COVID-19;Kína;virológus;koronavírus;járvány;

2022-04-14 06:15:00

Újra jön az omikron, két vakcina már nem sokat ér

Bár nem tudni, hogy a járvány Kínában most mutatott lendülete elér-e idáig, az immunológus javasolja az oltással való felkészülést.

Európa egy része éppen fellélegzik a koronavírus-járvány ötödik járványhulláma után, miközben Kínából aggasztó hírek érkeznek az omikron-variáns miatti lezárásokról. A gyors terjedés miatt, az első 10 ezer eset észlelése után április elsején lezárták a 25 milliós Sanghajt, Kína legnépesebb városát. Leállították a tömegközlekedést, a magángépjárművek használatát, és a lakosság még a létfontosságú élelmiszerek, gyógyszerek megvásárlása miatt sem hagyhatja el az otthonát. S még ilyen óvintézkedések után is, április 11-ig már több mint 18 ezer fertőzöttet regisztráltak a járvány március eleji kitörése óta. A Time magazin cikke összehasonlításul felidézte, hogy a pandémia első két évében ebben a városban mindössze 4500 koronavírusos eset volt.

Duda Ernő virológus lapunknak azzal magyarázta a Kínában kialakult helyzetet, hogy

Kínában pedig hiába jó az átoltottság, majd mindenki csak két dózissal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a kínai lakosság gyakorlatilag védtelen az omikron ellen. A szakértő hozzátette: az omikron ugyan nem annyira durva, mint amilyen volt például a delta, de azért a nagy számok törvénye alapján, hogyha nagyon sok ember van megfertőzve, akkor abból viszonylag sok meghal.

Kínával szemben Európa nagy részében, így Magyarországon is, az a helyzet, hogy a lakosság jelentős része felvette a harmadik vagy esetleg a negyedik oltását is. Ami azt jelenti, hogy ezek az emberek, ha meg is fertőződnek, enyhébb lefolyású a betegségük. Duda Ernő is azt hangsúlyozta, hogy az omikron esetében nagyon fontos, hogy kinek milyen az egyéni védettsége. Ez pedig – folytatta – a harmadik oltástól emelkedik meg jelentősen. A virológus szerint például, ha valaki tavaly szeptemberben kapta a harmadik oltását, annak a hatása februárra lecseng, de ha most kap egy negyediket, akkor a védettsége arra a szintre ugrik, ami a harmadik után a maximum volt. Érdekes módon azonban nem megy följebb – mondta. Ez részben abból következik – tette hozzá – hogy miután ez a koronavírus egy náthavírus, az immunrendszer nem is veszi komolyan.

A szervezet védekező rendszere az ember 30-40 éves koráig működik nagyon jól. Ennek pedig az a magyarázat, hogy az emberiségnek az elmúlt 2-300 ezer évében az átlagos életkora 30-40 év között volt. Ennek tudható be az, hogy az idősebbek sokkal érzékenyebbek erre a vírusra. Például Afrikában népesség arányosan feltűnően kevesen haltak meg Covid-fertőzésben. A kontinensen ugyanis húsz olyan ország van, ahol az átlagéletkor 20 év alatt van. Ezekben az országokban szinte nincs Covid-halandóság, mert az ottani fiatal lakosság náthaként éli meg ezt a koronavírust.

Arra a kérdésre, hogy a kínai helyzethez hasonlóan nálunk is megnőhet-e jelentősen a fertőzöttek száma, a szakember azt felelte: könnyen lehet, miután több európai országban is emelkedik a  betegek száma. – Az viszont, hogy Magyarországon kivételesen száraz tavasz volt az idén, segíthet abba, hogy kevesebb legyen a vírus fertőzés – fogalmazott a szakember.