Parlament;bizottság;Kövér László;Demokratikus Koalíció;

Kövér szembemegy Orbán kijelentésével, kénye-kedve szerint bünteti az ellenzéket

– Ennyi erővel több tízezer embert lehetne felelősségre vonni, amennyiben rossz véleménnyel vannak az alaptörvényről. Ízlés alapján azonban meglehetősen problémás szankciókat alkalmazni – fogalmazott lapunknak az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára.

Hack Pétert azután kérdeztük, hogy a 24.hu információi alapján beszámoltunk róla: a Fidesz, illetve Kövér László a többi között azért nem engedte megválasztani a DK-s Arató Gergelyt parlamenti jegyzőnek, párttársát, Varju Lászlót pedig az Országgyűlés népjóléti bizottsága elnökének, mert az „alkotmányos rend ellen lázítottak”.

Arató Gergely egy tavalyi felszólalásában arról értekezett, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem esetén az alaptörvényt „kidobná a kukába”. Varju László pedig azzal is kihúzhatta a gyufát, hogy 2018 decemberében az állami média székházába próbált bejutni. (Az akkori dulakodás nyomán büntetőeljárás is indult ellene).

„Mi soha nem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk” – jelentette ki még 2018-ban Orbán Viktor, ám most a jelek szerint épp az eltérő vélemények miatt érkeznek a szankciók. Nemcsak Varju és Arató járt pórul, a szintén DK-s Gréczy Zsolt például csak tagként kerülhetett be a kulturális bizottságba, noha az ellenzéki összefogás alelnöknek jelölte a végül megválasztott szocialista Kunhalmi Ágnessel együtt.

Az említett „lázítás” egyébként egy, a Büntető Törvénykönyvben szankcionált bűncselekményre, az „alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása” szakaszra utalhat. A passzus szerint „aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.” Azt is felelősségre lehet vonni, aki előkészületet tesz erre, például felhív, vállalkozik, ajánlkozik, a közös elkövetésben megállapodik. Ez ugyanakkor kimondottan az államcsíny vagy a puccs elkövetését hivatott szankcionálni, nem azokat, akik rossz véleménnyel vannak az alkotmányos berendezkedésről.

– Nem ütközik semmilyen jogszabályba, ha valaki azt mondja az Országgyűlés plénuma előtt, hogy „az alaptörvényt ki kell dobni a kukába”, mivel egy véleményről van szó – mondta lapunknak Hack Péter. Megjegyezte, valószínűleg azért nem indult az ügyben büntetőeljárás, mert akik erről dönthettek volna, maguk is úgy érzékelték, ez a kijelentés messze van ettől.

Ugyan nem tudni, mi volt pontosan Kövér László indoklása, a történtek ellenére az LMP úgy gondolja, részt kell venni a parlamenti munkában. Ungár Péter frakcióvezető a Népszavának úgy fogalmazott: a párt elindult úgy egy választáson, hogy pontosan tudták, mik a feltételek, milyen a médiakörnyezet. Az eredményt el kell ismerni és képviselni kell azokat a választókat, akik megbízták őket. „A választópolgárokat elképesztően kevéssé érdekli, hogy nekem milyen lelki folyamataim fognak lejátszódni a házbizottsági ülésen (…) amennyiben lelki problémáim vannak, akkor magánvagyonomból ki fogom gazdálkodni, hogy pszichoterápiás kezelésre járjak” – fogalmazott.

Kövér László döntésével kapcsolatban kerestük az Országgyűlés Sajtóirodáját is, de választ eddig nem kaptunk.