Az első negyedév során nem kevesebb mint 34 százalékkal több üzemanyagot adtak el a márkás láncok hazai kútjain, mint tavaly ugyanekkor – derül ki az iparág nagy magyarországi cégeit képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) csütörtökön nyilvánosságra hozott forgalmi adataiból. Január és március között közel 1,1 milliárd liter üzemanyagot tankoltak a „színes” kutakon. Ez messze rekordérték. Az I. negyedévi csúcsot eddig 2019-ben tankolták az márkás láncok ügyfelei 890 millió literrel. Az ugrás szintjére jellemző, hogy az eddigi legnagyobb első negyed évi növekedési mértéket 2015-ben mérték, 10 százalékkal.
Ezen belül a szövetség a gázolaj piacán még nagyobb, 43 százalékos ugrást tapasztalt. A színes kutak ügyfelei így az első negyed év során 640 millió liter dízelt vásároltak.
A benzin sem maradt el ettől sokkal: a termékből 383 millió liter fogyott, ami 29 százalékkal több, mint tavaly az első három hónapban. Ezen belül ugyanakkor a 95-ös motorbenzin 42 százalékos ugrással szintén kilőtt. A jelenség azért különösen figyelemre méltó, mert az elmúlt három év során folyamatosan zuhant a 95-ös népszerűsége, amivel párhuzamosan egyre nagyobb népszerűségre tettek szert a prémiumtermékek. Ennek megfelelően kiemelt minőségű benzinekből ezúttal 13 százalékkal kevesebbet, 59 millió litert értékesítettek a márkás kutakon. (Ezek szerint mégsem károsítja annyira a régebbi autók motorját az – E10-nek is nevezett – 95-ös megemelt bioaránya.)
Szakértők szerint a jelenség egyértelműen az alapüzemanyagok tavaly november 15-e óta érvényes, 480 forintos felső korlátjával magyarázható.
Amiként arra az elmúlt közel fél év során számos szakértő felhívta a figyelmet, az autósok szabályosan megrohamozták a kutakat. Ennek tudható be az alapüzemanyagok térnyerése, ami elsősorban a 95-ös esetében szembetűnő változás.
A forgalomugrás jórészt mégis külső hatásoknak, így elsősorban a külföldi fuvarozók, illetve határmenti lakosok magyarországi többlet-tankolásának tudható be. Ebből ugyanakkor Magyarországon belül a többlet-adóbevételek révén csak az államnak származott haszna. Az iparág éppenséggel veszített az árkorláton, hisz a nemzetközi olajár – vagyis a beszerzési költség – az „árstop” elmúlt öt hava során rekordközeli szinteket ostromolt. A magas beszerzési árat ugyanakkor a 480-as árkorlát miatt nem háríthatták át vevőikre: ezt az – eddig több tízmilliárdos - veszteséget így az iparág nyelte le. Az üzemanyag-turizmus szempontjából ez azért hangzik furán, mert a veszteség a másik oldalon, haszonként nagyrészt külföldre vándorolt. További szempontként merült fel a „pánik”, illetve hogy az addig magánkutakon tankoló nagyvevők, lévén, hogy ott nem érvényesíthették az ársapkát, átszoktak a közkutakra. A kormány csak március végén vetett gátat némiképp a folyamatnak, amikor a 3,5 tonnánál nehezebb külföldi, illetve a 7,5 tonnánál nehezebb hazai gépjárműveket eltiltotta a 480 forintos tankolástól. (Igaz, kérdés, ennek miként szerezzenek a kutasok érvényt.)
A tisztánlátás végett szintén szükséges megemlíteni, hogy az ársapka miatt az autósok jó része a kis kutakról átszokott a MÁSZ-kimutatásban szereplő márkás láncokra. Egri Gábor, a 2 ezer hazai töltőállomás mintegy felét kitevő kis kutakat tömörítő Független Benzinkutak Szövetsége elnöke lapunknak köreikben 30-40 százalékos igénycsökkenést valószínűsített.
A prémiumtermékek iránti igénycsökkenést az is magyarázhatja, hogy a kormányrendelet ezek egy részét is bevonta a legfeljebb 480 forintért adható üzemanyagok körébe, amire a kútcégek e termékeket kivonták a forgalomból.
