Soha nem látott mértékű, 1585 milliárd forintos hiányt halmozott fel februrárban a kormány, ami a GDP közel 3 százalékának felel meg, és az egész idei évre tervezett hiány majdnem felét teszi ki. A képet egy hajszállal javítja, hogy januárban 151 milliárd forintos többlet keletkezett, így az első kéthavi hiány „csak” 1433 milliárd forint volt. Ez így is minden idők legrosszabb február végi egyenlege – derül ki a Pénzügyminisztérium költségvetési jelentéséből.
Ez alapján érthető, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter már a hét elején arról beszélt: a választások után – ha maradnak kormányon – szükség lesz a költségvetés kiigazítására. Az ellenzék szerint a kormány egyenesen megszorításokra készül. Bárki is kerül azonban hatalomra áprilisban, nem tehet mást mint, hogy mérsékli a költségvetési kiadásokat, és növeli a bevételeket.
A kormány még a háború kitörése előtt bejelentette, hogy a tervezett 5,9 helyett 4,9 százalékos deficitet akar elérni, ami további 500 milliárd forintos kiadás-, illetve hiánycsökkentést jelentene. Az ukrajnai háború menekültügyi, gazdasági és honvédelmi kiadásai ugyanakkor többszáz milliárd forintos forrást igényelnek, nem beszélve a rezsicsökkentés finanszírozáshoz szükséges 1000-1500 milliárd forintról. Ezekre egy fillér fedezett sincs a költségvetésben, vagyis 2-3 ezer milliárd forintos kiigazításra is szükség lehet a választások után. A kormány és a Pénzügyminisztérium bőszen hallgat április utáni terveiről. A tárca a tegnap kiadott költségvetési jelentésében egy szót sem ejt az év végi várható hiány, illetve a szükséges költségvetési kiigazítás mértékéről.
Stratégiai nyugalom uralkodik a Magyar Nemzeti Bankban is: a jegybanki elemzők szerint nincs ok izgulni az államháztartási folyamatok miatt a februári rekordhiány ellenére sem. A tegnap publikált Inflációs jelentésben a jegybanki elemzők azzal számolnak, hogy a GDP 4,9 százalékára, vagyis mintegy 2500 milliárd forintra csökkenthető az államháztartás idei hiánya. Mindezt annak ellenére állítják, hogy számításaik szerint a tervezett 4,9 százalékos államháztartási hiányt a háború, illetve az ebből eredő piaci feszültségek a GDP 0,6 százalékával, mintegy 300 milliárd forinttal emelik. Az MNB azért optimista, mert érvelésük szerint ezt a hiánynövekedést a „kedvező alapfolyamatok” és a korábban meghozott kiadáscsökkentő intézkedések ellentételezik. A kedvezőbb alapfolyamatok közé sorolja az MNB a tavalyi kimagasló gazdasági bővülést, amely növeli a kormány idei adóbevételeit. Csakúgy, mint a rekord magas infláció, hiszen a magasabb árak magasabb áfa-bevételeket eredményeznek.
Megjegyzik ugyanakkor, hogy várakozásuk szerint a hiány nagy része az első negyedévben keletkezik (ami a választási költekezések miatt érthető is).
A jegybank szerint az ukrajnai háború 300 milliárd forintos többlethiányt okoz, és ebbe beleszámolták a drasztikusan növekvő energiaárak ellentételezését, a menekültügyi kiadások megugrását, és a védelmi többletkiadásokat is. Ez meglehetősen megengedő érvelés. Elemzői becslések szerint ugyanis csupán a rezsicsökkentés pótlólagos forrásigénye meghaladja az ezer milliárd forintot, hiszen az állami gázszolgáltató ma négyszer-ötször magasabb áron vásárolja a földgázt, mint amennyiért a lakosságnk értékesíti. Az így keletkező veszteséget pedig az államnak, mint tulajdonosnak kell kipótolnia. És akkor még nem beszéltünk a magasabb államadósság miatti több száz milliárd forintos többletfinanszírozási igényről, vagy épp a jegybank várható százmilliárdos veszteségének fedezésről. Láthatóan azonban a választások előtt két héttel az MNB nem akarta bírálni a kormány költségvetési politikáját.
