USA;emberi jogok;Magyarország;Orbán-kormány;jelentés;

2022-04-14 18:38:00

Kiadta a jelentést az amerikai külügyminisztérium, Magyarországon korrupció és kivételezés van

Az Egyesült Államokig látszanak az Orbán-kormány jogsértései.

A bírói függetlenség korlátozása, a Pegasus-botrány, az egyetemek és kulturális intézmények magánalapítványokba szervezése és az ellenzéki önkormányzatok kiéheztetése is kiemelt figyelmet kap az amerikai külügyminisztérium Magyarországról szóló 2021-es emberi jogi jelentésében.

Az 51 oldalas dokumentum egyik hangsúlyos fejezete szerint az Orbán- kormány számos olyan lépést hajtott végre, amely csökkentette az igazságszolgáltatási intézmények függetlenségét és pártatlanságát, s az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének túlzott hatásköre a bírósági igazgatásban továbbra is aláássa a bírói függetlenséget, problémákat okoz a bíróságok igazgatása, valamint a bírák és bírósági vezetők kinevezése terén. A jelentés külön rámutat arra, hogy az OBH elnöke törvény adta jogával élve bírákat helyezhet át az igazságszolgáltatáson kívülre, közigazgatási szervekhez, majd vissza, bírói szolgálatba, ami megfigyelők szerint elmoshatja a bíróságok és a közigazgatás közötti határokat, és potenciálisan veszélyeztetheti a tisztességes eljáráshoz való jogot.

A State Department részletesen tárgyalja, hogy az Orbán-kormány az izraeli kémprogrammal, a Pegasusszal oknyomozó újságírókat és médiatulajdonosokat, valamint ügyvédeket és politikusokat figyelt meg. A kiszivárgott listán szereplő telefonok törvényszéki vizsgálata néhány esetben megerősítette a gyanút, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke (Kósa Lajos) pedig kijelentette, hogy a Belügyminisztérium vásárolta a Pegasust, és annak használatát minden esetben az Igazságügyi Minisztérium vagy a bíróságok engedélyezték, 2021-ben jelentősen növelve a lehallgatások számát az előző évhez képest.

A magyar média helyzetét is vizsgálja a külügyi dokumentum, megállapítva, hogy „a politikailag ellenőrzött médiaszabályozó hatóság és a médiapiacba való torzító állami beavatkozás együttes hatása aláásta a médiapluralizmust és a véleménynyilvánítás szabadságát”. A jelentés kifogásolja a közérdekű adatokhoz való hozzáférés akár 90 napos késleltetését lehetővé tevő 2020. májusi kormányrendelet, amely a Covid–19-járvány okozta vészhelyzetre hivatkozva gátolta a független médiumokat abban, hogy időben tudósítsanak az eseményekről. Megemlíti a Médiatanács rádiófrekvencia-odaítélési gyakorlatát, amely a kormánykritikus rádióállomásokat bünteti, s ezen belül azt, hogy február 15-én az ország utolsó jelentős független rádióadója, a Klubrádió be kellett szüntesse adását, s kizárólag online sugárzásra kellett átálljon.

A State Department rámutat, hogy bár a közszolgálati médiaszolgáltatók a törvény szerint kiegyensúlyozott, pontos, részletes, objektív és felelős hír- és információs szolgáltatásokat kell nyújtsanak, ezeket a követelményeket gyakran figyelmen kívül hagyták. Külön kitér a jelentés arra, hogy a szolgáltatásait ingyenesen nyújtó állami hírügynökség,

de rögzíti a jelentés a magyar ellenzéki politikusoknak azt a panaszát, hogy ritkán jelenhettek meg a közszolgálati televízióban és rádióban, vagy lényegesen kevesebb időt kaptak álláspontjuk kifejtésére.

