élelmiszer;gabona;Magyarország;export;

2022-03-26 15:41:00

Az Orbán-kormány meghirdette a gabonaexport tilalmát, de azért szinte minden szállítmány szabadon mehet

Egyelőre nincs jele annak, hogy Magyarország a külföldre szánt gabonát visszatartaná. A kérelmek 90 százaléka egy-két napon belül zöld utat kapott, a korlátozás sértheti az uniós belső piaci szabályokat.

A választások utánig odázná el a kormány az élelmiszerárstoppal a még inkább sokkoló bolti dárgulást, megakadályozni azonban nem tudja. Raskó György egy Facebook-bejegyzésében például nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy a legnagyobb német húskonszern 20 százalékkal emelte a sertéshús árát, a napraforgóolaj pedig az ottani boltokban egy hét alatt 30 százalékkal drágult. Márpedig az agrárközgazdász szerint hasonlóra készülhetünk Magyarországon is május 1. után. „Még jön hozzá a liszt, a cukor, a csirkemell, a csirke far-hátról nem is beszélve. Az élelmiszer-infláció be fog robbanni májusban” - utalt arra, hogy az árstop május 1-jén lejár.

A német és a magyar élő sertés felvásárlási ára együtt mozog, nálunk is elindult a drágulás - mondta ezzel ezzel kapcsolatban lapunknak Kiss László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) sertéstenyésztők tagozatának elnöke. Ezt az üzletekben a vevők még nem érzik, de néhány hete még 380-390 forint volt, most már 450-500 forintba kerül egy kiló élő sertés. Ez az ágazat gondjaira ugyanakkor még nem jelent megoldást, és azokat a március végén igényelhető többlettámogatás is csak részben orvosolja. A sertéstartók továbbra is ráfizetnek a folyamatosan emelkedő takarmányárak miatt.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke viszont úgy véli: az állattenyésztők érdekérvényesítő képessége gyenge, ha nem tudják kiharcolni a felvásárlóknál a megfelelő árat, de erről nem a gabonatermesztők tehetnek. Elmondta: a gabonakiviteli korlátozás bevezetése után a kukorica 20 ezer forinttal olcsóbb lett, most 115 ezer forintot kell fizetni érte tonnánként. A búza ennél 5 ezer forinttal drágább. Az export nem szűnt meg, de az államnak elővásárlási joga van a gabonára. Ha ezzel nem él, akkor külföldön is eladható, ahol nagy a kereslet, mivel meglehetősen bizonytalan annak az évi 110-120 millió tonnának a sorsa, amit eddig a világ gabonaexportjának 30 százalékát kitevő orosz és ukrán kivitel jelentett.

Egyelőre nincs is jele annak, hogy Magyarország a külföldre szánt gabonát visszatartaná - tudtuk meg Pótsa Zsófiától, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége főtitkárától. A kormány március elején vezette be az elszálló gabonapiaci árakra és az élelmezés biztonságának garantálására hivatkozva az exportkorlátozást a hazai gabonákra. Május 15-ig minden, külföldre szánt szállítmányt be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih), és ha az állam úgy ítéli meg, élhet elővételi vagy vételi jogával.

A döntés itthon is meglepte a szakembereket, és okozott némi zűrzavart. A beadott exportkérelmek 90 százaléka azonban 24 vagy 48 órán belül pozitív választ kapott – tájékoztatott Pótsa Zsófia. Szerinte a rendelet célja elsősorban a kereskedés ellenőrzése és kézben tartása, nem pedig az exporttilalom. Azt nem tudni: a még raktáron lévő készlet pontosan mekkora, ám egészen biztos, hogy a gabonatermesztőknek van mit eladniuk, mert a magas árak miatt csökkent a magyar kivitel. A kukorica export például egy év alatt gyakorlatilag a felére zsugorodott. A 2020-2021-es gazdasági évben még 3 millió 840 ezer tonna volt a kivitel, ez egy év alatt 1 millió 900 ezer tonnára csökkent.

Itthon ugyanakkor még sincs tülekedés a gabonakereskedőknél, a megkérdezettek szerint nem nőtt a hazai szükséglet. Nem csoda, hiszen nem mindegyik malom tudja már megvenni a spekulációnak is kitett búzát, amiért most nagyjából a múlt nyári ár dupláját kell fizetni. A liszt ára év elején a korábbi ár kétötödével szökött fel, majd árstop alá eső termék lett, a kenyér és a péksütemény viszont nem. Pedig a drágulás e téren is rekordokat döntöget. Egy év alatt ezek a termékek 25-30 százalékkal lettek drágábbak, és sokan már úgy gondolják: elérték az osztrák árszintet.

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke ez utóbbit határozottan cáfolta. Szerinte legfeljebb néhány budapesti kézműves pékségben lehet osztrák léptékű árakkal találkozni. A drágulást persze elismerte, de szerinte nem egyformán nőtt a termékek ára. Hogy mi várható ezután, azt nem tudta megmondani, mert még nem tudni, milyen alapanyag-költségekkel kalkulálhatnak. Jelezte: ha a beszállítók árat emelnek, azt kénytelenek a sütőipari vállalkozások is megtenni, mert a növekvő önköltségek miatt már így is rohamosan fogy a pékek és a pékségek száma.