Hónapok óta folyamatosan emelkednek az élelmiszer és az üzemanyagárak, ennek következtében újabb inflációs rekordok születnek Magyarországon is, ám nemzetközi összehasonlításban már nem is olyan rossz a magyar helyzet. Az Eurostat adatai szerint márciusban az infláció 8,6 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy 2020 decembere óta magyar inflációs index az akkori 2,8 százalékról szinte folyamatosan emelkedik. A következő hónapokban a pénzromlás üteme átlépheti a 10 százalékot, ám az előrejelzésekben hatalmas a bizonytalanság. Az legfrissebb, e héten publikált IMF prognózis szerint idén idehaza a fogyasztó árak éves átlagban 10,3 százalékkal emelkednek, ebből pedig az következik, hogy a következő hónapokban havi árindexek több alkalommal is 10 százalék felé nőhet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) prognózisa szerint idén az átlagos infláció 8,5-9,9 sávban várható, a tetőzés pedig 11 százalék felett lehet a nyár közepén. Mindez attól függ, hogy a kormány milyen ütemben oldja fel különböző ársapkákat, hiszen ez hathat az infláció tetőzésnek mértékére és lefutására is.
Gulyás Gergely, kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón arról beszél, hogy a kormány, illetve a jegybank számításai szerint már most 13 százalék lehetne az infláció, ha nem vezette volna be a kormány a különböző árstoppokat. A szerdai kormányülésen a kabinet tagjai meghallgatták az MNB prognózisát is – ez valószínűleg a legutóbbi Inflációs jelentés ismertetése lehetett -, ez alapján a kormány arra számít, hogy augusztustól csökkenthet az árnyomás.
Az Eurostat adatai szerinti, márciusi 8,6 százalékos infláció már egyáltalán nem kirívó uniós összehasonlításban. Az uniós statisztikai hivatal jelentése szerint az EU egészében 7,8 százalékra, az eurózónában pedig 7,4 százalékra emelkedett az infláció márciusban. A csúcstartó 15,6 százalékkal Litvánia, pedig a kis balti-ország az eurózóna tagja. Észtországban 14,8 , Csehországban pedig 11,9 százalékos áremelkedést mértek. A magyar 8,6 százalék a 27 uniós tagállamból a 11. legmagasabb árindex, a hazainál erőteljesebb inflációt mérték például Belgiumban, Romániában vagy épp Szlovákiában. A lista másik végén Málta áll, ahol az árak csak 4,5 százalékkal emelkedtek. Az eurózónában az inflációt a lakossági energiaárak emelkedése húzta, a 7,4 százalékból 4,4 százalékot magyaráz ez a tétel, a jövedéki termékek, az élelmiszerek és az iparcikkek drágulása további 1-1 százalékponttal növelte az áremelkedés ütemét. Tekintettel arra, hogy idehaza a lakossági energiaárak jelentős része be van fagyasztva, ám így is magasabb volt a forintinfláció, mint az euróé, ami arra utal, hogy belső és szerkezeti okok miatt sokkal erőteljesebb inflációs nyomás van a magyar gazdaságban, mint számos uniós piacon. A magyar inflációs adatot tehát jelentősen torzítják az kormányzati árintézkedések, így ezek feloldása árrobbanást hozhat magával.
Pedig az inflációs nyomás a következő hónapokban sem idehaza, sem a világgazdaságban nem enyhül – erről már az OTP Global Markets elemzői beszéltek legutóbbi podcastjukban. Az elemzők szerint mostanra minden korábbi gazdasági előrejelzést felülírt az ukrán-orosz fegyveres konfliktus eszkalálódása, fundamentális változásokat indítva el a nyersanyagpiacokon és erőteljes mozgásokat generálva a tőkepiacokon. Gyors megoldás hiányában a nyersanyagárak hosszú ideig magas szinten maradhatnak, ami az erőteljes inflációs környezettel párhuzamosan lefelé húzza a gazdasági növekedési kilátásokat. Az elemzők szerint rossz hír, hogy Ukrajna és Oroszország nyersanyag és gabonaexportjának várható visszaesése nemzetközi szinten is ellátási zavarokhoz vezethet, ami önmagában is újabb geopolitikai feszültségek forrása lehet.
Ami a szűkebb régiónkat illeti, a konfliktusövezethez való földrajzi közelségük okán a kelet-közép-európai országoknak az átlagosnál is nagyobb kitettséggel kell szembenéznie az energia- és nyersanyagárak emelkedése kapcsán. Ez a fokozódó pénzromlásban és a növekedési kilátások romlásában is visszaköszön. Magyarországon idén 3,5 százalékra lassulhat a GDP-növekedése a 2021-ben mért 7,1 százalékról, ami az első negyedév erős növekedését követően az év hátralevő részére gyenge, stagnáláshoz közelítő bővülést vetít előre – mondta Tardos Gergely, az OTP Bank elemzési központjának vezetője.
A következő években a korábban – 2014-19 közötti – erőteljes gazdasági növekedés már nem tér vissza
– fogalmazott. A második félévben a szigorúbb fiskális politika és az inflációs nyomás enyhülése egyaránt a jegybanki politika változását eredményezheti, a beárazottnál kevesebb számú kamatemeléssel, és ez a folyó fizetési mérleg egyensúlyának romlásával együtt gyengébb, 380-400 forintos euróárfolyamot hozhat – tette hozzá az elemző.
Átírják a költségvetést – ezt ígérgetik hetek óta
A magyar költségvetés már az ukrajnai háború előtt is komoly kiigazításra szorult a választási költekezések miatt, ezt a helyzetet rontotta drasztikusan szomszédunkban kitört háború. A 2022-es költségvetés 5,2 százalékos gazdasági növekedésre és 3 százalékos inflációs pályára épült, ezzel szemben áll a 2-3 százalékos növekedés, 8-10 százalékos inflációval fűszerezve. Emellett mintegy 2500 milliárd forintnyi többletkiadásra is fedezetet kell teremteni, hiszen1000-1000 milliárdba került a választási osztogatás valamint a rezsicsökkentés, de 300-400 milliárdot igényelnek az államadóssággal kapcsolatos kiadások is. A magasabb infláció ugyan többletbevétellel jár, de még így is mintegy 1500 milliárd forintnyi kiigazításra lesz szükség. Gulyás Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján újfent beharangozta a költségvetés várható módosítását, ám annak részleteiről, pláne a megszorító intézkedésekről nem volt hajlandó beszélni.
