Karl Nehammer hétfő délután tárgyalt az orosz elnökkel. A kancellári hivatal tájékoztatása szerint a megbeszélés 75 percig tartott. Az osztrák kancellár legfontosabb üzenete az volt Putyinnak, hogy a háborúnak minél előbb véget kell érnie, mert egy háborúban mindkét fél csak veszíteni tud. Kihangsúlyozta azt is, hogy az Oroszország elleni szankciók mindaddig folytatódni fognak, ameddig Ukrajnában emberek halnak meg a háború miatt. Nehammer a Bucsában és más városokban elkövetett háborús bűncselekményekről is beszélt az orosz elnöknek, illetve arról is, hogy nemzetközi vizsgálatra lesz szükség.
Az Európai Bizottság előzőleg visszafogottan reagált a vizit tényére, Olaf Scholz német kancellár ugyanakkor üdvözlendőnek nevezett minden, a háború lezárására vonatkozó kezdeményezést. Ausztriában is bírálatok érték Nehammert a moszkvai út miatt, szakértők szerint a hat hónapja hivatalban lévő osztrák kancellár politikailag súlytalan a közvetítéshez, alkalmat teremt viszont Putyin számára, hogy fotózkodjon vele, cáfolandó nemzetközi elszigeteltségét.
Nehammer előzőleg Kijevben járt, szombaton 45 percig tartott az osztrák kancellár négyszemközti megbeszélése Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a kijevi elnöki palotában. Alapvetően az Ukrajnával való szolidaritást, együttérzést fejezte ki Nehammer, aki éppen úgy, mint a kíséretében lévő újságírók, tanácsadók golyóálló mellényt viselt, s természetesnek vette, hogy a küldöttség nehézfegyverzetű ukrán katonák védelme alatt a hátsó ajtón keresztül jutott be Zelenszkijhez. A fáradt arcú, rövidujjú inget viselő ukrán politikus nagyra értékelte az osztrák gesztust, s atekintetben is megértőnek mutatkozott, hogy Bécs továbbra sem mond le az orosz kőolaj és földgáz importjáról. Zelenszkij tudomásul vette az osztrák érvelést, miszerint az energiaszankció többet ártana Ausztriának, mint Oroszországnak.
A kancellár egyéb segítséget ígért, így 20 mentőautó és tűzoltóautó szállítását. Bejelentésével egyidőben Christoph Schönborn bíboros , az osztrák katolikus egyház feje Bécsben 10 mentőautót áldott meg. Hamarosan Ukrajnába indítják őket, gyógy- és kötszerekkel megrakodva. Az osztrák kancellár külön listát kért az ukrán elnöktől, amelyen részletezik, milyen szállítmányt igényel a háború sújtotta ország. Bejelentette, hogy az osztrák nagykövetség hamarosan visszatelepül Kijevbe.
Karl Nehammer találkozott Kijev polgármesterével, Vitalij Klicskóval is, akinek elmondta: Ausztria politikailag semleges ország ugyan, de morálisan nem, kiáll a megtámadott Ukrajna mellett, ahonnan több tízezer embert már befogadott, s segíti a felnőttek elhelyezkedésében is a diákok oktatásában. Nehammer Bucsába is ellátogatott el, ahol négyszáz civilt gyilkoltak meg. Az osztrák kancellár élete legmegrendítőbb látványának nevezte a látottakat, s gyertyát gyújtott az áldozatokért.
Múlt héten az osztrák külügyminisztérium négy orosz diplomatát utasított ki, hármat a bécsi követségről (köztük a védelmi attasét) és egyet a salzburgi konzulátusról. A kiutasítás két héttel azután történt, hogy az Európai Unió számos országa lépett ugyanígy. Az oroszbarát osztrák szélsőjobboldali párt vezetése a semlegességgel összeegyeztethetetlennek minősítette a kancellár ukrajnai útját, a liberális Neos pedig a szociáldemokratákat bírálta. Az SPÖ ugyanis megakadályozta, hogy Zelenskij beszédet mondhasson a bécsi parlamentben, s az orosz diplomaták kiutasítását is kifogásolta.
„Ausztria nem veszi észre, hogy lassan egyedül marad Európában, legfeljebb az olyan autoriter demokráciákkal árul egy gyékényen, mint amilyen Magyarország.“ Ezt állapítja meg a profil című bécsi hetilap főszerkesztője, s így folytatja: “ A semlegesség 1955-ben kényszerű hazugság volt, később a gyávaság beismerése...Egy márciusi felmérés szerint a neutralitás az osztrákok 91 százalékának fontos vagy nagyon fontos.“
