Perrel állítanák meg a Tiborcz-holdudvarhoz tartozó kavicskirályt

Visszafordíthatatlan károkat okozna a hatalmas kiskunlacházi bánya a helyi természetvédő egyesület szerint, ezért bíróságon támadták meg a kitermeléshez kiadott engedélyt.

Egy hónapig ült a Robinson Környezet- és Természetvédelmi Egyesület által benyújtott kereseten az engedélyt január közepén kiadó Pest megyei kormányhivatal, mire továbbította az illetékes bírósághoz az ügy irataival együtt. Az erről szóló tájékoztatást a múlt hét végén adta ki a Tarnai Richárd vezette hatóság. A helyi környezetvédők keresetükben azonnali jogvédelmet kérnek, vagyis legelőször is azt szeretnék elérni, hogy a Kiskunlacháza XXVI. bányatelek kitermeléséhez idén kiadott környezetvédelmi engedélyről szóló határozatot a bíróság függessze fel a közigazgatási per végéig. A „kitermelés ugyanis az eljárás végére olyan méreteket ölthet, hogy az eredeti állapot helyreállítása már nem lenne lehetséges”. Aggodalmuk korántsem túlzó, hiszen azt még a bányacég sem tagadta, hogy a kitermelés következtében „a terület tájbeli átrendeződése bekövetkezik”.

Ahogy arról a Népszava korábban beszámolt: a 303 hektáros terület bányászati jogát egy zárt pályázat eredményeként Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gazdasági holdudvarához köthető Balázs Attila cége nyerte el. A Kiskunlacháza- Délegyháza közötti területről 35-40 millió tonna kavicsot termelnének ki. A kiadott környezetvédelmi engedély azonban csak az első 90 hektáros ütemre vonatkozik. A Robinson Egyesület szerint ez már önmagában is hibás, hiszen a kitermelés környezeti hatását a hatalmas bányaterület egészét figyelembe véve kellene vizsgálni. (Ezt a szétaprózó, az okozott hatást külön-külön vizsgáló módszert alkalmazták a városligeti múzeumok engedélyezésekor is, így sokkal könnyebben kihozhatóak az előírásoknak megfelelő számok.)

A kereset szerint a kérelemben nem volt egyértelmű, hogy a kitermelést milyen ütemezéssel valósítanák meg: a szakvélemény 4 ütemmel és 40 évvel, a részletes helyszínrajz 6-7 ütemmel és 60-70 évvel számol, miközben az engedélyt csak 10 évre kérték. A civilek szerint ez „ütközik a jóhiszemű joggyakorlás elvével, hiszen a kérelmező a bányászati tevékenység területi és időbeli ütemezése kapcsán úgy bontotta részekre a teljes bányatelket, hogy ezzel eltérő, számára kisebb és ezzel kedvezőbb hatások vizsgálatára kerüljön csak sor”. Holott a jogszabály szerint minden környezeti elemet a többivel egységben, az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell vizsgálni.

A későbbi hasznosításként megjelölt horgásztó nyitást is erősen kérdésesnek tartják, hiszen Kiskunlacháza és Délegyháza körül már működik négy, de azokon felül is van még 20 másik tó. A „költősziget” és „vizes élőhely” kialakítása sem több üres frázisnál, hiszen az erre kijelölt helytől 200 méterre működik majd a zajos osztályozó 30-50 éven át.

mert a talaj elszikesedéséhez vezet, ráadásul komplex hatásvizsgálat nélkül ezek csak üres számok.

A szomszédos délegyházi önkormányzatot sem győzte meg a dokumentáció. A település polgármestere, Riebl Antal az eljáráshoz benyújtott beadványában „kifejezetten ellenezte” a bányanyitást, az ellenérvek között a talajvízcsökkenés is szerepelt, mint írta: a község földjeinek 70 százaléka már így is bányatelek, lassan sziget lesz belőlük a bányák után visszamaradó tavak miatt.

A civilek szerint a jogutódlás sem teljesen tiszta. A fentebb már említett zárt pályázaton a Kvarchomok Bányászati és Feldolgozó Kft. nyert. Az engedélyt viszont a helyébe lépő Lacházi Kavicsbánya Kft. kérte meg. Mindkét cég ügyvezetője Balázs Attila, tulajdonosa pedig az általa birtokolt Bayer Construct Zrt. (Ez a cég építene kiemelt beruházásként óriási új városközpontot Zuglóban.) Az MNV Zrt. korábbi nyilatkozata szerint azonban a Kvarchomok jogosult eljárni az engedélyezési ügyekben, arról pedig nincs papír, hogy ezt a jogot a Lacházi Kft. is megkapta volna. Márpedig, ha jogutódlás jogszerűtlen, akkor az engedély is jogsértő.