szakszervezet;munkavállalók;infláció;bértárgyalások;

2022-04-30 17:07:00

Harc a bérekkel és az árakkal: az elszabadult infláció miatt sok helyen már most korrigálni kell a megállapodásokat

Az idén sincs mit ünnepelni május elsején a munkavállalóknak. Követeléseikre nem érkezik válasz, a többség – az állami szférában mindenki – reálbércsökkenésre számíthat idén az infláció miatt.

Hiába nő a bér, ha az életminőséget nem javítja – foglalta össze tömören a Vasas Szakszervezet alelnöke, hogy miért múlt el az az optimizmus, amit tavaly év végén és idén év elején éreztek a látszólag magas bérmegállapodások megkötésekor. László Zoltán úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy területükön máris 12 vállalat kész újratárgyalni az egyezséget, mert belátta, hogy a magas áremelkedések és a konkurens cégek magasabb bérszínvonala miatt évközi emelés nélkül nem tudja megtartani a dolgozóit.

Volt, ahol az érdekvédők kezdeményeztek újabb bértárgyalást, de volt, ahol a munkáltató kereste meg a szakszervezetet, hogy korrigálják a néhány hónapja még reálisnak látszó megállapodást. Van, ahol ezt a lehetőséget már eleve beépítették a szerződésbe - számolt be lapunknak Mészáros Melinda. A Liga Szakszervezetek elnöke úgy látja, lesz, ahol egyösszegű kompenzációt fizethet a cég, máshol újabb százalékokkal nőhet az idei bértömeg.

Szakszervezeti vezetők szerint elsősorban azokon a munkahelyeken kell azzal számolniuk a dolgozóknak, hogy kevesebbet ér a jövedelmük, mint tavaly, ahol az idei évre vonatkozó bérmegállapodások 10 százalék alatti emelést hoztak. Többen is azt hangsúlyozták, ebben a kérdésben nem tükrözik a valóságot a KSH statisztikái. Amikor ezen a héten kedden az jelent meg, hogy a reálkeresetek egy év alatt 13,6 százalékkal emelkedtek, abban például olyan kiugró egyszeri kifizetések is benne voltak, mint a honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetményének megfelelő juttatása (fegyverpénz). Az ehhez kapcsolt inflációs adat pedig 8,1 százalékos áremelkedést mutatott, holott nemcsak a nyugdíjasok érzik azt, hogy nekik ennél sokkal nagyobb mértékben nőnek a kiadásaik. László Zoltán elmondása szerint a munkavállalók azt tapasztalják, a hétköznapi költségeik több mint 15 százalékkal emelkedtek és ennél is rosszabb helyzetre készülnek, ha a kormány megszünteti az árstopot néhány alapvető élelmiszernél, az üzemanyagoknál, netán elgondolkodik a rezsicsökkentés átalakításán.

Az infláció tehát drasztikusan csökkenti a keresetek reálértékét és nem tudni, hol áll meg a folyamat. Ami biztos, hogy visszatekintve az elmúlt hat hónapra, erős hullámzás figyelhető meg a cégek hozzáállásában. 2021 végétől egészen februárig többnyire magas, 12-18 százalék közötti megállapodásokat sikerült tető alá hozni, majd márciustól az orosz-ukrán háború és az energiaárak emelkedése miatt sokkal óvatosabbak lettek a munkáltatók. Ahol még nem sikerült aláírni az egyezséget, ott alacsonyabb mértéket ajánlottak. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol az üzleti év március végén fejeződik be, még áprilisban is kötöttek bérmegállapodásokat a szakszervezetek, de ekkorra a cégek belátták, hogy kiszorulnak a piacról, ha nem lépnek, így megint magasabb volt az induló ajánlat a legtöbb helyen, és az egyezségben két számjegyű emelés szerepelt.

– Akkora a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, hogy ez rákényszeríti a vállalkozásokat a jelentős béremelésekre – emlékeztetett Palkovics Imre -, aki úgy tudja, tíz vállalkozásból 4-6 azt jelzi, vannak betöltetlen álláshelyei. A Munkástanácsok elnöke ugyanakkor a hozzájuk tartozó területeken alacsonyabb emelésekről tudott beszámolni, mint a Pénzügyminisztérium versenyszférára érvényes 12,7 százalékos várakozása és arra számít, hogy a munkavállalók többsége reálbércsökkenést szenved el az idén. Igaz, ez az állami szféra többnyire tízszázalékos béremelése esetén és főként a 4-8 százalékos emelési sávba tartozó munkahelyeken.

A munkáltatók nem akkor fizetik meg a dolgozókat, amikor jól megy a gazdaság, hanem akkor, amikor bizonytalan a gazdasági folyamatok kimenetele – hangsúlyozták a megkérdezett érdekvédők. Ez segíthetné a munkavállalók elismerését, de az áremelések üteme pillanatok alatt elporlasztja az éppen kiharcolt többletpénzt. Mindent egybevetve idén sem számít jó évre a legtöbb érdekvédő a munkavállalók szempontjából.

Most a kicsiknél is sokat ér a dolgozó

A legkisebb vállalkozások vannak talán a legnagyobb bajban, ők nagyon nehezen tudják kitermelni a béremelések fedezetét, a dolgozóik azonban ma már pillanatok alatt továbbállnak, ha nem kapnak annyi pénzt, amiből el tudják tartani a családjukat. Az 5 főnél többnyire kevesebb alkalmazottal működő cégeket akár húsz évnyi munkaviszony után is otthagyják ma már az emberek, mert minden fillérre szükségük van – emelte ki kérdéseinkre az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Németh László úgy látja, egy balatoni étterem tulajdonosa ma már 600-700 ezer forintot is kénytelen kifizetni egy szakácsnak, de még így sem biztos, hogy kap szakképzett szakembert és ez a helyzet a vendéglátás minden területén.

Hasonló viszonyok alakultak ki az építőipar lakossági megrendelésekre dolgozó szeletében is. Egy ács-tetőfedő hiába néz ma a háta mögé, nincs utánpótlása, tehát ő is sokat fizet a munkatársainak, hogy egyáltalán képes legyen elfogadni megrendeléseket. Mielőtt azonban túlzottan megörülnénk a magyar munkásemberek megbecsülésének, azzal folytatja az elnök, hogy egyre több cég már csak a családtagokkal működik, mert ez kevesebbe kerül, hiszen csak a megélhetéshez szükséges összeget veszik ki bérként, ráadásul 14-16 órákat dolgoznak, szinte soha nem pihennek.

A béreken meglátszik a kisvállalkozói körben is, hogy a gazdaságban felértékelődött a fizikai munka, az utóbbi években ők magasabb béremeléseket kaptak, mint a szellemi munkát végzők. A szakszervezetek tehát a bérmegállapodásoknál arra törekszenek, hogy a „fehérgallérosok” is kapjanak emelést, még ha differenciáltan osztják is el a bértömeget, amit erre tud fordítani a munkahely.

Németh László arra is felhívta a figyelmet, hogy ha véget ér az orosz-ukrán háború – reményei szerint minél hamarabb -, akkor a porig rombolt területeken megkezdődik az újjáépítés, s a most nálunk dolgozó nagyjából 16 ezer ukrán vendégmunkás egy része hazamegy. Ez azt jelenti, hogy még kevesebb lesz a munkaerő, tovább növekedhetnek a bérek.