munkanélküliség;csoportos létszámleépítés;Tungsram;

- Több városban is jelentősen megdobja a helyi munkanélküliséget a Tungsram csoportos létszámleépítése

Elvileg már azt is tudni lehet, hol, hányan kerülhetnek utcára: Nagykanizsán cirka 700-an, az újpesti üzemből körülbelül 400-an, Kisvárdán 276-an, Hajdúböszörményben 170-en veszítik el a munkájukat, és ezek alapján Zalaegerszegen úgy ötvenen.

A 1600 fős leépítést szerdán jelentette be a Tungsram Group: a cég mind az öt telephelyén, Budapesten, Hajdúböszörményben, Kisvárdán, Nagykanizsán és Zalaegerszegen elbocsátásokra készül az év második felében. Elvileg már azt is tudni lehet, hol, hányan kerülhetnek utcára; Nagykanizsán cirka 700-an, az újpesti üzemből körülbelül 400-an, Kisvárdán 276-an, Hajdúböszörményben 170-en veszítik el a munkájukat, és ezek alapján Zalaegerszegen úgy ötvenen.

Ha a számok valósak, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Szakszolgálat honlapján közölt, április 20-i munkanélküliségi adatok alapján a csoportos leépítések Hajdúböszörményben a 4,42 százalékos hivatalos munkanélküliséget 0,8, Nagykanizsán a 4,44-est 2,4, Kisvárdán a 3,33-ast 2,6, Zalaegerszegen a 2,85-öst majdnem 0,1 százalékkal növelik majd. Vagyis az állástalanok száma Kisvárdán csaknem 80, Nagykanizsán 55, Hajdúböszörményben 18, Zalaegerszegen 5 százalékkal emelkedhet. (Budapest IV. kerületében jelenleg 1,73 százalékos az állástalanok aránya, ám ez esetben értelmetlen a fenti számítás, hiszen az ottani elbocsátás aligha csak újpesti, hanem más fővárosi, illetve agglomerációból érkező dolgozót is érinteni fog).

Miután a legnagyobb elbocsátásokra Zalában kerül sor – a két helyszínen nagyjából 750-en veszíthetik el állásukat jelen állás szerint –, megkerestük a megyei kormányhivatal foglalkoztatási főosztályát, és a többi között arra kértünk választ, hogy a Tungsram hivatalosan jelezte-e már feléjük, hogy csoportos létszámleépítést hajt végre Zalaegerszegen és Nagykanizsán. Érdeklődtünk arról is, hogy jelenleg milyen lehetőségek vannak az elhelyezkedésre, mennyi szabad álláshely van a megyében, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, és ezek közül mennyi olyan műszaki területen, ahol a leendő ex-tungsramosok érvényesülhetnek.

A kormányhivatal csak annyit felelt kérdéseinkre, hogy a csoportos létszámleépítésről bejelentés eddig nem érkezett hozzájuk.

Ismételten kérdéseket tettük fel Balogh László nagykanizsai polgármesternek is – korábbi cikkünk előtt, amelyben hírt adtunk az óriási leépítésről, nem reagált –, aki, amikor az országgyűlési választások előtt az ellenzéki Éljen VárosuNK Egyesület képviselői a kanizsai közgyűlés elé vitték az ügyet, pletykákra alapozott előterjesztésnek nevezte a próbálkozást. Rákérdeztünk, a Tungsram szerdai bejelentése után változott-e a véleménye, tárgyal-e az önkormányzat a céggel, és felkészült-e a városvezetés arra, hogy 700 ember utcára kerül.

Megkeresésünkre Balogh László kabinetvezetője a városvezető Facebook-oldalára kitett posztját küldte el, melyben kijelentette, „a baloldali politikai haszonszerzés által generált felelősségre vonás nem helytálló”. A polgármester szerint egy versenyszférában működő cégre nincs ráhatásuk, és csatlakozik Cseresnyés Péter, az ITM államtitkára, Nagykanizsa fideszes országgyűlési képviselője komplex munkaerőpiaci programjához, melynek keretén belül szeretnének segítséget nyújtani a felmondással érintett dolgozóknak. Balogh állította, „a felmondással érintett dolgozók részére konkrét állásajánlatokat tudunk biztosítani”, és a „leépítéssel kapcsolatban biztató perspektíva a vagongyár által kínált 1300-1500 fő esetleges foglalkoztatása”.

A vagongyár Nagykanizsára települését Cseresnyés Péter jelentette be nem sokkal a választások előtt, igaz, ő csak 1300 új munkahelyről beszélt. Megkerestük az államtitkárt, többek között arra voltunk kíváncsiak, mikor kerül olyan állapotba a gyár, hogy elkezdhesse a munkaerő-toborzást, s mikortól kezd termelni, valamint a Tungsramból elküldöttek számára alternatívát jelenthet-e a majdani vagongyár. Cseresnyés Péter cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre.

Partnerség volt, konkrét válasz nincs

Lapunk kérdéseket tett fel a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak is, melynek tárcavezetője, Szijjártó Péter 2019 elején stratégiai partnerségi együttműködést írt alá a Tungsrammal. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan fordulhatott elő, hogy a magyar állam stratégiai partnere ilyen helyzetbe került, a szerződés alapján mivel segítették eddig a Tungsramot, kapott-e valamilyen állami, adott esetben vissza nem térítendő támogatást a cég, és milyen formában tud segíteni a kormány a cégnek a jelen helyzetben, illetve a jövőben. A minisztérium nem válaszolt, az MTI-hez eljuttatott közleményében viszont azt állította, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), felhasználva a meglévő infrastruktúrát és munkaerőt, befektetőket szervez a Tungsram létszámcsökkentésével érintett településekre, ebben kialakult gyakorlata van, korábban sikeresen kezelt hasonló eseteket például Ózdon, Komáromban, illetve Nemesvámoson is.

Orbán Viktor úgyse hagyná, hogy bezárják – mondja valaki.