Komoly gazdasági ára lesz Oroszország ukrajnai agressziójának - ez derül ki a Nemzetközi Valutalap (IMF) most publikált világgazdasági előrejelzéséből. A háború és következményeinek árát gazdasági értelemben minden ember megfizeti, hisz az élelmiszer és energiaárak emelkedése az egész világon feszültségeket okoz. A két hadban álló ország után leginkább az Európai Unió, illetve az eurózóna gazdaságát viseli meg a háború az IMF elemzői szerint. A magyar gazdaság növekedését a korábban várt 5 százalék körüli szintről az IMF elemzői 3,7 százalékra csökkentették, vagyis a földrajzi közelség ellenére sem áll le a nemzetközi pénzügyi szervezete szerint a növekedés, a rossz hír az, hogy 2023-ra is visszafogott 3,6 százalékos bővülést jósolnak Magyarországnak.
A kormány mind a mai napig nem módosította az ukrajnai háború miatt a gazdasági terveit, erre azonban a tervezettnél jóval lassabb növekedés, illetve a költségvetési kiigazítási kényszer miatt napokon belül rákényszerülhet. Az IMF az első olyan pénzügyi előrejelző, amely 2022-re Magyarországnak 10 százalékon felüli pénzromlást jósol: a friss prognózis szerint idehaza az idén 10,3 százalékkal emelkedhetnek az árak, de még a jövő esztendőben sem csökken az infláció hat százalék alá. Mind a két évre várt inflációs prognózis a duplája az eurózóna várható inflációjának, vagyis úgy tűnik magyarok kétszer nagyobb kárral számolhatnak, mint azon országok, amelyek bevezették az eurót.
A globális gazdasági kilátások is drasztikusan visszaestek Oroszország ukrajnai inváziója miatt. Ráadásul ez az új válság akkor szakadt rá a világra, amikor az még nem épült fel a koronavírus-krízisből. Már a háború előtt sok országban emelkedett az infláció, a kormányok fellazították a költségvetési politikájukat, az államadósságok elszaladtak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kínai hatóságok az újabb és újabb covid-hullámokra teljes elzárással reagálnak, amelyek újabb ellátási zavarokat gerjeszthetnek a globális kereskedelemben – fogalmaznak Valutaalap szakértői. Az általános gazdasági kockázatok meredeken emelkednek, lassul a világgazdasági növekedés és nő az infláció, fogalmazott a jelentést bemutató tájékoztatóján Pierre-Olivier Gourinchas, az IMF vezető közgazdásza.
Ezek eredőjeként a januárihoz képest lefele módosította az IMF a világgazdaság egészére adott növekedési előrejelzését, mind a két évre átlagosan 3,6 százalékos globális növekedést várnak. A legnagyobb gazdasági kárt az ukrán gazdaság viseli el: az ukrán GDP idén akár 35 százalékkal is kisebb lehet a tavalyihoz képest. Az orosz gazdaságra idén 8,5 százalékos zsugorodás vár. Az eurózóna gazdasági előrejelzést az IMF 1,1 százalékponttal vette vissza, így a kontinens idén 2,8 százalékkal nőhet, vagyis az a helyzet állhat elő, hogy a magyar gazdaság még most is tudja folytatni a felzárkózást, legalább is makroszinten.
A nagyobb gondot az infláció okozza, ami az egész világon tartósan magas marad a következő években, és amely újabb gazdasági-társadalmi feszültségek forrása lehet. Az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése az IMF szerint a szegényebb országokban társadalmi válsághoz, zavargásokhoz is vezethet. Ráadásul a magas az inflációra a jegybankok a fejlett országokban kénytelenek lesznek szigorítással reagálni, ami viszont a a növekedést fékezi. Hosszú távon is komoly változásokat indíthat el a háború: tovább nő annak a kockázata, hogy a világgazdaság tartósan geopolitikai blokkokra szakadjon, eltérő technológiai szabványokkal, határokon átnyúló fizetési rendszerekkel és tartalékvalutákkal. Egy ilyen „tektonikus eltolódás” hosszú távú hatékonysági veszteségeket okozna, és komoly kihívást jelentene a nemzetközi és gazdasági kapcsolatokat az elmúlt 75 évben irányító szabályrendszer számára – fogalmaz az IMF jelentése.
