Hétfőre virradóra tűz ütött ki a nyugat-oroszországi Brjanszk olajüzemében. A hírek szerint egymástól függetlenül két helyen is felcsaptak a lángok, az állami média robbanásokról is beszámolt. A közösségi médiában rögtön megindult a találgatás, hogy esetleg egy ukrán rakéta- vagy dróncsapás áll a háttérben, elvégre a határtól 150 kilométerre fekvő város jelentős olajipari-logisztikai központ, keresztülfut rajta egy Európába irányuló olajvezeték, és sajtóinformációk szerint innen látják el az Ukrajnát támadó orosz egységeket is üzemanyaggal. Eddig azonban Kijev sem jelentette be, hogy támadást hajtottak volna végre, és Moszkva sem vádolta meg ezzel az ellenséges csapatokat.
A napokban történt hasonlóan rejtélyes tűzeset Oroszországban, az ukrajnai háború közepette katonailag fontos létesítmények bizonyultak gyúlékonynak. Múlt csütörtökön egy tveri védelmi kutatóintézetben, egy kinesmai vegyi üzemben és a rakétatechnológiáról híres Korelev ipari központjában is lángra kapott. A tűz oka mindegyik esetben ismeretlen. A Moscow Times gyűjtése szerint az Ukrajna elleni invázió kezdete óta legkevesebb öt toborzóirodában is tűz ütött ki, ám azoknál bebizonyosodott, hogy szándékos gyújtogatásról van szól.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn ugyan Oroszország tönkretételét célzó külföldi összeesküvésekről magyarázott a főügyészekkel való találkozóján, ám a tűzeseteket nem említette, ehelyett terrorizmusra való felbujtással gyanúsította meg az ország ellenségeit. Azt állította, hogy a titkosszolgálat egy újságíró-gyilkosságra készülő neonáci csoportosulást fülelt le, amely az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat (SZBU) megrendelésére akarták megölni Vlagyimir Szolovjovot, az orosz állami tévé harcias megnyilvánulásairól ismert műsorvezetőjét. Az SZBU sietve tagadta a vádakat. Az orosz államfő azt is sejtette, hogy az egész mögött a Nyugat állhat, amely szerinte átállt a terrorizmusra, a külföldi sajtón és a közösségi médián keresztül meg akarja osztani az orosz társadalmat, és belülről kívánja elpusztítani az országot.
Miközben Putyin csupán beszélt az ártó szándékú ellenséges machinációkról, addig az orosz haderő folytatta az ukrán infrastruktúra aktív rombolását. A védelmi minisztérium bejelentése szerint hétfőre virradóra jóval a frontvonal mögött található közép- és nyugat-ukrajnai célpontokra mértek légicsapásokat, Kremencsukban például egy olajfinomítót és ahhoz tartozó üzemanyag-tározókat semmisítettek meg. Ukrán közlések szerint legkevesebb öt vasúti létesítményt is találat ért. A hadműveletek célja alighanem a keleti fronton lévő ukrán csapatok utánpótlási útvonalainak megzavarása.
A dél-ukrajnai Mariupolban, ahol az Azovsztal acélüzemben szorított védők ellenállását még mindig nem sikerült megtörni, Oroszország hétfőn humanitárius folyosót hirdetett az üzemben rekedt civilek számára. Ukrán források szerint a létesítmény támadása ennek dacára folytatódott. Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes hangsúlyozta: a menekülő útvonalról nem született megállapodás, így az nem is biztonságos. A politikus azt kérte az ENSZ-től, hogy a világszervezet kezdeményezzen és szavatoljon egy acélüzemben kivezető humanitárius folyosót. Mariupol ügye várhatóan napirendre kerül António Guterres ENSZ-főtitkár ma esedékes moszkvai látogatása során.
Amerika fegyvert és nagykövetet ígért Ukrajnának
Rövid időn belül másodszor is diplomáciai jegyzékben tiltakozott Oroszország az Egyesült Államoknál az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok miatt, miután a vasárnap Kijevbe látogató amerikai miniszterek újabb 300 millió dolláros védelmi segítséget ígértek Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. „Az amerikaiak olajat öntenek a tűzre” – nyilatkozta Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete a Rosszija24 állami hírcsatornának. Úgy vélte, hogy a fegyverszállítások „aláássák a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket”. Más kérdés, hogy a háborút kirobbantó Oroszország nem mutatkozik túl készségesnek a tárgyalóasztalnál, és maga is a harctéren próbál érvényt szerezni akaratának.
Antonovnak abban igaza van, hogy az USA részben hazáját kívánja gyengíteni Ukrajna támogatásával. Ezt a kijevi vizitet követően Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter is elismerte. „Azt szeretnénk, ha Oroszország annyira meggyengülne, hogy ne legyen képes olyan dolgokra, amelyeket az Ukrajna elleni invázió során tett” – fogalmazott Austin, alighanem az orosz erők atrocitásaira utalva.
Az amerikai delegáció nem csak újabb fegyverszállításokat ígért. Antony Blinken külügyminiszter azt is bejelentette, hogy az amerikai nagykövetség visszaköltözik Kijevbe. A lépést azért nem sietik el: a háború kitörése előtt Lengyelországba áttelepült diplomaták a következő hetekben egyelőre naponta fognak átjárni a nyugat-ukrajnai Lvivbe. A külképviselet rövidesen kinevezett nagykövetet is kaphat a tapasztalt karrierdiplomata Bridget Brink, jelenlegi szlovákiai nagykövet személyében.
Az Egyesült Államok ukrajnai kirendeltségét egymást váltó ideiglenes ügyvivők vezették, amióta 2019 májusában Donald Trump akkori elnök menesztette Marie Yovanovitch nagykövetet, mert hátráltatta azt a piszkos játszmát, melynek részeként Trump megkísérelte kizsarolni Kijev segítségét saját újraválasztási kampányához.