Az emberi jogi dokumentumban helyet kapott az is, hogy április 27-én a fideszes többségű parlament több törvénnyel összesen 32 „közérdekű vagyonkezelő alapítványt” hozott létre a hagyományosan állami kezelésű oktatási, kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági és történelmi tevékenységek független irányítására. Ezek egyebek közt átvették az ország legtöbb felsőoktatási intézményének igazgatását, és az éves állami finanszírozáson kívül együttesen több milliárd dollárnyi állami vagyont kaptak, köztük földterületeket, ingatlanokat, vállalkozásokat és vállalati részvényeket.

Az átláthatóságot figyelő szervezetek és az ellenzéki pártok bírálták a lépést, és figyelmeztettek arra, hogy a létrehozott alapítványok igazgatótanácsi tagjainak többsége a kormányhoz vagy a kormánypárthoz kötődik. A kritikusok azt állították, hogy az alapítványok lehetővé tették az állami pénzek és vagyonok, valamint az adófizetők pénzének a kormányhoz közel álló vállalkozásokhoz és oligarchákhoz történő átcsoportosítását.

Július 2-3-án a Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete véleményt adott ki, amely szerint ezek a közvagyon-kezelő alapítványok veszélyeztethetik az akadémiai szabadságot és gyengíthetik a felsőoktatási intézmények autonómiáját.

Az Orbán-kormány kitart a jogsértésben

Külön fejezetet szentel az országjelentés a menedékjoghoz való hozzáférés drasztikus magyar korlátozásának, amelynek értelmében a menedékkérőknek először szándéknyilatkozatot kell tenniük arról, hogy menedékjogot kívánnak kérni az EU-n kívüli - Szerbiára és Ukrajnára korlátozott - magyar nagykövetségen, és külön beutazási engedélyt kell kapniuk Magyarországra a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtása céljából. 2020 októberében az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a jogellenesnek tartott szabályok miatt, július 15-én pedig az Európai Unió Bírósága elé utalta az országot.

Január 27-én a Frontex, a külső határok ellenőrzéséért felelős uniós ügynökség bejelentette, hogy felfüggeszti működését Magyarországon, mert a magyar hatóságok a jogi biztosítékok betartása nélkül folytatták a menekültek visszatoloncolását Szerbiába, annak ellenére, hogy az Európai Bíróság 2020 decemberében hozott ítéletében a gyakorlatot az uniós jog megsértésének nyilvánította.

A State Department az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát (ODIHR) képviselő megfigyelő misszió megállapításait tételesen követve értékeli az elmúlt évek magyarországi választási folyamatait, külön kiemelve a választási törvény 2020 decemberi módosítását, amely a pártlista állítás megnehezítésével újabb akadályokat gördített a 2022-es parlamenti választásokon közösen indulni készülő ellenzéki pártok együttműködése elé.

Kevés korrupciós ügyben indult vizsgálat, a magas rangú tisztségviselők megússzák

A 2019 őszi önkormányzati választások következményeire kitérve a jelentés megemlíti, hogy az Orbán-kormány gazdaságilag káros intézkedésekkel veszi célba az ellenzéki irányítás alá került városokat és budapesti kerületeket. A diszkriminatív finanszírozás számai emellett megfigyelők szerint azt mutatják – teszi hozzá a jelentés –, hogy a kormány az uniós fejlesztési forrásokat a szövetségesei jutalmazására használta fel, a politikai elfogultságot megakadályozni hivatott uniós biztosítékok ellenére.

Bár a törvény büntetőjogi szankciókat ír elő a köztisztviselők által elkövetett korrupcióra, és tavaly több jelentés érkezett a kormányzati korrupcióról, kevés ilyen ügyben indult vizsgálat vagy történt felelősségre vonás. Az Európai Bizottság és a nem kormányzati szervezetek azt állították, hogy a kormány nem hajtja végre vagy alkalmazza hatékonyan ezeket a törvényeket, és hogy a tisztviselők és a kormányhoz közeli kapcsolatokkal rendelkezők gyakran büntetlenül korrupt gyakorlatokat folytatnak.

