Az orosz agresszióval szembeni határozott európai fellépés egyik legfőbb szószólója, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök gratulált elsőként Orbán Viktornak a vasárnapi győzelméhez. A gesztussal alighanem pálfordulásra akarja rábírni a magyar miniszterelnököt. A varsói vezetés azt szeretné, ha az Orbán-kormány a a szavazás lezárultával azt hajtaná végre, amivel az ellenzéki összefogást vádolta a kampányban: küldjön fegyverszállítmányokat Ukrajnába és zárja el a gázcsapokat.
A visegrádi együttműködés másik két tagja felől is érzékelhető egy ilyesfajta elvárás, Jan Lipavski cseh külügyminiszter Twitterren arról írt: „Magyarországnak döntenie kell, melyik oldalra áll, valóban az EU-hoz és a NATO-hoz tartozik-e.” Szlovákiában a konzervatív postoj.sk – mely tavaly még hosszú Orbán-interjút közölt – azt a kérdést tette fel, hogy a Kijev-közeli Bucsában feltárt, orosz katonák által végrehajtott tömeggyilkosság megváltoztatják-e a magyar miniszterelnök „cinikus Ukrajna-politikáját”. A portál arra hívja fel a figyelmet, hogy Morawiecki és Petr Fiala cseh kormányfő kijevi útja óta Varsó és Prága közeledett egymáshoz, és, ha Eduard Heger szlovák miniszterelnök is csatlakozna hozzájuk, akkor létrejönne egy „szép, konzervatív nyugati szláv blokk.” Magyarország ugyanakkor azzal, hogy elszigeteli magát az ukrajnai konfliktustól, potenciális szövetségeseitől is elvágja magát. Ahogyan azt a spanyol konzervatív El Mundo is megállapította, hogy Orbán hiába folytathatja tovább a kormányzását, a korábbiaknál jóval elszigeteltebb a helyzete, hiszen a Visegrádi Négyek többi vezetője hátat fordított neki, ami azt jelenti: megcsappant regionális befolyása.
Ugyanakkor nem csupán a közép-kelet-európai szövetségeseink támasztanak elvárásokat hazánk felé. Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén gratulált a magyar kormányfő választási győzelemben, táviratában reményét fejezi ki, hogy „a nehéz nemzetközi helyzet” vagyis az Ukrajna elleni brutális orosz invázió ellenére tovább fejlődhetnek a kétoldalú kapcsolatok. Ezzel egybevágóan számos külföldi médiabeszámoló emelte ki, hogy az ötödik ciklusa elébe néző Orbán személyében Putyin egyik legfontosabb európai szövetségese nyert. Több kommentátor úgy vélte, hogy a magyar választási eredmények gyengíthetik az EU egységét Oroszországgal szemben, ugyanakkor a CNN egy külön elemzésében rámutatott: Magyarország a gyakorlatban eddig teljesen támogatta a Nyugat szankciós politikáját.
Jelentős visszhangot váltott ki az is, hogy Orbán a győzelmi beszédében az ellenfelei között listázta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Az ukrán külügy mindazonáltal diplomatikusan reagált Orbán kirohanására. Úgy fogalmaztak, hogy a magyar miniszterelnöknek „semmi oka” nincs azt állítani, hogy Zelenszkijjel is meg kellett küzdenie az újraválasztásáért. „Sem Ukrajna, sem annak elnöke nem vett részt a magyarországi kampányban” – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy az ukrán elnök komolyabb dolgokkal van elfoglalva – az orosz agresszió visszaverésével. A kijevi kormány egyúttal reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány végre a putyini agresszió és az ukrán nép elleni háborús bűncselekmények megfékezésére koncentrálhat.
