költségvetés;államháztartási hiány;államadósság;Orbán Viktor;kiigazítás;

2022-04-02 07:15:00

Pénzszórás után jön a megszorítás, már 46 ezer milliárdos államadósságról beszél az Orbán-kormány

Az év végére 46 ezer milliárd forintos államadósságot vár a kormány, ami a 2010-esnek majdnem kétszerese – derül ki a kabinet Eurostatnak küldött jelentésből. Az OTP elemzői 1800-2000 milliárdos kiigazítást látnak szükségesnek.

Tavaly év végén a magyar államadósság 42 414 milliárd forint volt, ami a múlt évi 55 256 milliárd forintos bruttó hazai termék (GDP) 76,9 százaléka. Az GDP arányos államadósság 2020-ban még 79,6 százalék volt, a válság előtt pedig 65,5 százalék. Az Pénzügyminisztérium (PM) által készített, de a szokás szerint a KSH által publikált túlzotthiány-eljárás (EDP) jelentésből kiderül, hogy a kormány szerint év végére az államadósság 46 078 milliárd forintra nő, ez több mint a duplája annak 21 283 milliárd forintnak, amit 12 éve, 2010 március végén, az Orbán-éra kezdetén volt.

Az EDP jelentésből az is kiderül, hogy idén az államadósság 2965 milliárd forinttal nő, vagyis közel erre az összegre tehető az államháztatártás idei eredményszemléletű hiánya a tavalyi 3736 milliárd forint után. A kormány azzal számol, hogy a hiány csökkenteni fog, ami a korábbi közlések ismeretében nem meglepő. Azonban ezért tenni már csak a választások után lesz lehetősége a kormánynak, hisz az első két hónapban a kabinet a választási osztogatással volt elfoglalva. Ennek eredményeként február végére már 1433 milliárd forintra rúgott az államháztartás folyó hiánya, ami az éves terv fele. Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten újságírók előtt arról beszélt, hogy a kormány sem úszhatja meg a költségvetési kiigazítást. A pénzügyminiszter a kiigazítás okaként nem az osztogatást és a megugró hiányt, hanem kizárólag az ukrajnai orosz agresszió és az arra adott uniós szankciók gazdasági hatásait említette. A megugró államadósság és az emelkedő kamatok miatt rekordszintre emelkednek az állam kamatkiadásai is: a jelentés szerint idén már 1633 milliárd forintot költenek kamatfizetésre, ami történelmi rekord. A válság előtt „még csak” évi 1060 milliárd ment egy évben erre a célra. Ez csak az egyik ok a kiigazításra, de súlyos teher az az 1000-2000 milliárd forint is, amibe a rezsicsökkentésben résztvevő állami cégek tőkepótlása kerül.

Az EDP-jelentésből az is kiderült, hogy az államháztartás GDP arányos hiánya 2021-ben 6,8 százalékra csökkent, ez egy százalékponttal kisebb  az előző évihez képest, miközben a GDP hét százalék feletti ütemben nőtt. Ehhez képest idén a kormány 4,9 százalékra akarja csökkenteni a hiányt, alig 2-4 százalékos gazdasági növekedés mellett. Ki nem mondottan, ez csak megszorításokkal lehetséges.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az állami rádióban már arról beszélt, hogy jelentős és mély európai válság jön. Szerinte a baj gyökerei mélyebbre nyúlnak, mint az orosz-ukrán háború. Van egy általános versenyképességi problémája az európai gazdaságnak, ráadásul egy technológiai átállással próbálkozik, már a háborútól függetlenül is ki akarta kapcsolni a gazdasági rendszeréből a fosszilis energiaforrásokat – mondta a kormányfő, aki újfent kizárta annak lehetőségét, hogy kormánya megszorításokra készülne a választások után, mondván, ilyet csak a „’baloldal” használ.

Varju László a DK politikusa a parlament költségvetési bizottságának elnöke egy tegnapi tájékoztatón történelminek nevezete Orbán pénteki rádiós interjúját, amelyben először ismerte el, hogy válság van, és a kormánya megszorításokra készül. Varju szerint Orbán bejelentése a kiadások csökkentését jelenti. A kérdés az, hogy a megszorítások árát az emberek, vagy a NER-kedvencei fizetik-e meg. Orbán korábban mindig biztosította NER tőkeellátását az oktatás, az egészségügyi ellátások terhére. Ha hatalmon maradnának ez a politika folytatódna – vélekedett a DK politikusa.