A Debrecen központjában fekvő MODEM hazánk egyik legfontosabb kortárs képzőművészeti intézménye, különösen, hogy a több mint kétezer négyzetméteres kiállítóterével a budapesti Ludwig Múzeum és a Műcsarnok után a harmadik legnagyobb galéria Magyarországon. A látogatókat mégis nehéz elérnie, Vizi Katalin, a tavaly kinevezett ügyvezető szerint ugyanis a helyi lakosság egy része nem túl nyitott a kortárs művészetek iránt, másrészt egy budapesti műkedvelő kétszer is meggondolja magát, hogy elutazik-e két és fél órát egy tárlatért.
Az új vezetés ezért rá akar erősíteni a kommunikációra, aminek úgy tűnik, a pénzügyi támogatás nem áll az útjában. – A MODEM-et a debreceni önkormányzat finanszírozza, a tavalyi büdzsé közel 230 millió forint volt, ami kiegészült a tavaly év végi Párizsi absztraktok című kiállítás 50 millió forintos költségkeretével, míg az idei büdzsénk 400 millió forint fölé ugrott – mondja Vizi Katalin. Az ügyvezető a kollégáival gyakran emlegeti a MODEM 2007-es Leonardo-kiállítását, amely nagyszámú látogatót vonzott. – Akkor a régió és az ország egy csapásra megismerte az intézményt. Ugyanezt a sikert viszont reménytelen vállalkozás lenne megismételni – mondja az ügyvezető.
De mivel lehet megszólítani az érdeklődőket? Elsősorban minőségi tárlatokkal – legközelebb egy Lakner László-életműkiállítással készülnek –, másrészt a megfelelő kommunikációval. – A MODEM az elmúlt években nehezen érte el a közönséget. Amikor ügyvezető lettem, az intézménynek csupán egy sajtóreferense volt, másrészt nem voltak aktívan használt médiakapcsolatai, ami számomra nonszensz. Emellett elavult a honlapunk, így alaposan ráférne a ráncfelvarrás. Idén viszont már egy profi kommunikációs stábot építünk fel, és egy ügynökséget is bevonunk a munkába – mondja Vizi Katalin. Minderre nagy szükség van, mivel a tavalyi Párizsi absztraktok című kiállítás szervezésénél az ügyvezetőnek rá kellett döbbennie, hogy a MODEM-nek se gyűjtői, se intézményi, se sajtólistája sincs, amely naprakész és országos lett volna. – Mindezt el kellett kezdenünk felépíteni, mivel nem kaptam egy, a tizenöt év működéstől elvárható, használható adatbázist – mondja Vizi Katalin.
A vezető úgy látja, a MODEM-ben a megnyitókon van a hangsúly, hiszen utána már nehezen lehet tömeget bevonzani az intézménybe. Épp ezért arra törekednek, hogy havonta egy programnapot is szervezzenek, amire reményeik szerint azok is elnéznek, akik szerint Debrecen messze van. – Ha valaki rászánja magát egy kétszer két és fél órás autóútra, annak szeretnénk aznap több előadást, kerekasztal-beszélgetést, tárlatvezetést és zenei előadást szervezni – mondja a vezető. A jövőben várhatók még programhétvégék is, melyek szervezéséhez a debreceni kulturális intézmények együttműködése révén a MODEM is tervezi, hogy felveszi a kapcsolatot több helyszínnel is mint a Kölcsey Központtal, vagy a Csokonai Színházzal. Májusban pedig Budapest belvárosában fognak nyitni egy pop up galériát, melyben a oktatási projektjeiket mutatják be, melyekről a nagyközönség még keveset hallhatott.
A MODEM új csapata eközben odafigyel azokra a helyzetekre is, melyek a múltban problémát okoztak az intézménynek. 2014-ben például két nagy értékű képet loptak el az akkor kiállított Antal-Lusztig-gyűjteményből: Csontváry Kosztka Tivadar Éjszakai jelenet kápolnával és alakokkal című alkotását, valamint Nemes Lampérth József Táj című tusrajzát, ezek azóta sem kerültek elő. – Az előző vezetőt, Koroknai Editet dicséri, hogy kialakított egy nagyon komoly belső protokollt a műtárgyak kezelésére. Hogy a kiállítótérbe mi kerül be, és mi kerül ki, azt mind precízen kezeljük, melyet a belső műtárgymozgatási szabályzatunk ír elő. 2014 óta ráadásul jóval drágább képek is megfordultak nálunk, és hála az égnek, egyiknek sem esett baja – mondja az ügyvezető.
A MODEM történetének másik emlékezetes pontja, amikor 2009-ben a Kis magyar pornográfia című tárlaton Gerhes Gábor konceptuális művész egy mellszobrot állított ki, mely Kósa Lajost, Debrecen polgármesterét ábrázolta. A műtárgy botrányt kavart, a megnyitó napján elvitték a kiállítótérből, majd egy magyarázószöveggel visszakerülhetett. Az esetet akkor tovább bonyolította, hogy Varga Zoltán szocialista önkormányzati képviselő egy külön sajtótájékoztatót tartott, melyen kifejtette, hogy riasztóak a történtek, hisz az eset azt a gyakorlatot idézi, amikor a kultúrának a politika megrendelőjévé válik. A MODEM akkori igazgatója, Gulyás Gábor visszautasította, hogy a művészek felkérése és a kiállítás összeállítása során politikai szempontokat érvényesített volna. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Gerhes Gábor a szobrot ironikus gesztusnak szánta, és az a botrány kirobbanásakor egy ideje már a MODEM gyűjteményének tulajdona volt. – Mi a MODEM-ben nem szeretnénk cenzúrát gyakorolni. A kiállításokra kiválasztott műveknek természetesen a minőségi kritériumoknak és a kurátorok ízlésének meg kell felelnie. Innentől kezdve úgy érzem, nem lehet probléma – mondja Vizi Katalin, hozzátéve, ha egyes műtárgyakat korhatárosnak ítélnek meg, akkor kiteszik a tizennyolcas karikát. Süli-Zakar Szabolcs, a MODEM művészeti vezetője lapunknak elmondta, hogy megbíznak azokban a kurátorokban, akikkel együtt dolgoznak. – Egy tárlat megszervezése előtt pedig természetesen beszélgetünk velük arról, hogy mi lesz a fő koncepció, és milyen tárgyak kerülnek a kiállítótérbe – mondja a művészeti vezető, aki szerint a kurátor egyik lényegi feladata, hogy kereteket szabjon egy kiállítás témájának.
A MODEM csapata idén pedig egy kurátorral is bővült. Török Krisztián művészettörténész főleg társadalmilag elkötelezett művészettel foglalkozik, és szeretné a közép-kelet-európai régióban szerzett szakmai kapcsolataival segíteni az intézményt. Mellette Don Tamás vezető kurátorrá lépett elő, az ő nevéhez fűződik egy három éve tartó oktatási program, ami idén összegző kiállításban mutatja be az 1989-2019 közötti időszak képzőművészetét.
