Miközben Szijjártó Péter külügyminiszter azzal riogatja a közvéleményt, hogy Ukrajna a magyar ellenzékkel tárgyal és be akar avatkozni a vasárnapi választásba, sorra születnek a tanulmányok, felmérések, közlemények, amelyek épp a tárcavezető megszólalásához hasonló propagandát és a választást befolyásoló egyéb kormányzati manipulációs eszközöket bírálják.
A CEU Demokrácia Intézetének friss összefoglalója azt mutatja be, mennyivel alattomosabb egy „sima” választási csalásnál az, ahogyan a Fidesz-KDNP pártszövetség hosszú évek óta dolgozik a voksolások manipulálásán.
Több ez, mint a kampányidőszakra és a szavazásra vonatkozó választási csalás – hangsúlyozzák a szerzők. Magyar Bálint és Madlovics Bálint abból indul ki, hogy a modern autokráciákban az elnyomás eszköztára is kifinomultabb, mint a klasszikus diktatúráké, s így a választási manipuláció sem pusztán az eredmények meghamisítását jelenti, hanem a hatalom olyan helyzetet teremt, ami a kormánypártoknak kedvező eredményt produkálja. Ugyanakkor már a bevezetőben tisztáznak egy alapvető kérdést:
minden trükk ellenére a mostani választás a magyar ellenzék számára nem értelmetlen vagy eleve megnyerhetetlen, mert ez az állami manipuláció nálunk még nem érte el azt a szintet, amit Oroszországban.
Itt a politikai pártok nincsenek betiltva, nem akadályozzák őket akár fizikai erőszakkal is az indulásban, feltételezhetjük, hogy a szavazókörökben nem változtatják meg a leadott voksokat. Idáig még nem jutott el az Orbán-rezsim, de így is rengeteg trükköt vetett be a választás elcsalására.
Ide tartozik, amikor kétharmaddal bebetonozzák a döntéseiket, fittyet hányva a választók akaratára. A CEU tanulmánya összesíti, hogy 2010 óta 317 kétharmados törvényt fogadott el a fideszes kétharmad, ennek több mint felét 2018 után, 40 százalékát (120 darab) pedig 2020 óta, ebből a tavalyi évre is jutott 63. A manipulációs módszerek közt szerepel, amikor a rezsim saját érdekében egyoldalúan átírja a választási törvényeket, vagy amikor a médiát vagy az ügyészséget saját céljaira használja és megteremti a konkrét csalás lehetőségét. Bebiztosították magukat arra az esetre is – folytatódik a felsorolás –, ha netán minden kísérlet ellenére mégis ellenzéki győzelmet hozna április 3-a. Akkor is még hosszú évekig folytatják a munkát és gátolják az új kormány működését az általuk kinevezett vezetők a Költségvetési Tanács, az ÁSZ vagy az Országos Bírósági Hivatal elnökétől az Országos Atomenergia Hivatal vezetőjéig, akinek a megbízatása 2031 január 1-ig tart.
A szerzők rávilágítanak a kisebbségi választás, a levélszavazás visszásságaira is, beleértve, hogy több ezren meghalhattak a regisztrálásuk óta, de a listát nem adják ki az ellenzéknek, így azt senki nem tudja ellenőrizni. Megemlítik, hogy az önkormányzatok jogosítványainak csorbítása és bevételeik megnyirbálása is a választói akarat semmibe vétele, ahogy a kormány elszámoltathatóságának gyengítése és a média elfoglalása is. Példaként hozzák, hogy a közmédia hírháttér műsoraiba 2018 óta a DK vagy a Jobbik politikusait egyszer sem hívták be, a Párbeszéd kétszer, az MSZP hatszor, az LMP kilencszer küldhetett politikust a műsorokba.
Végül a CEU tanulmánya is felhívja a figyelmet, hogy a korábbi választásokon mindig volt kísérlet üres szavazóköri jegyzőkönyvek aláíratására, vagy utólagos módosítására, szavazólapok eltüntetésére, az ellenzéki delegáltaknak tehát nagyon komoly szerepe lesz vasárnap, hogy megakadályozzák az ilyen kísérleteket.
Hárommilliárd kontra 390 millió
Márciusban 3 milliárd forintot költött a kormányoldal, vagyis a Fidesz, a párthoz közelálló Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a kormánypropaganda közterületi plakáthelyekre, míg az ellenzék csak 390 milliót – az adatokat a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország közös gyorselemzése tartalmazza. A szerdán kiadott összesítés rámutat, a majdnem tízszeres különbség azt eredményezte, hogy a lakosság több mint 12 ezer kormánypárti plakátot láthat szerte az országban, szemben az ellenzék 1564 papírra nyomott üzenetével. A szakértők szerint a Fidesz ezzel durván túllépte a pártok számára a kampány ötven napjában elkölthető keretet, ami az összes kampányeszközre 1,177 milliárd forint.
Közben a Magyar Helsinki Bizottság a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) fordult, mert jogsértőnek tartja, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ a kormány népszavazási válaszait népszerűsítő leveleket küldözget a koronavírus elleni oltásra regisztrált választóknak. A jogvédő szervezet szeretné, ha az NVB kimondaná, hogy ez jogsértő, büntetést szabna ki és eltiltaná a kormányt az e-mailezéstől, illetve ugyanerre a címlistára még a szavazás előtt elküldenék civil szervezetek érvénytelen népszavazásra buzdító üzeneteit is.
