Budapest;Giro d'Italia;országúti kerékpáros körverseny;

Giro d'Italia: 800 millió néző, csaknem 8 milliárd forintos magyar kiadás

Igazán szűk elithez csatlakozik ma Budapest: az országúti kerékpársport második legjelentősebb háromhetes versenye, a május 29-ig tartó Giro d'Italia az idén hazánkban rajtol. A 105. viadal történetében a magyar főváros mindössze a 14. nem olaszországi starthelyszín. A világesemény 7.8 milliárd forintba kerül a magyar adófizetőknek.

Noha az országúti kerékpározás az elmúlt bő évszázadban a világ legnézettebb sportágai köré emelkedett, a közelmúltig hazánkban azzal együtt sem volt széles szurkolótábora, hogy az eurosportos közvetítés sorozat éveken át a legszínvonalasabb televíziós sportprodukciónak számított. Aztán jött a csillagok szerencsés együttállása.

Konkrétan: feltűnt Csömörön egy tehetség, olyan képességekkel, amelyek az embert próbáló sportág legjobbjai közé emelheti. A júniusban 24. születésnapját ünneplő Valter Attila feltűnésével kb. egy időben a magyar sportirányítás lépéseket kezdett tenni, hogy – miként megannyi egyéb sportág esetében ide hozta a legjelentősebb világversenyeket – a Giro is Budapestről rajtoljon.

A három nagy egyike

A Giro d'Italia a Tour de France mögött a második legnagyobb háromhetes bringaverseny, és a spanyol körrel, a La Vueltával része a kerékpárosok legtekintélyesebb háromhetes versenyeinek, a Grand Tournak. Az olaszok 1909-ben rendezték meg először, azóta mindössze csak a két világháború idején nem tartották meg. A kerekesek az ország csodás tájain tekernek végig, különböző szakaszok és etapok váltogatják egymást, vannak sík és hegyi szakaszok, vannak csapat-, és egyéni időfutamok. A csaknem 200 induló közül megnyerni a viadalt elképesztő fizikai és szellemi teljesítményt, illetve a csapattól taktikai felkészültséget igényel. Nem véletlen, hogy a legkegyetlenebb emelkedőkön, ahol a versenyek általában eldőlnek, több ezren-, tízezren szoktak drukkolni, miként az sem, hogy az ötvenes évektől kezdődően egyre többen kezdtek rajongani a technika és ember tökéletes szimbiózisát kívánó sportágtól.

Ennek eredményeként a '70-es években először történt, hogy nem Olaszországból vagy valamely szomszédos miniállamból, hanem Belgiumból rajtolt el a mezőny (a sportág a Benelux államokban óriási hagyományokra tekint). Mégis, inkább kilencvenes dekádtól állandósult, hogy Itáliától távoli országokban indult útjára a Giro. Így történhetett, hogy 1996-ban Athén, később németalföldi városok, aztán a dán Herning, az észak-ír Belfast, vagy mint 2018-ban, az izraeli Jeruzsálem adott otthont a seregszemle startjának, vagy ahogyan az olaszok mondják: a Grande Partenzának (Nagy Rajt).

Megtérülő befektetés?

A mezőny külföldre költöztetése mind a verseny, mind a rendező város számára számos előnnyel jár. A Giro és önmagában a sportág népszerűsítése új szurkolókat, így még több bevételt jelenthet (lásd még: relikviák, közvetítési jogok, rendezési jogdíjak), míg a befogadó város a verseny idejére fellendülő sportturizmussal számolhat, hosszabb távon pedig egyéb turisztikai előnyökre tehet szert.

Az eredeti tervek szerint már 2020-ban Budapestről rajtolt volna a Giro, de aztán a koronavírus-járvány miatt az elképzelés dugába dőlt, sőt, a tavalyi kiírás során jobbnak látták a szervezők kizárólag az olasz csizmán belül végigvezetni a mezőnyt. Az idén azonban elhárult minden akadály, hogy valóban tőlünk, konkrétan a Hősök teréről rajtoljon a mezőny.

Schneller Domonkos, a miniszterelnökség helyettes államtitkára, a Giro szervezőbizottságának elnökségi tagja a múlt héten sajtótájékoztatón arról beszélt, nem csupán országimázsról és a belföldi turizmus fellendüléséről van itt szó, hanem az országúti kerékpározás látványa segíthet a magyarok közlekedési kultúrájának fejlesztésében, „hogy vigyázzunk egymásra és az autósok az országutakon edző, illetve közlekedő kerékpárosokat ne akadályoknak, hanem közlekedési partnereknek tekintsék” – mondta.

