Tavaly év végén itthon már átlagosan 2,1-szer annyit kellett fizetni a lakásokért, mint 2015-ben. A második helyen Csehország áll duplázódó lakásárakkal, Luxemburgban pedig 1,8-szor többet kérnek a lakóingatlanokért – derül ki az Eurostat tavalyi utolsó negyedéves adataiból. Magyarországon az új és a használt lakások összességében 19,5 százalékkal drágultak a tavalyi év utolsó hónapjaiban: ilyen gyors áremelkedésre a járvány előtt, 2019 második negyedévében volt példa.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy látja: a gyors drágulás részben az összetételhatásnak köszönhető: az olcsóbb településeken található lakóingatlanok áremelkedése volt a drágulás motorja. Ez kézenfekvő folyamat, hiszen a drágább területekről az olcsóbbak felé mozdultak el a vásárlók. Szerinte ugyanakkor a hazai lakáspiac átalakulóban van: erre utal, hogy az idén jelentősen csökkent a kereslet az eladó lakások iránt. Az idei első negyedévben kevesebben érdeklődtek az eladó ingatlanok iránt, mint két éve, pedig 2020 első negyedéve már a koronavírus-járvánnyal érintett időszak volt. A visszaesés most elsősorban a lakáshitelek drágulásával magyarázható.
Az ingatlan.com körképe alapján a fővárosban április elején az új lakások átlagos négyzetméterára 1,1 millió forint volt, ami 21 százalékos éves drágulás. A budapesti használt lakások 17 százalékkal drágultak, az átlagos négyzetméterár 873 ezer forintot tett ki. A többi nagyvárosban az új lakások négyzetméterára 26 százalékkal 736 ezer, a használt lakásoké 28 százalékkal 522 ezer forintra nőtt.
