- NER-Disneyland és pénzpumpa – így néz ki választás előtt Magyarország legszegényebb megyéje

A keleti határszélen lévő, falvakkal teli körzetekben, a vásárosnaményiban, a mátészalkaiban, a nyírbátoriban és a kisvárdaiban kisebb meglepetést okozna, ha nem a Fidesz vinné el a képviselői posztot. Ám vannak olyan mérések is, amelyek az elmúlt hetekben csökkenő kormánypárti előnyt mértek a 2018-as választáshoz képest, de továbbra is második helyre téve az egységes ellenzéki jelölteket.

Ezekben a körzetekben már az is eredménynek számítana – és a töredékszavazatok miatt fontos lenne az ellenzék számára –, ha nem 56-58, vagy több mint 60 százalékkal húzná be a győzelmet a kormánypárti jelölt, mint legutóbb, hanem csak néhány százalékot verne rá az ellenfelére. Ahogyan Csonka Bertalan, a szocialisták kisvárdai városi elnöke lapunknak fogalmazott: nagyon örülnének az ellenzéki győzelemnek, de egy esetleges vereséget is jobban meg tudnának emészteni, ha a két tábor közötti olló szűkülne.

Kisvárda és körzetének példája jól mutatja, milyen ellenszélben kell versengeniük a jelölteknek egy olyan kelet-magyarországi térségben, ahol a fideszes országgyűlési képviselők már-már élet-halál urai, és sokszor ennek szellemében is viselkednek. Tőlük függnek a települési támogatások, velük kell jóba lenni, ha pályázaton indul az önkormányzat. Errefelé az uram-bátyám viszonyrendszer majdnem annyira virulens, ahogyan amennyire azt a szabolcsi, tiszacsécsei születésű Móricz Zsigmond 1930-ban a Rokonok című regényében lefestette. Ilyen környezetben kell szembenéznie az Egységben Magyarországért jelöltjének, a jobbikos Tóth Viktornak a KDNP-s Seszták Miklós ügyvéddel, a város szülöttével, korábbi fejlesztési miniszterrel, aki 2018-ban 61,87 százalékkal szerezte meg a képviselői posztot, és noha az utóbbi években látványosan visszaszorult a hatalomból, ebben a térségben még mindig ő számít a kormánypárti erős embernek.

Azt még az ellenzéki érzelmű szavazók is elismerik, hogy Kisvárda rengeteg pénzt kapott az elmúlt 12 évben, igaz, a legtöbben azt is hozzáteszik: költhették volna értelmesebb célokra is, mint amilyenekre valójában „elszórták”. Az eredetileg 120 milliósra tervezett kis stadionból 2,5 milliárdos megalomán építmény lett, hárommilliárd forintot költöttek a várfürdő felújítására, de ott van Kisvárdától alig nyolc kilométerre több milliárdért felhúzott luxus tenisz-akadémia, ami a helyiek szerint kihasználatlan.

A térség egyik legbizarrabb beruházása az a Cinemaqua-projekt, ami közvetlenül az aréna szomszédságában épült fel, a hollywoodi Paramount filmstúdiót idézve, persze magyar módra. A helyiek által csak NER-Disneylandnek nevezett filmes fantomvárosban különböző stílusú díszletek között bóklászhatnak az érdeklődők, de a helyiek jobban örültek volna munkahelyteremtő beruházásnak, vagy éppen bérlakás-építésnek, amivel helyben tudnák tartani a fiatalokat. Itt egy baromfi-feldolgozó üzem a legnagyobb munkáltató, ahol jellemzően betanított munkára van igény. Több, mint hatmilliárd forintos állami támogatást felemésztve nemrég ugyan megépült egy éticsiga-feldolgozó üzem, amelynek avatásakor, 2019-ben Seszták Miklós 300 új munkahelyet ígért, ám a cég azóta becsődölt, környékét gaz veri fel, az állam meg futhat a befektetett pénze után.

