Négyrészes dokumentumfilm-sorozatot kezdett sugározni a német RTL+ televíziós csatorna Az NDK eltűnt gyermekei címmel. A készítők arra keresik a választ, igaz lehet-e az a feltételezés, hogy az NDK-ban a hatóságok és a hivatalok egymással közreműködve fosztották meg gyermekeiktől azokat az édesanyákat, akik nem a klasszikus családmodellben éltek.
A filmben szereplő Regina 1983-ban Lipcsében 19 évesen szülte meg kisfiát, Daniel Henzét. Az édesapával szakított, egyedül kívánta fölnevelni a kisfiút. Amikor egyértelmű jelzéseket kapott, hogy a hatalom ezt nem nézi jó szemmel, látszatházasságot kötött, ám négy hónap elteltével ennek a kapcsolatnak vége lett.
Daniel alig múlt egyéves, amikor agyhártya-gyulladás gyanújával kórházba került. Naponta egyszer látogathattam, fokozatosan javult az állapota, egyik nap azonban azt mondták az orvosok, hogy váratlan szövődmény lépett fel, a gyermekem elhunyt – mesélte Regina. - Nem hittem el, ragaszkodtam ahhoz, hogy lássam őt. Közölték, azt nem lehet, egy-két napon belül megkapom a halotti bizonyítványát és megszervezik a temetését is. Ezen kívül adtak egy igazolást, hogy egy gyermeket neveltem, így jogosult voltam a magasabb összegű nyugdíjra. Dühöt érzek azok iránt, akiknek ehhez közük volt, sosem tudok megbocsátani nekik.
Közben a gyámhivatal Danielt átkeresztelte Eikére és örökbe adta egy házaspárnak, amelynek nem lehetett gyermeke. A fiú tudta, hogy örökbe fogadták, nevelőszülei azt mondták, az édesanyja meghalt egy balesetben. Akkor fogott gyanút, amikor nyolcéves korában az oltási könyve előlapjáról levette a ráragasztott Eike feliratú papírcsíkot és meglátta alatta a Daniel Henze nevet.
„A nevelőszüleim azt mondták, nem tudják, ez hogyan lehetséges, ha később szóba akartam hozni a témát, elkezdtek másról beszélni – emlékezett Daniel. - Rengeteget foglalkoztatott ez a dolog, de csak felnőtt koromban tudtam érdemben elkezdeni nyomozni.”
Daniel képtelen volt feldolgozni ezt a bizonytalanságot, egyre több viselkedési probléma volt vele, tizenévesen gyermekotthonba került.
„Szörnyű volt ez az időszak, főleg az ünnepek, amikor mindenki hazamehetett, engem viszont nem vitt el senki, a nevelőszüleim nem akartak látni, az édesanyámról pedig nem tudtam semmit. Nagyon kíváncsi vagyok, kik tették ezt velem, mégsem biztos, hogy jó lenne találkozni ezekkel az emberekkel, lehet, olyat tennék, amit megbánnék.”
Daniel kitartó nyomozás után 2008-ban az interneten megtalálta Reginát, aki nem hitte el, hogy a fia jelentkezett nála. A jelenleg 38 éves férfi nem adta fel, 14 év telt el, amíg meg tudta győzni Reginát, hogy csináljanak DNS-tesztet. „Féltem az eredménytől, féltem Danieltől, nem akartam csalódni – idézte fel Regina ezt az időszakot. - Több évig tartott, amíg eljutottam odáig, hogy hiszek Danielnek, majd újabb évekre volt szükségem, hogy meg merjem csináltatni a közös DNS-tesztet.” A teszt eredménye szerint 99,99 százalékos valószínűséggel Regina az édesanyja Danielnek.
Szörnyű ez a történet – mondta Henriette Fee Grützner, aki újságíróként évek óta foglalkozik a témával. - Könnyel lehet, hogy több ezren vannak ilyen helyzetben. Végre akadt egy konkrét eset, amely minden kétséget kizáróan igazolja, hogy az NDK-ban elvették a gyermeket attól, aki nem illett bele az állam családképébe. Feltételezem, sok édesanya került ilyen helyzetbe. A jövő szempontjából azért fontos, hogy konkrét bizonyítékok vannak, mert mindenhol azt válaszolták, amíg nincs konkrét bizonyítékom, addig nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, ezeknek az eseteknek a felderítéséhez hiányzik a jogszabályi háttér. Most már nem lehet szőnyeg alá söpörni a kérdést, muszáj olyan törvényt hozni, hogy az édesanyáknak lehetőségük legyen akár a Stasi-aktákban is utánanézni, mi lett a gyermekükkel.
Macskacsont a koporsóban
A Facebookon külön csoportot hoztak létre azok az édesanyák, akik azt gyanítják, hogy az NDK-ban a hatalom elvette a gyermeküket, azt hazudva nekik, hogy a kicsik elhunytak. Az egyik édesanya arról írt, végig hitt abban, a gyermeke nem halhatott meg, ezért megvizsgáltatta a temetőben elásott csontokat a gyermeke sírjánál, és kiderült, hogy macskát tettek a koporsóba. Tovább viszont nem jutott a kutatásban, mert a hatóságoknál falakba ütközött.