Nem jó, de nem tragikus a magyar államadósság mértéke nemzetközi összehasonlításban – ez derül ki az Eurostat által publikált adatokból. Tavaly a magyar államadósság előző évi 79,6 százalékról a bruttó hazai termék (GDP) 76,8 százalékára mérséklődött, ami 2,8 százalékpontos csökkenés az előző évhez képest. Közismert, hogy tavaly felpattant a magyar gazdaság a koronavírus okozta 2020-as depresszióból, a GDP 7,1 százalékkal nőtt egy év alatt – vagyis csak a növekedés révén könnyedén elérhető lett volna az államadósság hasonló mértékű csökkentése és akkor még az inflációról nem is beszéltünk.
Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban azzal büszkélkedett a Facebookon, hogy a magyar kormány már tavaly megkezdte az egyensúlyi mutatók javítását, amit azzal támasztott alá, hogy a magyar GDP-arányos államadósság csökkent, míg az uniós átlag tavaly nőtt. Az Eurostat adatai a miniszter ezen állítását nem támasztják alá, hisz az uniós államadósság tavaly a GDP 88,1 százalékára csökkent, ami 0,9 százalékpontos esés. Ugyanakkor a magyar államadósság még mindig lényegesen alacsonyabb az uniós átlagnál és nagyobb mértékben csökkent, de valójában csalóka ez ez adat. Ugyanis a magas uniós államadósság a Magyarországnál jóval fejlettebb országok adósságának eredménye, míg a velünk egy súlycsoportban lévő országok adósságai rendre elmaradnak a magyartól.
Kifejezetten magasnak mondható a magyar államadósság régiós összehasonlításban, hisz Csehország a 41,9, Lengyelország az 53,8 százalékos mutatóval messze megelőzi Magyarországot. Románia a gazdasági fejlettséget tekintve mára velünk egy súlycsoportba került, ugyanakkor a román államadósság mindössze GDP 48,8 százalékára rúg. Egyedül csak horvát államadósság magasabb a magyarnál, déli szomszédunknál ez a GDP 79,8 százalékára rúgott.
Épp ezért kellene a magyar gazdaságpolitikának kiemelt célként kezelni az államadósság csökkentését, de ebből a szempontból sem teljesített valami jól a kormány. Az államadósság 2,8 százalékpontos csökkenése egyáltalán nem kiemelkedő teljesítmény. A tavaly voltak olyan országok, amelyek a felpattanást kihasználva 10 százalékpontnál nagyobb adósságcsökkenést értek el. Ezek jellemzően a nagy adóssággal küzdő államok, mint Görögország és Ciprus, de öt százalék körül csökkentést olyan országok is elértek, mint Szlovénia vagy Lengyelország.
A kihagyott lehetőség az államadósság csökkentésére nagyon gyorsan visszaüthet a magyar gazdaságra. Idén az államkötvényhozamok már akár 500 bázisponttal magasabbak lehetnek, mint egy évvel korábban, vagyis a magas magyar államadósságot a korábbiaknál sokkal drágában lehet csak finanszírozni. A kamatok, hozamok emelkedése éves szinten akár 300-400 milliárd forintos többletkiadással járhat, így a költségvetés kamatkiadásai idén már elérhetik az 1600-1700 milliárd forintot.
