Az oroszok ukrajnai háborújának súlypontja a Donyec-medencére helyeződött át – ebben egyetértenek a nyugati és keleti elemzők is. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a frontra érkezett Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz vezérkar főnöke. Ukrán katonai forrásokra hivatkozva azt írja az Ukrainszka Pravda, hogy a tábornok a Harkovtól délre lévő Izjum körzetében tartózkodik és feltehetően átvette a hadműveletek irányítását Alekszandr Dvornyikov tábornoktól, akit nem sokkal korábban bíztak meg az ukrajnai hadműveletek irányításával. Addig ugyanis az orosz csapatok különböző irányokból mért csapásait azon katonai körzetek parancsnokai vezették, amelyekre az irányt Putyin rábízta. Mindenesetre az ukrán média szerint Geraszimov nem töltött el sok időt Izjum térségében, állítólag sürgősen evakuálni kellett. Az ukránok ugyanis eltalálták azt a harcálláspontot, ahonnan irányította műveleteket. A hadseregtábornokot egy repesz megsebezte, húsz orosz tiszt meghalt a támadástól.
Az aktuális hadihelyzetet taglalta a hétvégén Jaroslaw Wolski civil elemző, aki nyílt források alapján készíti eddig hitelesnek bizonyult jelentéseit. Wolski az Onet.pl hírportálnak azt mondta, hogy az orosz erők jelenleg három irányból támadják a donyecki ívben az ukrán csapatokat. Északon az oroszok harminc, délen húsz százaléka van, a csapatok zöme a központi frontszakaszon található. A lengyel elemző szerint Dvornyikov elképesztő tüzérségi erővel szórja meg az ukrán állásokat, a felhasznált vas és ólom – állítja – kilótonnákban mérhető. Az ukránok kénytelenek hátrább húzódni, általában előkészített erődített állásokba, ha nem akarnak elpusztulni. Az oroszok is súlyos veszteségeket szenvednek – vélekedik. Wolski még nem érzékelte azoknak a nyugati fegyvereknek a hatását, amelyek szállításáról a legutóbbi Ramsteinben a nyugati katonai vezetők megállapodtak. (Ezek közül különböző harci drónok bevetésére számítanak, illetve a M-777 könnyű tarackok érkezésére. Ezek a lövegek nagyobb lőtávolságúak, mint az orosz fegyverek, nagy pontosság, rakéta-rásegítésű Excalibur lőszerük harminc kilométernél messzebb is pontosan célba talál. Lapunknak névtelenséget kérve nyilatkozott egy nyugalmazott magyar tüzértiszt. Szerinte ezek kiváló fegyverek, de eredményes alkalmazásuk feltétele, hogy a teljes felderítő és tűzvezetési rendszerre kiképezzék a személyzetet. Szerinte ez hosszabb időt igényel.)
Jurij Butuszov ukrán újságíró, aki a frontvonalról tudósít Facebook-profilján, azt írta, hogy a nyugati utánpótlás már érkezik és érezhető a hatása. Butuszov azt írja, hogy az oroszok a teljes frontvonalon támadnak a harkovi, zaporozsjei, luhanszki és donyecki, valamint a herszoni területen is tűzérségi és légicsapásokat mérnek. Ezeket harckocsikkal és páncélozott gyalogsági harcjárművekkel folytatott harcfelderítés követi. Így akarnak veszteségeket okozni, megtörni a védelmet és több irányban áttörni. Butuszov – Wolskival egybehangzóan – azt állítja, hogy a jelenlegi offenzíva tüzérségi és rakétacsapások és légitámadások összessége. Az ukrán megfigyelő szerint az oroszok tanultak a korábbiakból. Óvatosabban, kisebb hadoszlopokat mozgatnak a terepen, próbálják kitapogatni az ukránok gyenge pontjait.
Wolski más helyeken nyilatkozva azt állította, hogy az oroszok számára a donyecki frontszakasz számít. A többi területen folytatott akcióik – így a transznisztriai feszültség fenntartása is – csak arra szolgál, hogy ukrán erőket fogjon le. Az előttünk álló hét alatt feltehetően valamilyen nagy eredményt akarnak elérni, hiszen akkor bejelenthetnék, hogy elfoglalták („felszabadították”) a teljes donyecki és luhanszki területet, azaz a különleges műveletnek becézett háborús agresszió elérte célját. Más elemzők viszont úgy vélekednek, hogy a május 9-i díszszemle nem a Szpecoperacija sikeres lezárásáról szól, hanem a háború következő szakaszának megnyitásáról. A brit RUSI védelmi elemző központ kutatói máris változást észlelnek az orosz propagandában. Az eddigi narratívában a művelet célja Ukrajna orosz lakosainak felszabadítása, az ország nácítlanítása volt. Most viszont felbukkan a kollektív Nyugattal küzdő Oroszország nagy honvédő háborújának víziója, azaz a második világháború sajátos propaganda újra játszása és egyben a lakosság mozgósítása. Ez pedig további háborút, katonai mozgósítást jelent Oroszországban.