– mondták többen lapunknak. A nyírbátori körzetben – ahol szintén Tóth Viktornak hívják az Egységes Magyarország ellenzéki, MSZP-s jelöltjét – nem a munkahelyteremtés, hanem éppenséggel a munkaerőhiány a gond. Mára a ciklusok óta baloldali vezetésű város Ipari Parkjában több ezer embert foglalkoztatnak 180 környékbeli településről, köztük például Kisvárdáról is. Itt nem luxusteniszpályákat és díszletvárost, hanem fecskeházat építettek a fiataloknak, és munkásszállót a távolabbról érkezőknek.

A fideszes képviselő – és jelölt – Simon Miklós itteni körzetéről a Népszava elsőként írta meg, hogy hasonló módon bonyolíthatták le a területfejlesztési operatív pályázatok egy részét, mint a törökszentmiklósi térségben, Boldog István territóriumában, ahol emiatt már bírósági eljárás folyik, a képviselő pedig a vádlottak között szerepel. Közös szála a két ügynek, hogy mindkét választókerületben az esetek zömében ugyanaz a debreceni közbeszerzési szaktanácsadó vezette le az eljárást, jellemzően meghívásos alapon, a verseny kiiktatásával.

Mátészalkán 2018-ban a fideszes Kovács Sándor 58,55 százalékkal vitte el a körzetet, mögötte az akkor jobbikos Apáti István 32 százalékkal a második helyen végzett. Ő most a Mi Hazánk színeiben indul, míg az egységes ellenzék a jobbikos Földi Istvánt küldi ringbe. Kérdés, hogy Apáti melyik oldalról csíp le több szavazatot, de tény, hogy az ő újraindulásával hárompólusúvá vált itt a verseny. Vásárosnamény és körzetének gyeplőjét két kézzel szorítja a fideszes Tilki Attila, aki majdnem 60 százalékkal jutott be négy évvel ezelőtt, kihívója most a DK-s Sápi Mónika lesz. Valamennyi felsorolt választókerületben van egy szembetűnő különbség a 2018-hoz választáshoz képest: az úgynevezett „kamupártok” zöme felszívódott, a korábbi 12-16 induló helyett most jellemzően 5-7 név szerepel a listán.

Igaz, hogy a várost fideszes polgármester vezeti, de a négy évvel ezelőtti választáson a sportállamtitkár Szabó Tünde mindössze 40,3 százalékot hozott itt. Akkor ez elég volt a győzelemhez, mert az ellenzék nem volt egységes: a szocialista Csabai Lászlóné 32,83 százalékot, a jobbikos Lengyel Máté 19,21 százalékot kapott, vagyis együttesen több mint ötvenet értek el. Lengyel Máté most ez egységes ellenzék színeiben áll rajthoz, s elemzők szerint esélyes a győzelemre. Ugyanebben a körzetben indul a vírustagadó gyógyszerész, Gődény György a Normális Élet Pártja színeiben: ő négy éve a „Közös Nevező” formáció jelöltjeként állt rajthoz, s akkor 0,65 százalékot hozott. S ebben a körzetben száll ringbe a Megoldás Mozgalom színeiben Helmeczy László ügyvéd, a megyei közgyűlés korábbi elnöke, aki civilben most épp a Kósa Lajos megtévesztéséről elhíresült, csalással gyanúsított csengeri örökösnő védelmét látja el.

A 2-es számú nyíregyházi választókerületben a fideszes Vinnai Győző sem ért el 50 százalékot 2018-ban, 47,89 százalékkal húzta be a körzetét. Négy évvel ezelőtt az akkor jobbikos Fülöp Erik, Tiszavasvári polgármestere volt a legerősebb ellenfele (35,05 százalék), most viszont a szocialista Aranyos Gábor, az Egységben Magyarországért jelöltje a kihívó, akinek szintén adnak esélyt az elemzők arra, hogy ha szoros mezőnyben is, de nyerjen.