A keleti határszélen lévő, falvakkal teli körzetekben, a vásárosnaményiban, a mátészalkaiban, a nyírbátoriban és a kisvárdaiban kisebb meglepetést okozna, ha nem a Fidesz vinné el a képviselői posztot. Ám vannak olyan mérések is, amelyek az elmúlt hetekben csökkenő kormánypárti előnyt mértek a 2018-as választáshoz képest, de továbbra is második helyre téve az egységes ellenzéki jelölteket.
Ezekben a körzetekben már az is eredménynek számítana – és a töredékszavazatok miatt fontos lenne az ellenzék számára –, ha nem 56-58, vagy több mint 60 százalékkal húzná be a győzelmet a kormánypárti jelölt, mint legutóbb, hanem csak néhány százalékot verne rá az ellenfelére. Ahogyan Csonka Bertalan, a szocialisták kisvárdai városi elnöke lapunknak fogalmazott: nagyon örülnének az ellenzéki győzelemnek, de egy esetleges vereséget is jobban meg tudnának emészteni, ha a két tábor közötti olló szűkülne.
Kisvárda és körzetének példája jól mutatja, milyen ellenszélben kell versengeniük a jelölteknek egy olyan kelet-magyarországi térségben, ahol a fideszes országgyűlési képviselők már-már élet-halál urai, és sokszor ennek szellemében is viselkednek. Tőlük függnek a települési támogatások, velük kell jóba lenni, ha pályázaton indul az önkormányzat. Errefelé az uram-bátyám viszonyrendszer majdnem annyira virulens, ahogyan amennyire azt a szabolcsi, tiszacsécsei születésű Móricz Zsigmond 1930-ban a Rokonok című regényében lefestette. Ilyen környezetben kell szembenéznie az Egységben Magyarországért jelöltjének, a jobbikos Tóth Viktornak a KDNP-s Seszták Miklós ügyvéddel, a város szülöttével, korábbi fejlesztési miniszterrel, aki 2018-ban 61,87 százalékkal szerezte meg a képviselői posztot, és noha az utóbbi években látványosan visszaszorult a hatalomból, ebben a térségben még mindig ő számít a kormánypárti erős embernek.
Ráadásul itt a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom „jó érzékkel” egy Dzsubák Balázs nevű jelöltet állított a ringbe, aki a Dzsudzsák Balázséhoz hasonló hangzású neve miatt vélhetőn „érdemein túl” plusz szavazókat is szerez.
Azt még az ellenzéki érzelmű szavazók is elismerik, hogy Kisvárda rengeteg pénzt kapott az elmúlt 12 évben, igaz, a legtöbben azt is hozzáteszik: költhették volna értelmesebb célokra is, mint amilyenekre valójában „elszórták”. Az eredetileg 120 milliósra tervezett kis stadionból 2,5 milliárdos megalomán építmény lett, hárommilliárd forintot költöttek a várfürdő felújítására, de ott van Kisvárdától alig nyolc kilométerre több milliárdért felhúzott luxus tenisz-akadémia, ami a helyiek szerint kihasználatlan.
A térség egyik legbizarrabb beruházása az a Cinemaqua-projekt, ami közvetlenül az aréna szomszédságában épült fel, a hollywoodi Paramount filmstúdiót idézve, persze magyar módra. A helyiek által csak NER-Disneylandnek nevezett filmes fantomvárosban különböző stílusú díszletek között bóklászhatnak az érdeklődők, de a helyiek jobban örültek volna munkahelyteremtő beruházásnak, vagy éppen bérlakás-építésnek, amivel helyben tudnák tartani a fiatalokat. Itt egy baromfi-feldolgozó üzem a legnagyobb munkáltató, ahol jellemzően betanított munkára van igény. Több, mint hatmilliárd forintos állami támogatást felemésztve nemrég ugyan megépült egy éticsiga-feldolgozó üzem, amelynek avatásakor, 2019-ben Seszták Miklós 300 új munkahelyet ígért, ám a cég azóta becsődölt, környékét gaz veri fel, az állam meg futhat a befektetett pénze után.
