Szétverték az osztrák elhárítást, hemzsegnek Ausztriában az orosz kémek

Orosz kémközponttá vált Ausztria, aminek elsősorban az az oka, hogy az ausztriai kémelhárítást az elmúlt években szétverték. Mindezt – írják egyhangúlag az osztrák lapok – a szélsőjobboldali Szabadságpárt idézte elő, amely mindenfajta fenntartás nélkül kereste a közelséget Vlagyimir Putyinnal és pártjával.

Tucatnyi Putyin-kém tevénykedik Ausztriában. Ezzel kezdődik a keddi Österreich című napilap címlapjaoldala, de nincs egyetlen olyan osztrák sajtótermék sem, amely ne az Ausztriát behálózó orosz kémekkel foglalkozna.

A figyelmet a brit Financial Times cikke keltette fel, amely az egész Európát behálózó orosz kémtevékenységről írt elemzést. A lap diplomatákra hivatkozva állítja, hogy az osztrák védelmi minisztérium gyakorlatilag az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU részlegének tekinthető. Egy másik külügyi hozzáértőt is idéz, aki repülőgépanyahajóhoz hasonlítja Ausztriát, ahonnan az orosz hírszerzés kiszolgálja magát.

Hogy Ausztria a II. világháború után mindig is a hírszerzők paradicsoma volt, az köztudott dolog, elsősorban geopolitikai elhelyezkedésének köszönhetően. Az érdeklődést fokozta, hogy az osztrák fővárosban számos nemzetközi szervezet vert tanyát, továbbá, hogy az ország törvényei kesztyűs kézzel bánnak a külföldi ügynökökkel, büntetés csak akkor jár, ha a kémkedés nem harmadik ország, hanem Ausztria ellen irányul.

Az elemzők természetesnek tartják, hogy az orosz-ukrán háború tovább növelte a hírszerzők érdeklődését az infrastruktúrával jól felszerelt Bécs iránt, és szert tettek egy nem várt előnyre is azzal, hogy 2018 után a semleges országban gyakorlatilag megszűnt a kémelhárítás, s a különböző külföldi hírszerző szervezetek, ezt kihasználva, azonnal növelni kezdték bécsi kémállományuk létszámát.

A Die Presse tette közzé az osztrák külügyminisztérium adataira hivatkozva, hogy Oroszországnak 2018-ban 185 akkreditált diplomatája volt Bécsben, számuk 2020-ra 204 főre nőtt. De kihasználták az ellenőrzés hiányát más országok is, az amerikai diplomataállomány létszáma 2020-ban elérte a 245 főt a két évvel korábbi 231-ről, a brit - úgymond diplomaták száma 231-főről 245-re emelkedett. Az orosz nagykövetség Bécs harmadik kerületében terpeszkedik, s a bécsi Donaustadtban hatalmas lakóövezet épült az orosz diplomaták számára.

Az orosz kémek ausztriai elszaporodását a bécsi elemzők azzal is összefüggésbe hozzák, hogy 2017-19 között a koalíciós kormánynak tagja volt a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ), amely egy időben a belügy-, a külügy- és a védelmi tárcát is uralta, s ezeken a szervezeteken keresztül is erősítette orosz kapcsolatait. A párt már a hatalomra kerülése előtt partnerségi szerződést kötött Vkagyimir Putyin orosz elnök pártjával, az Egységes Oroszországgal (JeR), 2018-ban pedig, mondvacsinált érvekkel, eltávolította a hírszerzési feladatokat is végző alkotmányvédelmi hivatal (BVT) vezetőjét, akit csak az utóbbi hetekben rehabilitáltak. Az adott év februárjában közlekedési rendőrök mögé bújva a belügyminisztérium vezetőinek utasítására kulcsfontosságú iratokat vittek el a BVT-ből, számos munkatársnak felmondtak.

De a BVT magától is hibázott, megbízható, de képzetlen munkatársak dolgoztak az intézményben, egymást feljelentgetve, saját karrierjükkel foglalkozva. A helyzet annyira tarthatatlanná vált, hogy a baráti hírszerző szervezetek negligálni kezdték az osztrák intézményt, elhallgatták előle a fontos információkat, s a hivatal tagjait nem hívták meg bizalmas nemzetközi tanácskozásokra. A bécsi bázisú orosz hírszerzők viszont szabadon szimatoltak, kikutatták például, hol folyik a külföldi önkéntesek kiképzése a Lengyelországhoz közeli ukrán határnál. Nekik tulajdonítják az orosz katonai támadás sikerét.

Az elfajult helyzetet érzékelteti, hogy 2020-ban hat hetes kibertámadás alá került a bécsi külügy, amelynek szervereiről az EU-val folytatott bizalmas megbeszélések adatait szívták le az informatikai betörők. Az osztrák kancellár, Karl Nehammer a minap azt mondta, hogy a nyomok Oroszországba vezettek. De Oroszországba menekült a Wirecard nevű német pénzügyi cégbirodalom osztrák második embere, Jan Marsalek is (három éve nem jutnak nyomára), akiről kiderült, hogy osztrák és orosz biztonsági szervezetekkel egyaránt szoros kapcsolatokat ápolt, de a bécsi kormányhoz is talált magának utat. Nincs olyan média, amely nem emlegetné fel, hogy hogy 2018. augusztusában pár órára - máig talányosan - Ausztriába utazott Putyin elnök, hogy az akkori külügyminiszter, Karin Kneissl esküvőjén táncoljon. A szabadságpárt által delegált osztrák politikus mindmáig a Kreml hatókörében mozog, orosz olajtársaság felügyelőbizottsági tagja, rendszerbarát moszkvai újság szerzője.

Miután az FPÖ kiesett a kormányból, kezdett az osztrák hírszerzési munka helyreállni, új helyszínen, új vezetővel, új néven. A BVT-ből DSN lett, az új vezetőt Omar Haijawi-Pirchnernek hívják, aki tavalyi kinevezése óta járja Nyugat-Európát, hogy a partnereket meggyőzze az újkeletű osztrák hírszerzési megbízhatóságról. Az új intézményben átszűrik a munkatársakat, s Bécsújhely (Wiener Neustadtban) szervezett oktatás is indul kémek és elhárítók képzésére. De hírlik, hogy a kancellári hivatalban a különböző hírszerzési szolgálatok munkájának összehangolására önálló államtitkárság szerveződik.