árstop;benzin;benzinár;gázolaj;üzemanyag;Magyar Ásványolaj Szövetség;

2022-04-11 13:56:00

Jött az Orbán-kormány árstopja, és tőből letörte a kis benzinkutak szárnyait

Tavaly a 480 forintos üzemanyagár-korlátról szóló kormánydöntés véget vetett a „márkátlan” kutak minden korábbit meghaladó előretörésének. Az országos értékesítés szintén csúcsot döntött.

Tavaly a hazai töltőállomások összesített forgalmán belül minden korábbinál nagyobb, 33 százalékos részesedésre tettek szert a szaknyelven „fehérnek” nevezett „kis” hazai kutak – számítottuk ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) teljes hazai forgalomról közzétett, valamint a „márkás”, vagyis „színes” láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) korábbi adataiból. Bár a bővülés nem kiugró, e piaci kör részesedése az elmúlt 11 év során 5 százalékpontot javult – nyilvánvalóan a „színesek” kárára. 

A NAV kimutatása szerint tavaly a nyilvános kutak közel 5,7 milliárd liter üzemanyagot forgalmaztak. A MÁSZ januári, saját tagságára vonatkozó közlése szerint a „márkás” kutakon tavaly 3,8 milliárd liter benzin és gázolaj fogyott. A NAV- és MÁSZ-adat különbsége alapján a fehér kutakon tavaly 1,85 milliárd liter fogyott.

Mindemellett egyik kör sem szégyenkezhet tavalyi teljesítményére. A MÁSZ-tagok forgalma 5,4 százalékkal, míg a fehéreké – számításunk szerint – 15 százalékkal ugrott. Míg a hazai üzemanyag-forgalom kétharmadát kitevő színes kutak 196 millió, addig az egyharmadot képviselő fehérek 238 millió literrel több üzemanyagot értékesítettek. Ezen belül benzinből a fehérek 19, a színesek pedig 3,5, gázolajból a fehérek 13, a színesek pedig 6,6 százalékkal többet adtak el. A fehérek részesedése tavaly a benzinpiacon 27, gázolajfronton pedig 36 százalékra rúgott.

A folyamatok már csak azért is szembeötlők, mert az üzemanyagárak tavaly november 15-e óta érvényes, 480 forintos felső korlátja minden piaci elemző szerint a kis kutak forgalmának nagyarányú visszaesését hozták. E kör éves számai tehát értelemszerűen egy novemberig tartó, még vérmesebb emelkedés, majd egy több mint egy hónapos visszaesés átlagaiból adódnak.

Amikor emelkednek az árak, mindig ugrik a fehér töltőállomások forgalma – fogalmazott az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre Egri Gábor, a „kis” hazai egységeket tömörítő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) elnöke. Ezek a töltőállomások ugyanis átlagosan mindig is alacsonyabb árakon dolgoztak, mint a színesek. Szerinte lévén, hogy többségük családi vállalkozás, költségeiket is képesek voltak lejjebb szorítani. Azt sem tagadta, hogy a színes, egységes arculatú, nagy méretű hálózatok tagjai esetenként látványosabbak, kényelmesebbek, melyek népszerűségét széles körű reklámok növelik, ráadásul, mivel jellemzően nagyobb forgalmú pontokon üzemelnek, méretük és így működtetésük is drágább. Ezek a tényezők értelemszerűen hozzájárulhattak az ottani, magasabb árakhoz.

Ez a különbség ugyanakkor zavarhatta a „színeseket”, amelyek a „kis” versenytársak alacsonyabb árai ismeretében nem alkalmazhattak magasabb tarifákat. Az FBSZ-elnök azt is kétségtelennek nevezte, hogy a piaci helyzetet a 480 forintos üzemanyagár-korlát tavaly november közepi bevezetése alapvetően felborította. Az autósok ugyanis azóta már nem fordulnak le a falusi kutakhoz, ha a nagy, autópálya-menti, nagyobb választékú, „színes” egységnél is ugyanannyiért tankolhatnak. Így a kis kutak időarányos forgalma becslése szerint 30-40 százalékkal esett. (Ez azért különösen fura, mert az országos forgalom – elsősorban a fuvarozói és magán-üzemanyag-turizmus, illetve a "pánik” miatt további ötödével ugrott.

A színes láncok ily formán joggal panaszkodhatnának az egységeiken tapasztalt nagyarányú keresletugrásra, amit ráadásul a korábban a „fehérekénél” jóval magasabb árrésük teljes elvesztése ellenére kell kiszolgálniuk. Ugyanakkor az is igaz, hogy a színes hálózatok még ezt a hatalmas kiadásugrást is „kibírják”, míg a fehérek jó része a némiképp enyhébb teheremelkedés ellenére is a csőd szélére került.) Kérdésünkre, hogy a kis kutak forgalmának folyamatos emelkedése ösztönözhette-e a piaci részesedésük nagyarányú esését eredményező üzemanyagár-korlát bevezetését, Egri Gábor nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. Ugyanakkor kétségtelennek nevezte, hogy a kis kutak – általa tragikusnak tartott – bezárási hulláma a „színesek” felé tereli a keresletet, ami, ha a kormány egyszer megszünteti az árstopot, áremelő hatást gyakorolhat. Így szerinte a kormánynak meg kellene őriznie az élénk verseny feltételeit.

A piaci folyamatok mindenképp alapos elemzést kívánnak – fogalmazott megkeresésünkre Grád Ottó MÁSZ-főtitkár. Mindazonáltal óvott az elkapkodott következtetésektől. Így nem keresne összefüggéseket a kis kutak viszonylagos piaci előretörése és a 480 forintos árkorlátról szóló kormánydöntés között. Mindazonáltal a főtitkár is kétségtelennek nevezte, hogy az árfixálás óta a közlekedők egy része átszokott a színes kutakra. Ugyanakkor – tette hozzá – önmagában a 480-as tarifa a kis kutak vonzerejét is növelheti.