Magyarország akár már napokon belül hozzájuthat – egyes hírek szerint az első részleteit már meg is kapta – annak a mintegy 100 milliárd forintos uniós támogatásnak, amelyet az EU az Ukrajnából érkező menekültek ellátására fordított kiadások megtérítésére ad. Mivel a krízis első heteiben civilek, segélyszervezetek végezték el a munka jelentős részét – jobbára ők segítették a határon átlépőket, a fővárosi pályaudvarokra érkezőket étellel, itallal, orvosi ellátással, fuvarozással, szállással – arra voltunk kíváncsiak, nekik juttat-e az uniós támogatásból a kabinet.
Arra a kérdésünkre, hogy tervezi-e ezt a kormány két nap alatt sem válaszolt a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség. Megkerestünk több olyan civil szervezetet is, amelyek jelentős részt vállaltak a menekültek ellátásában. Ahol válaszoltak, azt mondták, őket nem kereste meg a kormány, nem tudnak arról, hogy kapnának pénzt ebből az uniós keretből. Ezt közölte az Ökumenikus Segélyszervezet, a Menedék Egyesület, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközössége. Több segélyszervezet, így például a Migration Aid, a Vöröskereszt, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nem válaszolt a megkeresésünkre eddig.
Abban, hogy több segélyszervezet nem válaszol, szerepet játszhat az óvatosság is. A kormány ugyanis más forrásokból ad ugyan pénzt, de az eddigi tapasztalatok alapján megválogatja, ki kaphat segítséget, hogy segíthessen.
Március első napjaiban például 3 milliárd forintot osztottak szét a Karitatív Tanács tagjainak, vagyis a legnagyobb – zömében egyházi – hazai segélyszervezeteknek. Az önkormányzatok éjszakánként 4 ezer forintot kapnak minden elszállásolt menekült után, a 20 főnél több embert elszállásoló és a védelmi bizottságokkal szerződést kötő szállásadók pedig egyedi támogatást igényelhetnek.
Ugyanakkor eddig csak a Visegrádi Alap írt ki pályázatot civil szervezeteknek és önkormányzatoknak a menekültek egy-egy konkrét csoportjáért végzett munkájuk segítésére, a pályázat május 1-ig érhető el.
Az Ökumenikus Segélyszervezet kommunikációs igazgatója, Gáncs Kristóf azt mondta: a háború elől menekülőket és nélkülözőket Ukrajnában és Magyarországon is segítik, a munkára a háború kezdete óta több mint 600 millió forintot költöttek. Mivel ők is tagjai a Karitatív Tanácsnak (lásd keretes írásunkat, 500 millió forintot kaptak a munka elején. Majd még egyszer utalt az Ökumenikus Segélyszervezetnek 583 millió forintot a kormány. A pénzből 2 hónap alatt több mint 40 kamionnyi élelem és higiéniai kellék ment Kárpátaljára, elsősorban Lembergbe és környékére. A Karitatív Tanács többi tagja nem reagált kérdéseinkre.
A Menedék Egyesület 27 éve végez munkát a menekültek körében, így az orosz invázió kezdetétől segítik azokat, akik Magyarország felé hagyják el Ukrajnát. Szakmai vezetőjük, Bognár Kata azt mondta: február 24-e óta egy fillért sem kaptak az államtól, de az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától a meglévő partnerségi megállapodásuk alapján igen. Segítik, tájékoztatják a menekülteket és a velük foglalkozó önkénteseket is, hogy hogyan boldogulhatnak hosszabb távon a hazájukat hátrahagyók. A pluszpénzből egy mobil csapatot hoztak létre, így eljutnak sok olyan helyre, ahol nagyobb tömegben élnek együtt a Ukrajnából érkezett családok.
A civil szervezetek munkatársai, így Bognár Kata szerint is lassan lankadni kezd az adományozási kedv, az államnak el kellene döntenie, pontosan mit akar tenni a nálunk maradt menekültekkel és hogyan akarja megoldani a feladatokat: változatlanul csak a nagy karitatív szervezeteket fogadja el partnernek, szerződést köt kisebbekkel is, vagy pályázatot ír ki. A kérdés eldöntése égető, mert a hosszabb távra tervező menekültek egy része például olyan roma nagycsalád tagja, amelyben eddig a gyerekek iskolába sem jártak, analfabéták, így az ő integrációjuk nagyon sok munkát igényel, csak a civil szféra nem lesz elegendő ennek az elvégzésére. Mentorok kellenek, átmeneti otthonok, hogy fokozatosan bekapcsolódhassanak a magyar környezetbe, intézményekbe, de nincs elég pedagógus, szociális munkás, védőnő, aki teljes állásban dolgozhatna ebben a közegben, vagyis egy olyan kivéreztetett ellátórendszertől várunk csodát, amilyen a koronavírus-járvány kitörésekor az egészségügy volt – tette hozzá a Menedék Egyesület szakmai vezetője.
Az Age of Hope nevű gyermekvédelmi alapítvány vezetője azt mondja, ők még soha nem kaptak pénzt az államtól. Tóth Ákos szerint ők első perctől ott voltak Záhonyban, majd a budapesti operatív törzzsel közösen az ellátó intézmények munkáját segítették, amire a szervezet 10 millió forintot költött saját kasszájából. Nagyjából 50 millió forint adomány pedig az ő közvetítésükkel jutott el oda, ahol forrás kellett a menekültekért végzett munkához.
