Időzített bombaként ketyeg, és hosszabbítás nélkül várhatóan a nyáron vagy legkésőbb ősszel robbanni is fog az Orbán-kormány által januárban bevezetett kamatstop. Ez ugyan csaknem félmillió, egy éven belüli változó kamatozású hitellel rendelkező adóst – köztük számos devizahitelest – ment most meg a törlesztőrészletek jelentős emelkedésétől, ám éppen ezen okból cseppet sem ösztönzi őket arra, hogy hosszútávon biztonságos konstrukcióra váltsák hitelüket. Pedig minél tovább halogatják az átváltást, annál nagyobb lesz a „számla”.
Ezeknek a kölcsönöknek a kamata és így a törlesztőrészlete nem fix, hanem alapesetben egy olyan pénzügyi mutatótól, a BUBOR-tól (budapesti bankközi forint hitelkamatláb) függ, amely az elszabadult infláció megfékezését célzó jegybanki kamatemelések és a háború gazdasági következményei miatt most egyre növekszik. Ez a mutató csupán az elmúlt hónapban 1,6-1,77 százalékponttal emelkedett, és jelenleg 6,5-7 százalékon áll. Ha ez alapján számolnák most a változó kamatozású hitelek törlesztőrészleteit, akkor egy 10 millió forintos, még 10 évig fizetendő lakáshitel esetében a havi törlesztő 127-129 ezer forint lenne (attól függően, hogy 3,6, vagy 12 havi BUBOR-hoz kötött-e a hitel kamata).
Ez tavaly áprilishoz képest már most 22 százalékkal, azaz 28-31 ezer forinttal nagyobb havi terhet jelentene az adósoknak. A kamatstop miatt azonban egy év alatt mindössze 6-8 ezer forinttal, 104-106 ezer forintra emelkedett a törlesztőrészlet – derül ki a Bankmonitor példaszámításából. Az Orbán Viktor karácsonyi ajándékaként bejelentett kamatstop értelmében ugyanis ezen hitelek esetében 2022. június 30-ig a tavaly október 27-i BUBOR alapján kell meghatározni a kamatokat. Vagyis továbbra is 2-2,4 százalékkal kell számolni a jelenlegi 6,5-7 százalék helyett. A mintegy 30 milliárd forintra becsült különbözetet pedig a bankoknak kell benyelniük.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly év végi, még a kamatstop bevezetése előtti adatai szerint a teljes jelzáloghitel-állomány 40 százalékát, az egyéb kölcsönökkel együtt mintegy 470 ezer szerződést érintett volna a törlesztőrészletek növekedése. Szintén akkori számításaik szerint egy 500 bázispontos kamatemelés a hitelek háromnegyedénél okoz 10, majdnem felüknél pedig 20 százalékot meghaladó törlesztőrészlet-növekedést. Egy ilyen léptékű kamatemelkedés már gyakorlatilag megtörtént, és valószínűleg itt nem lesz vége a folyamatnak, hiszen a jegybank szerint nyárra akár 11 százalékig is felkúszhat az infláció, azaz jöhet még kamatemelés.
Hogy mekkora lesz addigra az érintett adósok tehernövekedése, azt most még csak becsülni lehet. A 3 havi BUBOR tavaly júniustól idén márciusig bekövetkezett 5,4 százalékpontos növekedése ugyanakkor az MNB mostani, lapunknak küldött becslése szerint tipikusan 8 ezer forintos, vagyis 21 százalékos törlesztőrészlet-növekedést eredményez. Hosszabb futamidő vagy nagyobb tartozás esetén a törlesztőrészlet-növekedés ugyanakkor érdemben magasabb lehet – jelezték.
A kamatstop végével ez a drágulás egyszere szakad majd az adósok nyakába. Pedig egy végig fix kamatozású kölcsön a Bankmonitor kalkulátora szerint már 5,38 százalékos teljes hiteldíjmutatóval elérhető, és a fenti példa esetében 107 ezer forintos törlesztőrészletet jelentene. Ez még mindig csupán pár ezer forinttal magasabb, mint a kormányrendelet által és csak átmenetileg alacsonyan tartott havi teher, viszont 19-21 ezer forinttal alacsonyabb, mint a kamatstop nélküli törlesztő lenne, ráadásul bármekkora kamatemelés is jön, a futamidő végéig ennyi marad.