– Elég csak összehasonlítani, hogy a szomszédos körzet, Nyírbátor korábbi erős embere, a szocialista miniszter, Veres János milyen tudatosan és előre felépített módon vitt fejlesztési pénzeket abba a térségbe, és mennyire ötletszerűen, átgondolatlanul és pazarlóan költöttek el a súlyos tízmilliárdokat Kisvárdán
– mondták többen lapunknak. A nyírbátori körzetben – ahol szintén Tóth Viktornak hívják az Egységes Magyarország ellenzéki, MSZP-s jelöltjét – nem a munkahelyteremtés, hanem éppenséggel a munkaerőhiány a gond. Mára a ciklusok óta baloldali vezetésű város Ipari Parkjában több ezer embert foglalkoztatnak 180 környékbeli településről, köztük például Kisvárdáról is. Itt nem luxusteniszpályákat és díszletvárost, hanem fecskeházat építettek a fiataloknak, és munkásszállót a távolabbról érkezőknek.
A fideszes képviselő – és jelölt – Simon Miklós itteni körzetéről a Népszava elsőként írta meg, hogy hasonló módon bonyolíthatták le a területfejlesztési operatív pályázatok egy részét, mint a törökszentmiklósi térségben, Boldog István territóriumában, ahol emiatt már bírósági eljárás folyik, a képviselő pedig a vádlottak között szerepel. Közös szála a két ügynek, hogy mindkét választókerületben az esetek zömében ugyanaz a debreceni közbeszerzési szaktanácsadó vezette le az eljárást, jellemzően meghívásos alapon, a verseny kiiktatásával.
Mátészalkán 2018-ban a fideszes Kovács Sándor 58,55 százalékkal vitte el a körzetet, mögötte az akkor jobbikos Apáti István 32 százalékkal a második helyen végzett. Ő most a Mi Hazánk színeiben indul, míg az egységes ellenzék a jobbikos Földi Istvánt küldi ringbe. Kérdés, hogy Apáti melyik oldalról csíp le több szavazatot, de tény, hogy az ő újraindulásával hárompólusúvá vált itt a verseny. Vásárosnamény és körzetének gyeplőjét két kézzel szorítja a fideszes Tilki Attila, aki majdnem 60 százalékkal jutott be négy évvel ezelőtt, kihívója most a DK-s Sápi Mónika lesz. Valamennyi felsorolt választókerületben van egy szembetűnő különbség a 2018-hoz választáshoz képest: az úgynevezett „kamupártok” zöme felszívódott, a korábbi 12-16 induló helyett most jellemzően 5-7 név szerepel a listán.
A kormány az elmúlt évtizedben rengeteg pénzt pumpált Nyíregyházába: a rossznyelvek szerint Debrecen azért kapott sokat, mert hűséges, Nyíregyháza pedig azért, hogy az legyen.
Igaz, hogy a várost fideszes polgármester vezeti, de a négy évvel ezelőtti választáson a sportállamtitkár Szabó Tünde mindössze 40,3 százalékot hozott itt. Akkor ez elég volt a győzelemhez, mert az ellenzék nem volt egységes: a szocialista Csabai Lászlóné 32,83 százalékot, a jobbikos Lengyel Máté 19,21 százalékot kapott, vagyis együttesen több mint ötvenet értek el. Lengyel Máté most ez egységes ellenzék színeiben áll rajthoz, s elemzők szerint esélyes a győzelemre. Ugyanebben a körzetben indul a vírustagadó gyógyszerész, Gődény György a Normális Élet Pártja színeiben: ő négy éve a „Közös Nevező” formáció jelöltjeként állt rajthoz, s akkor 0,65 százalékot hozott. S ebben a körzetben száll ringbe a Megoldás Mozgalom színeiben Helmeczy László ügyvéd, a megyei közgyűlés korábbi elnöke, aki civilben most épp a Kósa Lajos megtévesztéséről elhíresült, csalással gyanúsított csengeri örökösnő védelmét látja el.
A 2-es számú nyíregyházi választókerületben a fideszes Vinnai Győző sem ért el 50 százalékot 2018-ban, 47,89 százalékkal húzta be a körzetét. Négy évvel ezelőtt az akkor jobbikos Fülöp Erik, Tiszavasvári polgármestere volt a legerősebb ellenfele (35,05 százalék), most viszont a szocialista Aranyos Gábor, az Egységben Magyarországért jelöltje a kihívó, akinek szintén adnak esélyt az elemzők arra, hogy ha szoros mezőnyben is, de nyerjen.
Párharcok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Kormánypárti – Ellenzéki
Nyíregyháza 1
Szabó Tünde – Lengyel Máté
Nyíregyháza 2
Vinnai Győző – Aranyos Gábor
Kisvárda 3
Seszták Miklós – Tóth Viktor
Vásárosnamény 4
Tilki Attila – Sápi Mónika