Balaton;Club Aliga;Fidesz-holdudvar;

2022-04-21 07:15:00

„Kész, vége, elveszik a tópartot a balatonaligaiaktól!”

Lesöpörték a civilek érveit, zöld utat adott az egykori pártüdülő beépítésére a hatóság, ezzel az utolsó komoly akadály is elhárult az óriási, 46 hektárt érintő beruházás elől. A helyiek attól tartanak, újra „zárt világ” épül a kiváltságosok számára.

– Kész, vége, kasza, teljes megsemmisülés. Elveszik a tópartot a balatonaligaiaktól, ugyanúgy, mint a Rákosi-rendszerben tették, csak most visszafordíthatatlanul, hiszen nem az állam teszi, hanem magántulajdonba kerül!

Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület (AFE) elnökhelyettese reagált ilyen indulatosan, miután a Somogy Megyei Kormányhivatal megadta a környezetvédelmi engedélyt a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. balatonaligai nagyberuházásához, az Aligaliget projekthez, mely magán luxusüdülővé alakítja a hajdani pártüdülőt, a Club Aligát. Ezzel a helyiek és a Balaton-partot és a tavat féltő civil szervezetek utolsó reménye is szertefoszlott. Abban bíztak ugyanis, hogy a kormányhivatal által tavaly ősszel elrendelt környezetvédelmi hatásvizsgálat meggátolhatja a gigaberuházást, amelyet az állam kiemelt gazdasági fontosságú projektté nyilvánított, megkönnyítve ezzel egyrészt az adminisztrációt, másfelől felülírva minden helyi korlátozó rendeletet.

A civilek, az AFE mellett például a Nők a Balatonért Egyesület, valamint az önkormányzat megannyi, a projekt veszélyeit bemutató tanulmányt készített, szakmai anyagokkal próbálta bebizonyítani, milyen visszafordíthatatlan károkat okozhat a beruházás. A fürdőegyesület és a balatonvilágosi önkormányzat – Balatonaliga a település egyik része – panaszt is tett tavaly év elején az Alkotmánybíróágnál (AB). Ott azonban júniusban azzal utasították el a beadványokat, hogy a kormányrendelet nem elvonja, hanem csak korlátozza a helyi építési szabályzat előírásait a Club Aliga területére. Az egyesület emiatt a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordult, mivel az AB azzal utasította el beadványukat, hogy a természetes környezethez való jog nem alapjog. A környezetvédelmi hatásvizsgálatra is komoly szakmai anyagot állítottak össze a civilek, ám a kormányhivatal határozatából kiderült, minden felvetésüket lesöpörték, elvetették.

Az már évek óta tudni lehetett, hogy a hajdani, zárt pártüdülő, a helyiek előtt a rendszerváltással megnyitott Club Aliga területén komoly fejlesztések várhatók. A Balaton talán legértékesebb ingatlanának tulajdonosa a Pro-Mot Kft.: ebben 2018-ban lett többségi, 75 százalékos tulajdonos az akkor még Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt., amely aztán 2020 tavaszán került Jellinek Dániel érdekeltségébe. Az idén tavasszal aztán meglepő módon ismét gazdát cserélt a Pro Mot: március közepén a Balázs Attila vezette Bayer Property vásárolta meg. Balázs a NER egyik új csillaga, cége, a Bayer Construct Zrt. – ez a tulajdonosa a Bayer Propertynek is – az elmúlt években megannyi állami megrendelésnél, például a Puskás Aréna, az MTK-stadion vagy a Ludovika campus építésénél dolgozott alvállalkozóként, s különböző beruházásaihoz cirka 15 milliárd forint állami támogatást kapott. Balázs már korábban megvetette a lábát a Balatonnál, cégei Balatonlellén 50, Balatonbogláron 47 lakásos luxustársasházat építenek.

A Club Aliga, vagyis új nevén Aligaliget fejlesztése is komoly állami támogatásban részesült: több ütemben 10 milliárd forintot kapott a Pro-Mot és az Appeninn kikötőfejlesztésre, szállodaépítésre, Agóra-kialakításra azok után, hogy a kormány 2020 augusztus elején kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé minősítette a beruházást. Mint a Pro-Mot korábbi beszámolójából kiderült, az Aligaliget keretében 46 hektáron terveznek fejlesztéseket: ebből 10 hektár állami tulajdon, ennek csak vagyonkezelője a cég 2056-ig. Új utak, közművek épülnek, Agórát alakítanak ki a kibővülő kikötő közelében, 122 szobás szállodakomplexum és negyven kisházas nyaraló épül, ehhez legyalulják a helyileg védett löszfal egy részét, a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázták. A területen 548 felszíni parkolóhelyet alakítanak ki, 38 férőhelyes mélygarázs épül, közösségi, szociális és kiszolgáló létesítményeket húznak fel, felújítják és bővítik a kikötőt, mely új szolgálati épületet is kap.

A helyiek viszont attól tartanak, hogy a fejlesztéssel az addigi közutak is magánkézbe kerülnek, korlátozzák a használatukat, s így nem tudnak lejutni a 32 éve visszakapott partjukra. A Pro-Mot ugyan többször is ígéretet tett, hogy az aligaiak továbbra is használhatják a partot, ám az AFE és a civilek szerint minden a cég aktuális vezetésén múlik majd. Gyanújukat erősíti, hogy Pro-Mot nem tartotta be azt, az önkormányzattal korábban megkötött megállapodást sem, mely szerint az Aliga II. területén parti sétányt jelöl ki, ehelyett a tóig felparcellázták a területet, ahová a korábbi korlátozásokat figyelmen kívül hagyva akár hatszintes, teljesen tájidegen épületeket is fel lehet húzni majd. A kiemelt beruházássá nyilvánítás ráadásul azt is lehetővé teszi a cég számára, hogy semmisnek nyilváníttassa az önkormányzattal kötött településrendezési szerződést, amely szerint fenn kellene tartania a helyiek használta parti sétányokat, közparkot és közutat. Nem véletlen, hogy a projekt ellenzői azt szerették volna elérni, hogy a kormány vonja vissza a minősítést – a hatpárti közös ellenzéki programban helyet kapott, hogy felülvizsgálnák a kiemelt állami projekteket, s építési moratóriumot hirdetnek meg a tópartra –, ám április 3. után ez a reményük is szertefoszlott.

– A kiemelt projektté minősítésről szóló kormányrendelet alapján született meg a kormányhivatal környezetvédelmi engedélye – mondta Bukovszki András, aki szerint a Pro-Mot ígérete ellenére bizonyosan korlátozni fogják a helyiek számára a parthasználatot, s közel 2500 üdülőingatlan és nagyjából 7000 nyaralóvendég jövőjét pecsételi meg ez a határozat, hiszen tópart híján elértéktelenednek a nyaralók. Emiatt a civilek utolsó reményként a kormányhivatali határozatot bíróságon támadják meg.

Megkerestük a Pro-Mot tulajdonosát, a Bayer Propertyt is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, az engedély birtokában mikor kezdődhet érdemben a beruházás – az épületek elbontása és a fák kivágása már rég zajlik –, megtartják-e a korábbi tulajdonos ígéretét, s a helyiek elől nem lesz lezárva a sétány, a kikötő, s fejlesztik-e a strandot. Írásbeli megkeresésünkre cég telefonon későbbre ígért választ.