A festészet halálát már egy ideje megjósolták. De a festészet nem halt meg, csak átalakult – vallja Nemes Márton képzőművész, aki minden egyes alkotásával arra törekszik, hogy kitágítsa, szétfeszítse a határokat. Ezt láthatjuk a Király utcai acb Galériában is, ahol a neon és metál színekben játszó képei szinte kivonnak minket a valóságból.
Nemes már tizenéves kora óta érdeklődik a képzőművészet iránt, de az igazi fordulatot az jelentette, amikor megkapta szüleitől Kovalovszky Márta A modern magyar festészet remekei című könyvét. – Ebben a kötetben láttam először, hogy mit is jelent a kortárs művészet. Óriási hatással voltak rám a nagyok, mint Bak Imre, Hencze Tamás vagy Keserü Ilona – emlékszik vissza a harmincöt éves festő.
Noha Nemest elsőre felvették a Képzőművészeti Egyetemre, azt négy év után otthagyta, mivel nem érezte elég inspiratívnak. Helyette inkább saját stílusát követte, majd Londonba költözött, ahol felfigyelt rá a Fold Gallery, míg itthon a terézvárosi Deák Erika Galéria.
– Engem mindig is az érdekel, mit jelent a festészet a XXI. században, mit jelentenek a képek ma – mondja Nemes. Az alkotó szerint a klasszikus értelemben vett ábrázolás már nem képes kifejezni a jelent, hiszen a digitális korba lépve a képek kezdik elveszteni a súlyukat.
Hogy a jelenre reagáljon, eklektikus stílusban alkot. Vásznait festékszóróval fújja tele, majd erős gesztusokkal viszi fel az anyagot, hogy végül lézervágott fémlemezeket applikáljon rájuk. – Számomra a festés az anyaggal való játék – mondja a művész, aki az egyes vásznakat olykor vastag acélelemekkel kapcsolja össze, hogy ezáltal lépjen túl a klasszikus ábrázoláson.
Művészetére a legnagyobb hatást a digitalizáció jelenti. – Úgy érzem, mára nem kérdés, hogy az online tér a mindennapok részévé vált. Olyan a virtualitás mint az oxigén, amit mindannyian egyszerre lélegzünk be – mondja az alkotó. Nemes fantáziáját azonban az online tér nemcsak szűkös értelemben mozgatja meg, de kifejezetten inspirálja annak legújabb fejleménye, a metaverzum, mely a jövőben lehetővé teszi, hogy a felhasználók három dimenziós terekben találkozzanak egymással. – Manapság olyan mintha egy átmeneti korban élnénk. Még nem vagyunk teljesen digitálisak, de már nem is vagyunk kizárólag fizikálisak. És ez történik a művészettel is – véli az alkotó, aki egyes képeit ezért nevezte el metafestményeknek, melyek egyszerre idézik meg a valóságot és a virtualitást is.
A mostani kiállításon a jelenre leginkább utaló műve „A huszonegyedik század festménye” című installáció. Ez egy egész falat betöltő digitális kijelző, melyen mozgásban lévő festmények úsznak el, miközben ventilátorok forognak előtte az elektronikus zene ütemére. – A ventilátorok keltette levegő azt szimulálja, hogyan hat az emberre egy kép. Mintha csak egy láthatatlan energia töltené be a teret.
A művész a jövőben is szeretné, ha a képei ezt a hatást érnék el. A közönségnek pedig úgy tűnik, bejön ez a stílus, Nemes áprilisban ugyanis New Yorkba költözik, ahol már felvette a kapcsolatot egy brooklyni galériával.
Infó:
Nemes Márton: Napba nézni csukott szemmel
acb Galéria
Budapest, 6. kerület, Király utca 76.
Megtekinthető: április 15-ig