Július 20-i jogállamisági jelentésében az Európai Bizottság hiányosságokat állapított meg az ország korrupcióellenes politikájában, és megjegyezte, hogy a kormány nem kezelte kellőképpen a klientelizmus, a nepotizmus és a kivételezés kérdését, és konkrétan megjegyezte, hogy bár „2020 óta indítottak néhány új korrupciós vizsgálatot , a magas rangú tisztségviselőket és közvetlen környezetüket érintő vádak kivizsgálásának eredményei továbbra is korlátozottak” – áll a szövegben.

A korrupcióellenes nem kormányzati szervezetek állítása alapján bekerült a jelentésbe, hogy korrupció és kivételezés zajlik az uniós források elosztásában is. Ennek kapcsán részletesen tárgyalja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) június 10-én közzétett 2020-as éves jelentésének megállapításait, valamint Didier Reynders uniós igazságügyi biztos júniusi kijelentését, amely szerint az Európai Bizottság nem fogja támogatni az ország 8,5 milliárd dolláros gazdasági helyreállítási tervét, amíg az Orbán- kormány nem hajt végre igazságügyi reformokat, és nem nyújt megfelelő biztosítékot arra, hogy az OLAF által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően kivizsgálják.

Visszaminősítették az ombudsmani hivatalt is

Szerepel a dokumentumban az is, hogy a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetségének Akkreditációs Albizottsága tavaly júniusi jelentésében az ombudsmani hivatal B státuszra való visszaminősítését javasolta, és

A családon belüli erőszak magyarországi tendenciáiról a dokumentum megállapítja, hogy a hivatalos statisztikákra hivatkozó sajtójelentések szerint a Covid-19 járvány kitörése óta 60 százalékkal nőtt a regisztrált esetek száma, s hogy nőjogi csoportok szerint Magyarországon nem létezik átfogó állami politika a nemi alapú erőszak kezelésére, és hogy a megfelelő szakmai képzés és az esetek megfelelő kezeléséhez szükséges megfelelő protokollok hiánya rendszerszintű problémát jelent.

Nem feledkezik meg az amerikai külügyminisztérium emberi jogi országjelentése arról sem, hogy a Fidesz képviselői által benyújtott módosító indítványoknak köszönhetően június 15-én a parlament elfogadta a „pedofíliellenes” törvényt, amely megtiltotta a „nemváltoztatás” és a homoszexualitás „népszerűsítését” és „ábrázolását” kiskorúak számára a médiában, a reklámokban és az oktatásban. Nevezetesen, minden olyan műsort és reklámot, amelyről úgy ítélik meg, hogy ezeket a témákat népszerűsíti vagy ábrázolja, kiskorúak számára nem ajánlottnak kell minősíteni. Ezen túlmenően a törvény korlátozta az iskolai szexuális felvilágosítást, előírva, hogy csak az államilag bejegyzett szervezetek tarthatnak szexuális felvilágosító órákat tarthatnak az iskolákban. Június 22-i közös nyilatkozatában 17 uniós tagállam a törvényt a „szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés kirívó formájának” minősítette – írja jelentésében az amerikai külügyi tárca, s hozzáteszi: július 15-én az Európai Bizottság két kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, az egyik a törvényt támadta meg, a másik pedig a magyar fogyasztóvédelmi hatóság januári határozatára összpontosított, amely arra kötelezte a Labrisz Leszbikus Egyesületet, hogy Tündérország mindenkié című gyermekkönyvén helyezzen el egy nyilatkozatot, amely szerint a mesék „a hagyományos nemi szerepekkel összeegyeztethetetlen viselkedést ábrázolnak”.

Az Egyesült Államok csaknem öt évtizede adja ki az emberi jogi gyakorlatról szóló országjelentéseket, 2021-ben 198 országra és területre kiterjedően .