Parlament;Orbán-kormány;Majtényi László;TASZ;

2022-04-23 06:00:00

„A Fidesz újabb jogcímet talált arra, hogy a kormány mindenféle külső kontroll nélkül hozzon intézkedéseket”

Korlátlan hatalmat, mindenre kiterjedő felhatalmazást szeretne magának az Orbán-kormány – állítja Majtényi László alkotmányjogász és Pásztor Emese, a TASZ munkatársa.

– A Fidesz újabb jogcímet talált arra, hogy a kormány mindenféle külső kontroll nélkül hozzon intézkedéseket – így minősítette Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Intézet elnöke a kormányinfón elhangzottak.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki tájékoztatóján arról beszélt, hogy a járványhelyzet miatt bevezetett veszélyhelyzet május 31-én megszűnik, de a szomszédban zajló háború miatt a kormány kezdeményezi a veszélyhelyzet tényállásának kiegészítését a humanitárius katasztrófa, illetve a szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével. Remélhetőleg nem kell majd élni ezzel az eszközzel, de meg kell teremteni a lehetőségét – jegyezte meg Gulyás Gergely.

Majtényi László lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az alkotmányosság elvekből és szabályokból áll össze, mindkettő egyaránt fontos. Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság volt elnökét és korábbi köztársasági elnököt idézte: a kétharmad nem egyszerű törtszám. Az alkotmányozás nem kizárólag a többségre tartozik, a munkába – megegyezésre törekedve – be kellett volna vonni az ellenzéket is. A Fidesz ezt elmulasztotta.

Az Orbán-kormány – folytatta Majtényi László – technikai értelemben többé-kevésbé tartotta magát az alkotmányos szabályokhoz, amikor nem volt kétharmados többsége, nem próbálkozott kétharmados támogatottságot igénylő törvények elfogadtatásával. Igaz, időnként kijátszotta a kétharmados szabályokat. Amikor azonban ez az akadály is elhárult, gátlástalanul visszaélt hatalmával, visszaélt az általa létrehozott különleges jogrend és a rendeleti kormányzás biztosította lehetőségekkel – állította Majtényi László.

A járványügyi nyilvántartásba bejelentkezett állampolgárok számára hazug tartalmú politikai propagandát küldtek ki – említett egy példát a sok közül. Sorra születtek olyan intézkedések, amelyeknek hiányoztak a törvényi feltételei. Az alkotmányos korlátok puszta látszatlétezésben működnek.

– mondta Majtényi László.

Az ellenzék szerinte – mára láthatóvá vált – stratégiai hibát követett el, amikor a vágyott választási győzelem érdekében nem koncentrált arra, hogy megakadályozza a Fidesz újabb kétharmadát. Pedig ez ténylegesen elérhető, az eredmény ismeretében ráadásul az egyedül reális cél lett volna. Rettenetesen nyomasztó, hogy a Fidesznek megint kétharmada van a parlamentben – jelentette ki Majtényi László –, az ellenzéknek párhuzamos struktúrákat kell felépítenie, ha valamelyest ellensúlyozni szeretné Orbánék hatalmát.

Pásztor Emese, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogi projektjének vezetője arra hívta fel a figyelmet: külső fegyveres beavatkozás veszélye esetén az alaptörvény most is lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés kétharmados döntéssel úgynevezett megelőző védelmi helyzetet hirdessen ki.

Úgy látszik, hogy a kormány nem találta elég szélesnek ezt a hatáskört – állapította meg Pásztor Emese. Bár a Gulyás Gergely által kilátásba helyezett jogszabály szövege még nem ismert, valószínűsíthető, hogy a kormány – ahogyan a járványra hivatkozva is tette – mindenre kiterjedő felhatalmazást szeretne magának. Elvileg az Alkotmánybíróság feladata lenne vizsgálni, hogy az adott kormányzati intézkedés indokolható-e a rendkívüli helyzettel. Az Alkotmánybíróság azonban mindeddig nem töltötte be ezt a szerepét – mondta Pásztor Emese.

2010-ben, amikor a Fidesz először szerzett kétharmados többséget az Országgyűlésben, több mint két hét telt a parlament alakuló ülése és a miniszterelnök megválasztása között. 2014-ben és 2018-ban már csak pár napot kellett várni, most ismét hetekre lesz szükség. Áder János – még hivatalban lévő – köztársasági elnök határozata szerint ugyanis az Országgyűlés május 2-án tartja alakuló ülését, Gulyás Gergely pedig bejelentette, hogy a miniszterelnököt a május 16-tól kezdődő héten választja meg a parlament. A miniszter azt is közölte, hogy a kormányfő megválasztása után egy-két nappal alakul meg az új kormány.

Az Országgyűlés alakuló ülése és az új kormány megalakulása közötti időszakban az eddigi kabinet ügyvezető kormányként működik. Pásztor Emese kitért arra, hogy az ügyvezető kormánynak elméletileg korlátozottak a jogosítványai, ennek azonban pillanatnyilag nincs gyakorlati jelentősége. Hiszen még érvényben van a koronavírus elleni védekezés ürügyén meghozott felhatalmazási törvény, így az ügyvezető kormány is bármilyen döntést meghozhat, érdemi alkotmánybírósági kontroll híján tetszése szerint eltérhet a jogszabályoktól.