Ukrajna népének az orosz megszállás valóságos rémálmot és egy borzasztó mértékű humanitárius katasztrófát jelent. A háború azonban gyorsan élet-halál kérdéssé válik a kiszolgáltatott emberek számára világszerte.
Mindannyian láttuk az Ukrajnában kibontakozó tragédiát: a porig rombolt városokat, a szenvedőket, valamint az otthonukban és az utcákon megölt embereket, és Európa leggyorsabban növekvő válságát, amelyben a legtöbb ember kényszerült lakóhelyének elhagyására a második világháború óta.
Ukrajna határain túl és a média figyelmétől jóval messzebb azonban a háború néma támadást indított a fejlődő világ ellen. Ez a válság akár 1,7 milliárd embert, vagyis az emberiség több mint ötödét taszíthatja évtizedek óta nem látott mértékű szegénységbe, nyomorba és éhezésbe.
Ukrajna és az Oroszországi Föderáció adja a világ búzájának és árpájának 30 százalékát, a kukorica ötödét és a napraforgóolaj több mint felét. Gabonájukkal közösen látják el a legszegényebb és a legsérülékenyebb embereket, ugyanis ez a két ország adja a 45 afrikai és legkevésbé fejlett ország által importált búza több mint harmadát. Oroszország ugyanakkor a világ legnagyobb földgáz és a világ második legnagyobb olaj exportőre is.
A háború megakadályozza, hogy a gazdák gondozzák növényállományukat, miközben a háború miatt bezárnak a kikötők, leáll a gabonaexport, megszakadnak az ellátási láncok és az egekbe szöknek az árak. Számos fejlődő ország még mindig azért küzd, hogy felépüljön a Covid-19 járvány következményeiből, amely történelmi adósságterhekkel és szárnyaló inflációval párosul.
A 2022-es év eleje óta a búza és a kukorica ára 30 százalékkal növekedett. A brent olaj árfolyama több mint 60 százalékkal, míg a földgáz és a műtrágya ára több mint kétszeresére emelkedett a tavalyi évben.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete saját életmentő műveletei is súlyos nyomás alatt állnak. Az Élelmezési Világprogram arra figyelmeztetett, hogy lehetetlen választás előtt áll, ugyanis az éhezők helyett az éhínség által fenyegetett embereken kell segítenie. A Világprogramnak 8 milliárd amerikai dollárra van szüksége azonnal a jemeni, a csádi és a nigeri műveleteinek finanszírozásához.
Számos országban a sérülékenység már most válságba és komoly társadalmi zavargásokba csapott át. És mint ismeretes, számos konfliktus mélyebb okai a szegénységben, az egyenlőtlenségben, a gazdasági elmaradottságban és a reménytelenségben rejlenek.
A világ nagy része szolidaritást mutatott Ukrajna lakosaival, ugyanakkor a hasonló mértékű támogatásnak nyoma sincs a háború további 1,7 milliárd lehetséges áldozata felé. Világos erkölcsi felelősségünk, hogy támogassuk őket a világ minden részén.
A múlt hónapban általam elindított, az élelmiszerrel, az energiával és a finanszírozással foglalkozó globális válságreagálási csoport azt tűzte ki célul, hogy összehangolt megoldást találjon a kormányokkal, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és egyéb kulcsszereplőkkel közösen ezekre az összekapcsolódó válságokra. Köszönöm azon ágazatok globális vezetőinek, akik támogatják ezt a kezdeményezést.
Az élelmiszerválsággal kapcsolatban minden országot sürgetünk, hogy tartsa nyitva piacait, ne halmozzon fel, és ne vezessen be indokolatlan és szükségtelen exportkorlátozásokat, valamint tegye elérhetővé tartalékait az éhezés és az éhínség által leginkább fenyegetett országok számára. Nem most van itt a protekcionizmus ideje. Ha közösen cselekszünk, akkor elegendő élelmiszer áll rendelkezésre minden ország számára ahhoz, hogy túljusson ezen a válságon.
A humanitárius és azon belül az Élelmezési Világprogram felhívásainak teljes finanszírozására van szükség. Egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy a XXI. században emberek éhezzenek. Az energia esetében a stratégiai készletek és a további tartalékok használata rövid távon enyhíthetik a jelenlegi energiaválságot. Az egyetlen közép- és hosszú távú megoldás azonban a megújuló energia használatának felgyorsítása, amire nem hatnak a piac ingadozásai. Ez lehetővé teszi a szén és egyéb fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetését.
A finanszírozás terén a G20-országoknak és a nemzetközi pénzügyi intézményeknek vészhelyzeti módban kell működniük. Megoldást kell találniuk a fizetőképesség és a költségvetési mozgástér növelésére azért, hogy a fejlődő országok kormányai képesek legyenek a legszegényebb és a legsérülékenyebb lakosaikat támogatni, valamint előmozdítani a fenntartható fejlődési célokat.
Ennek kellene az első lépésnek lennie a gazdagokat még gazdagabbá, a szegényeket pedig még szegényebbé tevő igazságtalan globális pénzügyi rendszerünk átfogó reformja felé. Szociális védelemre, köztük készpénzátutalásokra van szükség a kétségbeesett családok támogatásához a válság ideje alatt. Számos nagy külső adóssággal rendelkező fejlődő ország azonban nem rendelkezik elég likviditással ahhoz, hogy biztosítani tudja ezeket a védőhálókat. Nem állhatunk tétlenül és nézhetjük végig, hogy választani kényszerüljenek a lakosságuk támogatása és az adósságszolgálatuk között.
A béke az egyetlen tartós megoldás az Ukrajnában zajló háborúra és annak a világ legszegényebb és legsérülékenyebb lakosai elleni támadására.
Miközben az Egyesült Nemzetek Szervezete azon dolgozik, hogy megvédje a háború ártatlan áldozatait mind Ukrajnán belül, mind azon kívül, arra kérjük a globális közösséget, hogy egységesen lépjen fel, és támogassa a béke iránti kérelmünket.
Ennek a háborúnak véget kell venni, most azonnal.