Csak Magyarország hiányzott a konferenciáról, amelyen az ukrán menekült gyerekek oktatásáról volt szó

Az Emmi azt állítja, nem kapott meghívót.

Az ukrajnai menekült gyerekek oktatásának tapasztalatairól tanácskoztak Varsóban az érintett országok képviselői, a magyar kormányzat, illetve az oktatásirányítás részéről azonban senki nem volt jelen - értesült a Népszava. A kétnapos, május 3. és 4. között megtartott konferenciát az Európai Oktatási Szakszervezetek Tanácsa szervezte meg annak érdekében, hogy párbeszéd alakulhasson ki az orosz-ukrán háború elől menekülőket befogadó országok között.

Az eseményen részt vett a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás, aki lapunknak elmondta: a lengyel illetékesek mellett az ukrán oktatási miniszterhelyettes, a szlovák, a román és a német kormányzat, illetve önkormányzatok vagy oktatási hatóságok képviselői is ott voltak vagy élő online közvetítésben jelentkeztek be. A magyar kormány, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatási államtitkársága, az Oktatási Hivatal, az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ vagy a tankerületek részéről azonban senki nem képviseltette magát.

Érdeklődtünk az Emminél, tudtak-e az eseményről, kaptak-e meghívót, s ha igen, hivatalosan végül miért nem képviselte senki Magyarországot. Válaszukban azt írták,

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár pedig jelenleg is az EU Bizottság DG Schools rendezvényen vesz reszt Franciaországban.

A PSZ alelnöke ugyanakkor ismertette az eddig nyilvánosságra került információkat a tanácskozás résztvevőivel: a legutóbbi adatok szerint mintegy kilencezer iskoláskorú menekült gyermek tartózkodik nálunk, körülbelül 1200-an általános és középiskolai, 300-an óvodai ellátást kapnak a lakóhelyükhöz legközelebbi intézményekben. A diákok oktatására azonos szabályok vonatkoznak, a különbség annyi, hogy a menekült tanulók osztályozásától eltekintenek. Minden menekült tanuló után uniós forrásból havi 350 eurót (130 ezer forintot) kap az iskola, amit felzárkóztatásra, szükség esetén a magyar nyelv oktatására lehet fordítani.

A menekült diákokat délelőtt integráltan oktatják a magyar tanulókkal együtt, a felzárkóztató foglalkozásokat délután tartják. Akik be tudnak kapcsolódni a digitális oktatásba, számítógépet kaphatnak az iskolákban. A végzős középiskolás menekültek számára lehetővé tették, hogy érettségizzenek, felkészítésüket egyetemisták segítették. A PSZ alelnöke problémaként jelezte, hogy hiányoznak az ukrán pedagógusok - Magyarországon eleve csak két iskola van, ahol egyes tantárgyakat ukránul tanítanak -, az ukrajnai és a magyar iskolaszerkezet is eltérő, nincsenek megfelelő tankönyvek és ukránul beszélő pszichológusok, akik segítenének a gyerekeknek a traumák feldolgozásában, a beilleszkedésben.

Totyik Tamás lapunknak elmondta, a konferencián kiderült, a többi országban is küzdenek hasonló problémákkal, de vannak előremutató intézkedések. Lengyelországban például orosz és belarusz önkéntesek is segítik a menekült gyerekeket, Szlovákiában pedig törvényt módosítottak annak érdekében, hogy a pedagógus végzettségű ukrán menekültek diplomáját könnyebben honosíthassák és felvegyék őket a szlovák iskolákba. Az Európai Oktatási Szakszervezetek Tanácsa pedig arról döntött: kezdeményezni fogják, hogy a menekültek megsegítésére küldött uniós forrásból az érintett országok kötelesek legyenek támogatni azokat a pedagógusokat, akik részt vesznek a menekült gyerekek oktatásában.