A várakozással ellentétben idén sem marad el az óraátállítás: vasárnap kezdődik a nyári időszámítás. Így március 27-én hajnalban 2 óráról 3 órára kell majd állítani az órákat, így mindenki kevesebbet alhat, cserébe viszont hosszabbak lesznek a nappalok.
Az Európai Bizottság 2018-ban nyújtotta be az európai időzónák eltörlésére vonatkozó javaslatát, de a jelek szerint még mindig nem történik változás: tekerni kell tavasszal és ősszel. Az Európai Bizottság összegyűjtötte mintegy 4,6 millió európai polgár véleményét, akiknek a 84 százaléka az időátállítás ellen foglalt állást. A fő érvek közé a negatív egészségügyi hatások, a közúti balesetek számának növekedése, valamint az energiamegtakarítás hiánya tartozott. A dokumentum most az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnál vesztegel, a miniszterelnökök döntésére vár. A tagállamok megosztottak a kérdésben, nyilván ezért is tologatja maga előtt az Európai Tanács az ügyet. A tagállamok rendkívül megosztottak a témában, csak jelentős tagállami egyetértéssel lehet továbblépni. Erre viszont nincs sok esély a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború idején. A jelenleg érvényes szabályok szerint az uniós tagállamok saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy melyik időzónába szeretnének tartozni a jövőben. Eddig csupán a cseh kormány jelentette be tavaly szeptemberben, hogy még öt évig biztosan folytatja a téli és nyári időszámítás váltogatását.
A magyar emberek többsége – 81 százaléka – szerint is jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egy időszámítás lenne – derült ki a Publicus Intézet egy korábbi reprezentatív felméréséből. Az eredmények szerint a megkérdezettek csupán 13 százaléka tartja jónak a mostani rendszert. A felmérésből az is kiderült, hogy a legtöbben – a válaszadók 65 százaléka – a nyári időszámítást preferálná, amikor este tovább van világos, és csak 26 százalékuk tartaná jobbnak, ha a téli időszámításhoz igazítanánk az óráinkat.
