Magyarország válogatottja Kanada legjobbjai ellen aratta mindmáig utolsó győzelmét a labdarúgó-világbajnokságok történetében: az irapuatói Sergio León Chávez stadionban Esterházy Márton és Détári Lajos góljával 2-0-ra nyert 1986. június 6-án. A második mexikói vb óta sem Kanada, sem Magyarország nem szerepelt a vb-n. Ennek most vége.
Mármint kanadai részről.
Az észak-amerikai együttes – magyar idő szerint – vasárnap éjfélkor dzsemborit rendezett a torontói stadion 29 122 nézőjével együtt. Nem volt igazi fesztiválidő, a hőmérő mínusz négy fokot mutatott, ám a hangulat felforrósodott a jamaicai „bobcsapat” elleni 4-0 közben és után. A vendégek Kingstonból plusz 28 fokból indultak el, hogy aztán a fagyos pályán elhasaljanak... Kanada viszont felemelkedett, és nem csupán azért, mert abban az országban otthon vannak a jégen.
Volt honnan feljönni.
Nálunk az idáig utolsó „magyar” vb után 1988-ban tört ki a bundabotrány. Kanadában 1987-ben. A juharleveles válogatott a Merlion Kupán vett részt Szingapúrban, és öt játékosa – egyenként 100 ezer dollárért – eladta a „népi” Korea elleni elődöntőt (0-2). Az ötök közül három futballista, Paul James, Dave Norman és Igor Vrablic játszott a magyarok ellen Mexikóban. Közülük James meggondolta magát, visszaadta a pénz rá eső részét. A bundát nem volt nehéz bizonyítani, mert a további négy jómadár bankszámláján ott volt a nagy összegű utalás, sőt a magabiztos Norman nem sokkal Szingapúr után házat vásárolt Coquitlamben.
Magyarországon semmit nem sikerült alátámasztani, a vesztegetési ügy kezelése a dilettantizmus lehangoló mintapéldája volt. A kontárvilág idehaza azóta is megmaradt, sőt mindinkább kiterjedt a pályára is. Kanadában sem sok jót ígért, hogy John Herdman szövetségi kapitány első meccsén, az új-zélandiak elleni 1-0 alkalmával 75 néző lézengett a spanyolországi Murciában négy évvel ezelőtt. A szakvezető mérlege mára 29 győzelem, 4 döntetlen, 7 vereség – a selejtezőkön 8, 4, 1 – és vb-részvétel Katarban.
Jól mutat a kanadai táblázat.
Az angol edző korábban a kanadai női válogatottat dirigálta, és 2012-ben, majd 2016-ban olimpiai bronzéremig vezette együttesét, amely aztán 2021-ben elhódította az ötkarikás aranyérmet. Herdman akkor már a férfiakat dirigálta, s a Toronto Star most azt írta róla: „A legfontosabb személy, aki valaha besétált a kanadai szövetség ajtaján.” A lap jegyzetének címe pedig ez volt: „Herdman, a próféta”.
A negyvenhat éves tréner hamar belátta, hogy nem lesz belőle jegyzett futballista, ezért már fiatal korától az edzői pályára készült. Jó helyen. Hosszabb időt töltött Brazíliában, hogy tanulmányozza az ottani képzési módszereket, majd Sunderlandben, ahol a helyi csapat akadémiáján edzősködött, brazil futballiskolát nyitott. Amikor pedig kinevezték a kanadai férfi csapat kapitányának, azt mondta: „Kijutunk Katarba. Lefektetjük az alapokat 2026-ra.”
Merthogy 2026-ban Kanada társrendezője lesz a világbajnokságnak. Addig is érdemes figyelni rá, mert a selejtezők kezdetekor a 73. helyen állt a világranglistán, most pedig már a 33. Támadó szekciója különösen erős: a center Cyle Larin (Besiktas) 13, az irányító Jonathan David (Lille) 9 gólt szerzett a CONCACAF-selejtezők nyolc csapatos végjátékában, a két szélső, Tajon Buchanan (FC Bruges) és Junior Hoilett (Reading) pedig nehezen tartható. A kanadai értékelésekben e négy játékos közül hármat 9-essel honoráltak a 4-0 után, csak Buchanannek kellett beérnie 8-assal. Feltehetően azért, mert a huszonhárom esztendős, technikailag egészen kiváló csatár nem egyszer belefeledkezik a trükkökbe, szerintem még a hivatalos papírokat is színes ceruzával írja alá. A gólöröme is extravagáns: dupla hátraszaltó, akár a cirkuszban.
A csapat kapitánya az ezúttal csereként beszálló, harminckilenc esztendős, 94-szeres válogatott Atiba Hutchinson (Besiktas). Ő az egyetlen játékos az együttesben, aki élt 1986-ban, az első kanadai vb-szereplés idején. Kérdés, a legközelebbi magyar vb-részvételkor hány éves lesz az a honfitársunk, aki 1986-ban született.
Egyáltalán: a nagy pillanatot vajon megéri-e?
