáltalán nem véletlenül alakult így – jelentette ki Róna Dániel.

Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa hangsúlyozta, hogy a bizonytalan szavazók nem homogén masszát, hanem legalább három-négy jól elkülöníthető csoportot alkotnak. Ennek megfelelően a választáson nem egységes rétegként fognak működni. Azok, akik még nem kötelezték el magukat valamelyik tömb mellett, de elmennek szavazni, valószínűleg érzelmi döntést hoznak majd.

Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a liberális szavazókról tartott előadást. A felnőtt lakosság 14 százaléka liberálisnak definiálja magát. A liberálisokról kialakult kép annyiban megfelel a valóságnak, hogy – mint azt egy korábbi felmérés tanúsítja – többségük az ellenzékhez húz és kormányváltást szeretne, ugyanakkor 19 százalékuk a Fidesszel szimpatizál.