Csalás-e a taotámogatásból lábhosszabbító gépet venni?

Letöltendő börtönbüntetést kapott egy alsóbb osztályú vidéki futballklub vezetője, miután a bíróság jogerősen megállapította, elsikkasztotta az állami támogatást.

Először kapott letöltendő büntetést egy olyan sportvezető, aki bizonyítottan visszaélt a taotámogatással. Dr. Borbély Zoltán sportjogász megerősítette információnkat, a bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat. „Szóba került a sikkasztás, a csalás, de az igazán helyes minősítés a költségvetési csalás, hiszen a tao az közpénz” – fogalmazott a szakjogász, aki korábban részt vett a Magyar Labdarúgó Szövetség tao-struktúrájának jogi kidolgozásában. Elmondta, a jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, konkrétan azonban nem akarta megnevezni sem az illetőt, sem a kiszabott büntetési tételt, mert „a bűntetőeljárásra vonatkozó személyes információ különlegesen védett adat”, ezzel pedig sem ő, sem az MLSZ „nem kíván egy országos roadshow-ban szerepelni”. Annyi nyilvános, hogy a Nyíregyházi Törvényszék hozta meg az ítéletet, illetve, a klubvezető egy korábban felfüggesztett büntetéssel végződött bírósági ítélet hatálya alatt ismételte meg a bűncselekményt.

Az ítélkezési gyakorlat a következőképp zajlik: a bíróság azt igyekszik bizonyítani, hogy az elkövető szándéka eleve az volt, hogy az állami költségvetésből származó támogatási kérelem beadásakor direkt meg akarta téveszteni a jóváhagyó MLSZ-t. Kérdés persze, hogy az MLSZ ezt miért nem látja előre, miért nem tudja kiszűrni? Borbély szerint nem lehet tudni, hogy a pályázók közül melyik akar valós tényt elhallgatni, megtéveszteni (értsd: lopni), annyi viszont ebben az esetben biztos, a szövetség szűrőrendszerén akadt fent a próbálkozás, és az MLSZ tette a feljelentést. A leggyakoribb, hogy nem arra költik a pénzt, amire kapják: az utánpótláskorú fiatalok helyett a felnőtt profi csapat utazására vagy bérköltségére fordítják, ami még nem meríti ki a költségvetési csalás fogalmát, „csak” szabálytalan. Az MLSZ ilyenkor felszólítja a visszafizetésre a klubot, az okozott vagyoni hátrány pedig megtérül a költségvetésnek: „Ez rengetegszer előfordult eddig is, és vissza is fizették, hiszen ezzel elkerülhető a büntetőeljárás, a vádemelés. Az nagyon ritka, hogy valaki szó szerint elteszi a támogatást, és a saját céljaira használja fel” – állította.

Az MLSZ nemrégiben tartott közgyűlésén Vági Márton főtitkár kijelentette, tavaly 1420 tao-pályázatot fogadtak el 45,7 milliárd összegben. Jelenleg 68 százalékos az ellenőrzöttség és az esetek négy százalékában tártak fel szabálytalanságot, 29 sportszervezettel szemben tettek feljelentést költségvetési csalás gyanúja miatt, 14-et pedig egy-három évre kizártak a pályázatból.

Borbély szerint ez is mutatja, hogy működik a tao-kontroll, egyúttal megjegyezte: a teljes ellenőrzés „csak idő kérdése”, a feltárt négy százalékos visszaélés pedig nem tekinthető kiugró értéknek, ámbátor „nekem egy százalék is sok”. Kijelentette, az MLSZ ugyan nem hatósági szerv, de a tao tekintetében az EMMI-vel együttműködve képes hatóságként működni, és tűzzel-vassal igyekszik ellenőrizni a költések jogszerűségét. Ugyanakkor bizarr elszámolási kérelmekkel is találkozott, előfordult, hogy egy klub „lábhosszabbító gépre” pályázott, mondván a „műszer” áttételesen ugyan, de kötődik a labdarúgáshoz. „Nem gondolom, hogy csalni akartak, nekem legfeljebb megmosolyogtató volt” – kommentálta az esetet Borbély, aki elmondta, elutasították a klub tao-kérelmét. „Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a taót nem lehet a cégeknek ellenszolgáltatáshoz kötni, mert ez nem szponzoráció. Ha mégis így kezelik, akkor az versenytorzító hatású, ami nem szabályos.”

A letöltendő büntetés elrettentő erejéről megoszlanak a vélemények, a közbeszédben a tao a korrupció szinonimája. A sportjogász szerint mégis áttörés lehet az első letöltendő kiszabása: „Hozzám jött olyan ügyfél, aki már az eljárás megkezdésének lehetőségétől is rettegett, természetesen etikai okokból nem vállaltam az ügyet. Nem mondható, hogy a büntetés lehetőségének ne volna visszatartó ereje. Nem jó büntetőeljárás hatálya alatt állni, és az egy tévhit, hogy aki felfüggesztettet kap, az megúszta. Az ugyanúgy büntetés” – vélte Borbély Zoltán, aki szerint ez a bűncselekmény nagyon komoly bizalommal való visszaélés, és súlyos kihágás. „Igenis van visszatartó ereje a büntetésnek, meg kell értenie az összes szereplőnek, a tao egy lehetőség, és nem szabad rablás.”