Azt mondja, soha nem gondolta volna, hogy gyermekvédelmi alapítványuknak egyszer az lesz a feladata, hogy lisztet vigyen egy malomból Kárpátaljára, de megteszik. Azt látják, hogy csak a főváros intézményeiben legalább 400 olyan menekült ragadt bent, aki biztosan hosszabb távon is szociális segítségre szorul majd – folytatta a Menedék Egyesület szakmai vezetőjének gondolatait, de hozzátette azt is, a munkát nehezíti, hogy a segítők és a szociális munkások is nagyon elfáradtak az elmúlt két hónapban.
A Karitatív Tanács tagjai
Katolikus Karitász, Magyar Református Szeretetszolgálat, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Ökumenikus Segélyszervezet, Baptista Szeretetszolgálat, Magyar Vöröskereszt
Iványi Gábor Magyarországi Evangéliumi Testvérközössége is próbál pénzhez jutni a szállásokra adott állami támogatásból, igényelték ezt a lehetőséget és a fővárosi védelmi bizottságtól kaptak is egy erről szóló megállapodástervezetet. Kérdéseinkre ugyanakkor azt felelték, a bruttó 4 ezer forintos támogatásról szóló szöveget egyeztették, visszaküldték, de azóta hétfőn estig nem kereste őket senki, hogy aláírhatják a szerződést. Más állami támogatást pedig természetesen ők sem kaptak. Az adományokból befolyt 16 millió forintból matracokat vettek, ebből oldják meg a menekültek élelmezését, óvodai, iskolai ellátást biztosítanak a gyerekeknek, több segélyszállítmányt indítottak Ukrajnába – az utolsót épp kedden, ebben gyógyszert, kötszert, pelenkát, bébiételt vittek az otthon maradtaknak.
Százmilliós fővárosi számla
A fővárosi önkormányzat egyelőre nem kapott tájékoztatást arról, hogy az ukrán menekültválság kezelésére érkező uniós támogatásból részesülnének. A kormány ugyanakkor minden Ukrajnából érkező menekült elszállásolásáért 4000 forintot fizet éjszakánként nekünk is. A fővárosi önkormányzat által működtetett szálláshelyeken március végéig 11979 éjszakát töltettek a háború elől menekülők. Egy fő átlagosan 17 éjszakát töltött náluk – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
A szálláshelyeket a Budapesti Módszertani Szociális Központ is Intézményei (BMSZKI), a Kútvölgyi Úti Idősek Otthona, a Budapesti Sportszolgáltató Nonprofit Kft. (BSK), a Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Ház és a Menedékház Alapítvány munkatársai üzemeltetik. A szállásokon a szociális munkát részben belső erőforrásból, részben vásárolt szolgáltatásként külsős szakemberekkel, illetve önkéntesekkel oldják meg. A szállások egy része csak ideiglenes tartózkodásra szolgál, más része – elsődlegesen a vidéki gyereküdülők – azok számára is megoldást nyújt, akiknek nincs kilátásuk máshová utazni, más szálláshelyet keresni a háború befejezéséig.
A szállásokon napi háromszori étkezést biztosítanak, illetve az Ukrán Kisebbségi Önkormányzat szombati iskolájában ebédet. A háború kitörése óta 60 ezer adag ételt osztottak ki. A BKV járatain továbbra is ingyen utazhatnak az Ukrajnából érkezők. A menekültek szállítására kiállított buszok után a fővárosi kormányhivatal által létrehozott Fővárosi Védelmi Bizottság fizet majd az ígéret szerint.
A főváros a fentiek mellett három millió forintos keretet nyitott a menekülteket segítő civil szervezeteknek, amelyből fedezhetik a továbbutazók vasúti helyjegyváltását, lévén csak a vonatjegy ingyenes. Eddig összesen 100 millió forint körüli összeget költött a fővárosi önkormányzat az orosz agresszió elől menekülők megsegítésére – összegez Kiss Ambrus.
Manó meg a kampánysátor álcája
Kilóg a sorból egy politikai párt, amely napi segítséget nyújt a fővárosba érkező menekülteknek a Nyugati téren. Mivel a civileket a kormány elküldte a pályaudvarokról, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) aktivistái a párt kampánysátrában maradtak a tér másik oldalán. A csoport lelke Manó – azt kérte csak így írjuk le nevét, mert mindenki így ismeri. Ők is hallottak az uniós pénzről, de a többiekhez hasonlóan ők sem tudnak semmit, hogy milyen alapon és ki kaphat majd belőle. Pedig nem kis pénzt fordítanak a menekültek segítésére ők sem. Elmondása szerint naponta 150 ezer forintba kerül a sátorban hozzájuk fordulók étkeztetése, az Óbudán lévő 25 fős szálláson lakóké, az ott dolgozó szociális munkások bérével együtt legalább további 50 ezer forint. Mindezt a párt számlájára erre a célra befizetett civil felajánlásokból fizetik, de ők is azt érzik, folyamatosan egyre kevesebb pénz érkezik. Úgy számolnak, júniusig tudják működtetni a szolgálatukat, de akkor sem biztos, hogy a Nyugatinál maradhatnak. Mivel az április 3-i választás után 30 napja van minden pártnak, hogy eltüntesse a közterületekről a kampányeszközeit, így nekik is el kell bontani a sátrukat. Esetleg területfoglalási kérelemmel maradhatnának egy rövid ideig, de ez nagyon drága megoldás, folyamatos demonstrációt bejelenteni pedig lehetetlen, így Manó szerint a HELP-sátort lassan elbontják. Azt mondja, már az is segítené a munkájukat, ha rájuk nem vonatkozna a hatósági áras termékek limitált mennyiségi korlátja, mert úgy nehéz 150 családot megetetni naponta, ha rohangálni kell az üzletláncok boltjai között, hogy hol tudnak megvenni 3 vagy 5 liter étolajat.
