Németország eddig nem a legjobban teljesített a háború során. Olaf Scholz lassan reagált, egy ideig kitartott amellett, hogy nem küldenek fegyvereket Ukrajnának. A kancellár és kormánya Vlagyimir Putyinhoz hasonlóan eleinte úgy vélte, napok kérdése Kijev elfoglalása, derült ki a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung cikkéből. Ám állóháború alakult ki, és minden német láthatta, mit művelnek az orosz katonák Ukrajna területén, így a német álláspont is változott.
A kezdeti késlekedés miatt esett Scholz és pártja, az SPD népszerűsége, miközben a Friedrich Merzcel új erőre kapott, a tavalyi választás után ellenzékbe szorult CDU-é növekedésnek indult.
Scholz később feleszmélt, rájött arra: nem csak a pragmatikusnak nevezett német-orosz viszony változott meg gyökeresen, hanem a NATO-hoz fűződő viszonyt és a német katonai doktrína kérdését is új alapokra kell helyezni, illetve a gazdaságpolitikában is fordulat kell. A németek Scholz helyett egyre inkább Angela Merkel volt kancellárt hibáztatták, amiért Putyin folyamatosan feszegette a határokat és elrendelte az agressziót.
A vasárnapi saar-vidéki választás azt jelzi, a közvélemény nemcsak megbocsátott Scholznak, hanem úgy véli, az SPD-nek nincs alternatívája, és a CDU-nál jobban tudja kezelni a válsághelyzetet. A szociáldemokraták több mint két évtized múltán győztek a tartományban, ráadásul hatalmas fölénnyel. Bár Scholz nem a „szívek kancellárja”, a legkevésbé az érzelmes beszédeiről ismert, de tárgyszerűségét értékelik a választók. Saar-vidék ugyan nem tartozik a legfontosabb tartományok közé, de az eredmény jó esélyt ad az SPD-nek arra, hogy jól szerepeljen a három hátralévő tartományi voksoláson, amelyek közül kiemelkedik a májusi észak-rajna-vesztfáliai. Talán Scholz is tanult a hibákból, s ráeszmélt arra: válsághelyzetben gyorsabban kell reagálni.