Újabb próbatétel előtt az egészségügy, az ápolók negyede a felmondási tilalom lejárta után elhagyja a szakmát egy felmérés szerint

Van hajlandóság az ápolók körében arra, hogy a felmondási tilalom feloldása után távozzanak a rendszerből – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet legfrissebb felméréséből. Az ebben résztvevők 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elhagyja a szakmát, további kilenc százalékuk a magánszektorban helyezkedne el, míg 4,5 százalékuk külföldön keres magának munkát.

Miközben továbbra sem elegendő a fizetés a megélhetésre, a kórházakban egyre kevesebb emberre egyre több beteg és feladat jut. Az egészségügy alapjáraton való működtetéséhez már 2020-ban is valamivel több mint 3,5 ezer szakdolgozó hiányzott. Ennél frissebb KSH adat ugyan nincs, de azt más forrásból tudjuk: a helyzet az elmúlt két évben csak rosszabb lett. Ugyanis a szolgálati jogviszony tavaly márciusi bevezetésekor további 4000, a kötelező harmadik oltás elrendelése után újabb 800 szakember hagyta el az egészségügyet. E két csoport tagjainak többsége egészségügyi szakdolgozó volt. A várólistákat duzzasztó okok között már ott szerepel a szakdolgozóhiány is. Például mind gyakrabban azért nem tudják teljes kapacitással működtetni a műtőket, mert nincs elég szakdolgozó sem az operáló teambe, sem az azután szükséges intenzív ápoláshoz.

Júniusban pedig újabb megpróbáltatás elé néz a betegellátás, mivel május 31-től megszűnik az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma.

Hogy mennyien távoznak majd, azt egyelőre nem tudni. A betegágyak mellett dolgozók rendkívül megterhelő időszakon vannak túl. Az érintettekre nemcsak a járvány rótt óriási munkaterhelést, komoly egzisztenciális és munkahelyi feszültségek is kialakultak a bérproblémák kezelése miatt. Bár a kormány az elmúlt ciklusban jelentőset emelt az orvosi béreken, az ágazati béremelésre fordított 410 milliárdból a 17-20 ezer orvosra 330, a mintegy 90 ezer szakdolgozóra viszont mindössze 80 milliárd jutott.

Így míg korábban az orvosi és szakdolgozói bérek közötti különbség kétszeres volt, ez 2021-ben már több mint háromszorosra nőtt. Ez tovább növelte az elégedetlenséget a szakdolgozók körében. Ám az, hogy ez mennyire riasztotta el őket a pályától, nem derülhetett ki, mert a járványra hivatkozva másfél éve felmondási tilalom alatt állnak. Még a nyugdíj mellett dolgozókat sem engedték távozni.

Bár a kormány sikerként tekint a szakdolgozói béremelésre, az érintettek nagy többsége továbbra is elégedetlen a keresetével - derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet felméréséből. Lapunknak a szervezet elnöke, Soós Adrianna elmondta: a januári béremelés után márciusban tették közé azt a kérdőívet, melyben arra voltak kíváncsiak, mennyiben járul hozzá a kapott összeg a munkaerő megtartásához, mennyire elégedettek az érintettek a fizetésükkel, és mik a terveik. A szakszervezet kérdőívére 705-en válaszoltak, többségükben magasan képzett, diplomás szakdolgozó. Kiderült: a válaszadók 83 százaléka a béremelést követően sem elégedett a keresetével.

A szakszervezet elnöke szerint ennek okai sokfélék. A munkaadók általában a bértáblában lévő aktuális összegeket emelték átlagosan 21 százalékkal, de sokak mégsem vittek haza ennyivel többet, mivel az érintettek 63 százalékának a béremeléssel egy időben csökkentették a korábbi pótlékok összegét. Mindez annak ellenére történt, hogy jogszabály szerint a bértáblák változása miatti emeléssel nem lehet elvenni a korábbi, munkáltatói döntésen alapuló kereseti elemeket. Mindössze a válaszolók 17 százaléka érzékelt a 21 százalékos béremeléssel azonos emelést, a többségnek nem érte el a 20 százalékot sem és minden harmadik szakdolgozónak 10 százalékkal sem nőtt a fizetése.