Nem tolonganak a kamatrögzítésért az adósok
A bankoknak most azzal kellene törődniük, hogy az ügyfeleket a változó kamatozásúból a fix kamatozású hitelekbe tereljék. Ha ez nem történik meg, akkor a kamatstop akár 2022. június vége után is fennmaradhat – lengette be még január elején Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó egy interjúban. A kamatrögzítésre azonban nem könnyű rávenni az adósokat. A bankok a jegybanki útmutatásnak megfelelően 2019 óta – így az idén január 31-ig is - személyre szabott ajánlatokkal keresték meg az érintett hiteleseket, akiknek azonban mindössze 6,5 százaléka élt tavaly júliusig a felkínált kamatfixálás lehetőségével. Persze addig még nem látszott ezen hitelek drágulása. Azóta ez már nyilvánvaló, de ennek hatását a kamatstop most elfedi az érintett adósok elől, akik emiatt egyelőre nem is nagyon tolonganak a kamatfixálásért. Az Erste Banknál tavaly július óta az érintett ügyfelek tizede – többszáz adós - rögzítette hitele kamatát, vagy már elindította az átváltást. Az arány elmarad az Erste saját korábbi várakozásától, amelynek elsődleges oka valószínűleg a kamatstop – fogalmazott érdeklődésünkre a bank. Úgy látják: az intézkedés miatt az érintett ügyfelek egyelőre nem érzékelik, hogy a jelenlegi, jelentősen emelkedő kamatkörnyezet milyen kedvezőtlen hatással van a hitelekre. Az Ersténél jelenleg az éven belüli kamatperiódusú jelzáloghitelek aránya mintegy 40 százalék.
Az UniCredit Banknál a jelzáloghitelállomány 15 százalékát teszik ki az egyéves vagy annál rövidebb kamatperiódusú hitelek, az átlagos hiteltartozás e körben mintegy 4,5 millió forint. A bank által levélben megkeresett érintett adósok 4 százaléka szerződött át a korábbinál hosszabb kamatperiódusra. Az UniCredit szerint nehézséget jelenthet az érintettek számára a váltás hosszabb távú előnyeinek értékelésében, hogy az átváltás a kamatstop miatt jelenleg akár azonnali magasabb törlesztőrészletet eredményezhet. Úgy látják ugyanakkor: még mindig van esély arra, hogy ha most rögzítik az adósok jelzáloghiteleik kamatát, akkor a kamat és ezáltal a havi törlesztőrészlet kedvezőbb lesz, mint a kamatstop után. Rámutattak: azoknak az egyéves vagy egy évnél rövidebb kamatperiódusú jelzáloghiteleiknek, amelyeknek 2022 áprilisában van a kamatfordulójuk (azaz kamatstop nélkül áprilisban változna a kamatuk) jelenleg 5,91 százalék az átlagos kamata, de kamatstop nélkül már 10,36 százalékra emelkedne. A kamatkörnyezet és a piaci trendek alapján pedig egyértelműen a kamatok további emelkedése várható.
A többi, lapunk által megkeresett bank vagy nem reagált vagy nem árult el számokat a nyár óta hiteleik kamatát rögzítő adósok arányáról. A CIB Bank annyit közölt: az érintett adósok tavaly nem mutattak nagyobb érdeklődést a banki felhívások kapcsán, de a kamatstopot követően többen érdeklődtek és szerződtek is át. A K&H Bank pedig arról számolt be, hogy tavaly júliusig az érintett hitelek 11 százalékánál történt meg a kamatrögzítés. A kamatstop óta eltelt időszakról azt írták: „2022 első 2 hónapjában, a kamatstop ideje alatt több kamatrögzítést történt, mint 2021 utolsó 2 hónapjában, mely hasonló mértékű, mint egy évvel korábban.”
