Az ukrajnai menekült gyerekek oktatásának tapasztalatairól tanácskoztak Varsóban az érintett országok képviselői, a magyar kormányzat, illetve az oktatásirányítás részéről azonban senki nem volt jelen - értesült a Népszava. A kétnapos, május 3. és 4. között megtartott konferenciát az Európai Oktatási Szakszervezetek Tanácsa szervezte meg annak érdekében, hogy párbeszéd alakulhasson ki az orosz-ukrán háború elől menekülőket befogadó országok között.
Az eseményen részt vett a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás, aki lapunknak elmondta: a lengyel illetékesek mellett az ukrán oktatási miniszterhelyettes, a szlovák, a román és a német kormányzat, illetve önkormányzatok vagy oktatási hatóságok képviselői is ott voltak vagy élő online közvetítésben jelentkeztek be. A magyar kormány, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatási államtitkársága, az Oktatási Hivatal, az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ vagy a tankerületek részéről azonban senki nem képviseltette magát.
Érdeklődtünk az Emminél, tudtak-e az eseményről, kaptak-e meghívót, s ha igen, hivatalosan végül miért nem képviselte senki Magyarországot. Válaszukban azt írták,
nem hívták meg őket, de az Ukrajnából érkező menekültekkel kapcsolatos oktatási kérdések az EU francia elnökségének kiemelt témáját képezik,
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár pedig jelenleg is az EU Bizottság DG Schools rendezvényen vesz reszt Franciaországban.
A PSZ alelnöke ugyanakkor ismertette az eddig nyilvánosságra került információkat a tanácskozás résztvevőivel: a legutóbbi adatok szerint mintegy kilencezer iskoláskorú menekült gyermek tartózkodik nálunk, körülbelül 1200-an általános és középiskolai, 300-an óvodai ellátást kapnak a lakóhelyükhöz legközelebbi intézményekben. A diákok oktatására azonos szabályok vonatkoznak, a különbség annyi, hogy a menekült tanulók osztályozásától eltekintenek. Minden menekült tanuló után uniós forrásból havi 350 eurót (130 ezer forintot) kap az iskola, amit felzárkóztatásra, szükség esetén a magyar nyelv oktatására lehet fordítani.
A menekült diákokat délelőtt integráltan oktatják a magyar tanulókkal együtt, a felzárkóztató foglalkozásokat délután tartják. Akik be tudnak kapcsolódni a digitális oktatásba, számítógépet kaphatnak az iskolákban. A végzős középiskolás menekültek számára lehetővé tették, hogy érettségizzenek, felkészítésüket egyetemisták segítették. A PSZ alelnöke problémaként jelezte, hogy hiányoznak az ukrán pedagógusok - Magyarországon eleve csak két iskola van, ahol egyes tantárgyakat ukránul tanítanak -, az ukrajnai és a magyar iskolaszerkezet is eltérő, nincsenek megfelelő tankönyvek és ukránul beszélő pszichológusok, akik segítenének a gyerekeknek a traumák feldolgozásában, a beilleszkedésben.
Totyik Tamás lapunknak elmondta, a konferencián kiderült, a többi országban is küzdenek hasonló problémákkal, de vannak előremutató intézkedések. Lengyelországban például orosz és belarusz önkéntesek is segítik a menekült gyerekeket, Szlovákiában pedig törvényt módosítottak annak érdekében, hogy a pedagógus végzettségű ukrán menekültek diplomáját könnyebben honosíthassák és felvegyék őket a szlovák iskolákba. Az Európai Oktatási Szakszervezetek Tanácsa pedig arról döntött: kezdeményezni fogják, hogy a menekültek megsegítésére küldött uniós forrásból az érintett országok kötelesek legyenek támogatni azokat a pedagógusokat, akik részt vesznek a menekült gyerekek oktatásában.
