Megszületett a politikai döntés, hamarosan elindítják a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke. Erről Johannes Hahn költségvetési biztos már tájékoztatta a magyar hatóságokat.
Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben (EP) több mint egy órán át válaszolt a képviselők felvetéseire. Ketten is nekiszegezték a kérdést, hogy az általa vezetett testület mikor él a felhatalmazással és kezd eljárást az uniós normák rendszerszintű megsértésével vádolt Magyarország és Lengyelország ellen. Válaszában ismertette, hogy a korábbi informális levélváltás az Orbán-kormánnyal nem hozott eredményt, ezért az Európai Bizottság arra az elhatározásra jutott, hogy elindítja a folyamatot.
A szóbeli tájékoztatást követően a biztosi testületnek hivatalosan jóvá kell hagynia az írásos értesítést, amit legkorábban két hét múlva, húsvét után tehet meg. Ez jelenti majd a hivatalos eljárás kezdetét. Az elnök nem tett hasonló bejelentést Lengyelországról.
Itt a bejelentés, Magyarország ellen elindítják a jogállamisági eljárástA pénzmegvonással járó eljárás legalább hat-nyolc hónapig tart, vagyis döntés az év vége előtt nem várható. A folyamatot az EB kezdeményezi, de a szükséges lépésekről a tagállamok pénzügyminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa határoz.
A jogszabály értelmében azokban az országokban, amelyekben a jogállamiság megsértése miatt bizonyíthatóan és közvetlenül sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei, felfüggeszthetik vagy zárolhatják a közösségi büdzséből és a helyreállítási alapból származó támogatásokat. Az előírások szigorúan meghatározzák, hogy pontosan milyen jogsértések esetén szabható ki pénzügyi szankció. Idetartozik például, ha veszélyben van az igazságszolgáltatás függetlensége, ha nem működnek megfelelően az uniós támogatásokat menedzselő hatóságok, vagy ha a nyomozó és vádhatóságok nem tesznek meg mindent a korrupció és az uniós jog ezzel összefüggő megsértésével szemben.
A teljes nevén „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet” 2021. január 1-je óta hatályban van, de még sehol sem alkalmazták, mert a döntéshozók arra vártak, hogy az Európai Unió Bírósága döntsön a jogszerűségéről. Az alapjában véve korrupcióellenes jogszabályt tavaly márciusban a magyar és a lengyel kormány támadta meg a bírói fórumon, amely gyorsított eljárásban idén február 16-án hozott ítéletet. Ebben a bírák érvényben hagyták az előírásokat, megerősítve, hogy azok teljesen megfelelnek a közösségi jognak. A rendelet alkalmazásával megbízott EB ezután már csak arra várt, hogy véget érjen a magyar parlamenti választás, amelyet nem akart megzavarni a jogállamisági eljárás elindításának a hírével.
Az Európai Parlament ugyanakkor a rendelet hatályba lépése óta sürgette a testületet, hogy végre lépjen rá a jogállamisági fékre. A képviselők szerint a kezdeményezéssel nem kellett volna megvárnia sem a bírósági döntést, sem az áprilisi parlamenti választást. Az EP a késlekedés miatt pert indított és azzal fenyegetőzött, hogy megvonja a támogatását a bizottsági elnöktől.
Ursula von der Leyen kedden tapsot kapott az EP-ben, amikor bejelentette a döntést. A politikus a kérdések és válaszok órájában érintette a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatos aggodalmakat is. Közölte, hogy fő kifogásuk a korrupció, és egyelőre még nem sikerült megegyezniük a magyar hatóságokkal ennek kezeléséről.
Ursula von der Leyen beszélt tegnap az Ukrajnával határos országok támogatásáról is, és megerősítette, hogy az EU 17 milliárd eurót különített el a keleti országból érkező menekültek támogatását szolgáló programokra. – De nem felejtjük el azt sem, hogy 2015-ben sok tagállam segítette a háború elől menekülőket, akik mindig védelemre találnak Európában – tette hozzá.
Indul a jogállamisági eljárás, zuhanórepülésbe kapcsolt a forint és a Mészáros-cég részvényeinek az értéke is