Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő sajtóértekezletén azt is megtagadta, hogy kommentálja az eltűntnek nyilvánított tengerészekről szóló tanúvallomásokat, vagy a hozzátartozók egyre elkeseredettebb megnyilvánulásait. Putyin elnök szóvivője szemrebbenés nélkül közölte, hogy "minden információt a védelmi minisztérium szolgáltat”, a Kremlnek „nincs előjoga ezeket kommunikálni", miközben mindeddig sem a haditengerészet, sem a védelmi minisztérium nem adott ki semmiféle helyzetjelentést több mint ötszáz fős legénységgel a fedélzetén elsüllyedt hajóról.
A Moszkva elsüllyedése ugyanis nem pusztán súlyos katonai vesztesség Oroszországnak, hanem presztízsvesztesség is, amelyet már az oroszok egy része is sok tekintetben a Vlagyimir Putyin elnökségének kezdetén, 2000. augusztus 12-én történt Kurszk tragédiához hasonlít. A Kurszk atom-tengeralattjáró teljes, 118 fős személyzetével együtt süllyedt el a Barents-tengeren. A menekítés sikertelensége elsősorban a ködösítésnek és titkolózásnak volt köszönhető. Az amerikai, a brit és a norvég kormány felajánlotta, hogy az oroszok rendelkezésére bocsátja két mélymerülésű mentőkompja közül az egyiket, a Kreml csak 16-án fogadta el a felajánlást. A Norvégiából másnap már induló mentőhajó 19-én ért a helyszínre, a brit mélytengeri búvárok 20-án érték el a mentőnyílásokat, de ekkor már nem voltak túlélők.
A Moszkva legénységének egy része túlélte a cirkálót ért ukrán rakétatámadásokat és a hajó elsüllyedését, de egyelőre még azt sem tudni, pontosan hány fős személyzet szolgált a cirkálón, vagy hogy hányan vesztették életüket. Az meg végképp titok, hogy hány sorkatona szolgált a hajón, miközben a moszkvai háborús narratíva szerint az Ukrajna elleni „különleges műveletben” egyáltalán nem vetnek be sorkatonákat. Az orosz propagandagépezet a nyilvánvaló bizonyítékok dacára azt is tagadja, hogy az ukrán védelem két Neptun rakétával süllyesztette el a zászlóshajót, s akárcsak a Kurszk esetében ködösít, s azt állítja, hogy a fedélzeten felrobbanó lőszerek által okozott tűz miatt süllyedt el. Az orosz flotta hivatalos közlése szerint a legénységet evakuálták a cirkálóról, tagjai között nincsenek halottak, sebesültek vagy eltűntek. Szombaton az orosz védelmi minisztérium közzétett egy videót, amelyen a haditengerészet vezetője és a cirkáló több tucat túlélője közötti találkozó látható.
Becslések szerint akár 680 fő is lehetett a személyzet, de hogy valójában hányan tartózkodtak a fedélzeten, azt nem tudni. Azt viszont igen, hogy igen sok orosz keresi hozzátartozóját. A független The Moscow Times lap szerint a haditengerészek családjainak sorában "új Kurszk" félelmek hatalmasodtak el, hiszen minden kérésük ellenére továbbra sem kapnak tájékoztatást hozzátartozóik hol- és hogylétéről. A másik független orosz portál, a Meduza az orosz fekete-tengeri flotta egyik forrására hivatkozva hétfőn azt közölte, a Moszkván összesen 37 tengerész halt meg és 100 sebesült meg.
Az is kétségtelen, hogy sorkatonák is voltak a cirkáló személyzete között, hiszen az ellenzéki médiában és az orosz Facebookon, a V-Kontaktyén olyan beszámolók sora jelent meg, amelyek szerint sorkatonai szolgálatot teljesítő családtagjukat keresik a hozzátartozók. Az orosz közösségi hálón már szülők kérik a hivatalos választ arra, miért tartózkodik sorkatona fiúk egy harci övezetben.
A The Moscow Times szerint a Moszkva elsüllyedését egyre többen Oroszország és az orosz flotta megalázásának tekintik, és még a Kreml-barát kommentátorok is magyarázatot követeltek a hatóságoktól. Hozzáteszik, mindeddig sikertelenül.
Oroszország titkolja a háborús veszteségeit, erről utoljára március 25-én tettek közzé hivatalos adatot. Akkor, annyit ismertek el, hogy a háború első hónapja során 1351 katonát veszített az ország, azóta nem frissítették az adatot. Az első sorkatonai halálesetek kapcsán a Kreml azt kommunikálta, hogy az újoncok tévedésből vettek részt az ukrajnai offenzívában, és biztosította az orosz lakosságot, hogy ezután kivonják őket a hadszíntérről.
