jelentés;EBESZ;választójog;választás 2022;

2022-03-23 06:00:00

Durván lejt a Fidesz felé a választási pálya - állapítja meg az EBESZ időközi jelentése

Kampánypénzek, levélszavazatok, elfogult állami média – számos ponton rámutat az április 3-i voksolás és népszavazás egyenlőtlen feltételeire az EBESZ megfigyelő missziója.

– A hivatalos kampányban az állami tisztviselők kampánytevékenységét a jogszabályok semmilyen módon nem korlátozzák, ahogy az állami források kampánycélú felhasználását sem – a többi között ezt állapítja meg az EBESZ választási missziójának most kiadott időközi jelentése. A dokumentum kiemeli, hogy a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtott több ügy is hivatali pozícióval és a kampányforrásokkal való visszaélésről szólt, de ezen ügyek egyikében sem állapított meg jogszabálysértést az NVB.

Az ellenzéki pártok aggodalmukat fejezték ki a kampánycélú plakáthelyek egyenlőtlen eloszlásával kapcsolatban is. A most közzétett 16 oldalas dokumentum szerint a kampányfinanszírozásra vonatkozó jogszabályban nem térnek ki a „pártokon kívüli felek” költéseire (ez lényegében a kormányzati hirdetéseket jelenti), holott azok az eddigi megfigyelések alapján aktív szerepet játszanak a kampányban – a kihelyezett plakátok között sok ilyen van és kifejezetten az ellenzéki szövetséget támadó üzenetet közvetít.

Ami a népszavazást illeti, az arra fordítható kampányköltések legmagasabb összegét nem határozták meg, és azokra semmilyen közzétételi kötelezettség nem vonatkozik. A misszió által megkérdezett szereplők egy része – akiket nem nevesítettek, de vélhetően vannak köztük civilek, pártok, választási szakértők, hivatalnokok, a média szereplői – aggályosnak tartja, hogy ez megkönnyíti a kormány számára, hogy költségvetési pénzekből jelentős összeget fordítson a népszavazási kampányra. Ráadásul sem a kormány, sem a választási hatóságok számára nem írták elő, hogy a választókat objektív és kiegyensúlyozott információkkal lássák el az úgynevezett „gyermekvédelmi törvény” ügyében – áll a szervezet által kiadott időközi jelentésben.

Bár a legtöbb megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy a választói névjegyzék megbízható, többen aggályaikat fejezték ki amiatt, hogy a lakóhely közelmúltban módosított definíciója miatt könnyen átjelenthetnek embereket a billegő körzetekbe. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, határon túli választók ügyében pedig problémásnak látják a levélszavazás „korlátozott biztonsági garanciáit”, és a választói nyilvántartás pontosságát is, mivel a külhoniaknak csak tíz évenként kell bejelenteniük az adataikat.

A jelentés rámutat, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó állampolgárok szavazati jogának egyenlőségére vonatkozó korábbi ajánlásokat nem követték érdemi lépések. Itt az a probléma, hogy a külföldön dolgozó magyarok – a külhoniakkal ellentétben – nem szavazhatnak levélben, csak személyesen a külképviseleteken, és nem ritkán több száz kilométert kell utazniuk a voksuk leadásához.

Felmerült a kifogások között az is, hogy a közszolgálati médiában „rendszerszintű politikai elfogultság” figyelhető meg, és a közmédia műsoraiban lényegében nem jelennek meg ellenzéki politikusok. A misszió már március 3-án elkezdte öt tv-csatorna és hat internetes hírportál monitorozását. A Fideszhez közeli Alapjogokért Központ elsőként reagálva azt írta, hogy a jelentés "megalapozatlan állításokat fogalmaz meg a magyar választási rendszerrel kapcsolatban".