Az Unian hírügynökség volt moszkvai tudósítója, Cimbaljuk a saját értesüléseire hivatkozva számolt be a fejleményről, s nem pontosította, a támadás idején hány orosz katona volt az apró szigeten.
"Előző nap nyolc katonát elszállítottak a Krímbe. Egyikük szerint a parancsnokság tudta, hogy a szigetet találat érheti, de semmit sem tehetett" - írta.
Az újságíró szerint az orosz Fekete-tengeri Flotta két szevasztopoli egységéhez tartozó felderítők és híradósok voltak oda telepítve, s az orosz fegyveres erők parancsnoksága most mindannyiukat eltűntként tartja számon.
Az Unian felidézi, hogy az ukrán csapatok az elmúlt öt napban kétszer is támadtak a Kígyó-sziget közelében lévő orosz célpontokat. Először felszereléseket, köztük légvédelmi rendszereket semmisítettek meg, majd két Raptor osztályú járőrhajót.
A hírügynökség egy nappal korábban ismertette Igar Tiskevicsnek, az Ukrán Jövő Intézet politikai elemzőjének cikkét, amelyben Tiskevics rámutatott a Duna fekete-tengeri deltájától alig 40 kilométerre lévő sziget ellenőrzésének jelentőségére. Magyarázata szerint a Duna torkolati szakaszán legalább négy olyan kikötő van, amely alkalmas folyami-tengeri hajók, egy pedig tengerjáró hajók fogadására is, így a Duna potenciális útvonal az uniós országokkal folytatott kereskedelemhez az odesszai kikötőit az oroszok blokádja miatt nélkülözni kénytelen Ukrajna számára. A Duna-delta kijáratát viszont Oroszország nem tudja elzárni, mert itt húzódik az ukrán-román határ - írja.
A szóban forgó dunai kikötőket Ukrajnából szárazföldön két irányból lehet megközelíteni: a régióba vagy a dél-moldovai Palancán keresztül vezet az út, vagy a Dnyeszter torkolata felett átívelő zatokai hídon át. Vasút csak ez utóbbi útvonalon halad, s a hidat az elmúlt héten már kétszer is támadták az orosz erők. A Romániából érkező szállítmányok több mint fele ugyanezen a térségen keresztül jut el Ukrajnába. És ez magában foglalja az üzemanyagot, a lőszert, és időnként még a hadfelszereléseket is. „Háborúban állunk - minderre szükség van” – teszi hozzá az elemző.
Tiskevics szerint a régióban több, Raptor járőrhajókkal gyorsan mozgatható orosz deszantcsoport is tevékenykedett, amelyeknek bázisként és koordinációs pontként szolgált az oroszok által a háború első napjaiban elfoglalt, az ukrán védők vakmerő „szájalásáról” hírhedté vált Kígyó-sziget. Az ukrán félnek a deszantos tevékenység akadályozása érdekében kellett először az oda telepített légvédelmi ütegeket megsemmisíteni, majd Bayraktar drónokkal a járőrhajókra is lecsaphattak. Az elemző úgy véli, hogy a Moldovában szítható zavargások szintén az ukrán áruszállítási és utánpótlási útvonal megbénításához kellhetnek Moszkva számára.