Majdnem 8 milliárdba kerül

Hogy a reflektor hazánkra irányuljon, és képes legyen lebonyolítani a rajtot, arra 7,8 milliárd forintot különített el a kormány. Ez már csak azért is különös, mert az összeg megegyezik azzal, amelyet a 2020-as rajtra elkülönített. A Nemzeti Sportügynökség többszöri írásbeli megkeresésünkre sem reagált. A költségeket illetően Révész Máriusz adott lapunknak tájékoztatást kedden a „Felvezető kör” elnevezésű eseményen, ahol 1000 kerékpáros kísérhette egy rövid útra Valter Attilát. Hiába az infláció, a változó gazdasági körülmények az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott, nem kértek további forrásokat a kormánytól, s Révész bizakodó volt annak kapcsán, hogy a teljes összeg felhasználásra sem lesz szükség.

Révész az azonnalinak adott 2020-as interjújában úgy fogalmazott, a Nagy Rajtra fordított kiadások egy holland számítás szerint dupla akkora bevételt eredményeznek, ám ott a kerékpárversenyzésnek komoly hagyományai vannak. „Mi örülhetünk, ha az év végére megtérül az összeg” – mondta akkor.

A Girónak otthont adó városok figyelemre méltó imázsnak és gazdasági megtérülésnek örvendhetnek, gondoljunk csak a kapcsolódó iparágakra vagy a turizmusra. Becslések szerint 10 millió szurkoló látogat el személyesen a Giro szakaszaira és csaknem 800 millió néző követi a világ 198 országából a közvetítéseken keresztül. Nem túlzás tehát állítani: a mostani hétvégén valóban Magyarországra figyel majd a sportvilág.

Konkrétumot keveset tudni

A Giro pontos tarifa listája nem ismert, minden a privát egyeztetésre van bízva a szervező RCS Sport és a szakaszokat fogadó városok, a szponzorok és a televíziós csatornák között. Olaszországi forrásunk szerint a magyarországi indulás nagyságrendileg 10 millió euróba (jelenlegi árfolyamon mintegy 3.7 milliárd forint) kerül, az egyéb költségek (városok, szponzorok, tv) nem emelkedtek 2019-hez képest.

Az Il Sole 24 Ore című olasz gazdasági napilap szerint 2019-ben azon városok költségei, amelyekből indult egy etap, 70 és 100 ezer euró között mozogtak, de egy befutót fogadni akár 200 ezer eurót is megért egy településnek. A költségek ennél nagyobbak is lehetnek: 2018-ban, a római nagy fináléért az olasz főváros mintegy 400 ezer eurót fizetett. 2019-ben azonban Materának (Európa kulturális fővárosa abban az évben) 500 ezer euróértt kínálták fel a lehetőséget, hogy a Giro induló városa legyen, az önkormányzat azonban forráshiány miatt ezt elutasította. A külföldi rajtok is magasabbak: 2018-ban az izraeli start mintegy 6 millió euróba került.

Nemcsak szponzori díjakat kell kifizetnie egy szakaszvárosnak, de a verseny lebonyolítása is további kiadásokkal jár. Tavaly az Ntr24 beneventói újság részletesen beszámolt arról, hogy Guardia Sanframondi (a 8. szakasz befutója) 165 ezer eurót költött a Giróra. A költségek között szerepeltek például a promóciós kiadások, az utcák tisztítása vagy az aszfalt karbantartása is.

Fontos hangsúlyozni: ezek az olasz városokra vonatkoznak. Magyarországon a kiadásokat a költségvetésből finanszírozzák, magyarán az adófizetők dobják össze.

Természetesen a városok részvételén túl a szponzorok és a televíziós jogok teszik lehetővé a Giro lebonyolítását. Az Il Sole 24 Ore szerint 2018-ban 14 millió eurót fizettek összesen a szponzorok és 25 milliót eurót hoztak a televíziós jogok az RCS Sport számlájára. Bár nehéz megbecsülni a Giro teljes forgalmát, de az Il Sole 24 Ore szerint az elmúlt években a summa 70 millió euróra (26,5 milliárd Ft) növekedett. Az összeg nem csekély, de még mindig elmarad a világ legjelentősebb háromhetes versenyétől, a Tour de France-tól...

A versenyzők is jól járnak

Ilyen bevételek mellett a szervezők megengedhetik, hogy busásan honorálják a legjobb versenyzőket. Az Eurosport szerint tavaly a rózsaszín trikó nyertese, a kolumbiai Egan Bernal összesen 265 668 eurót vihetett haza (115 668 eurót az UCI-től és 150 ezer euró „különdíjat” az RCS Médiacsoporttól kapott). A szervezők által hivatalosan kiadott Roadbook szerint az összetettben az első 20 versenyzőt díjazzák, az első 115.668, a második 58.412, a harmadik pedig 28.801 eurót kap. Hasonló a szisztéma a szakaszok díjazásánál, az etapgyőztesnek 11.010, a másodiknak 5.508, a harmadiknak 2.753 euró üti a markát. Ezeket az összegeket egyébként a versenyzők be szokták dobni a csapataiknak a közösbe, ugyanis a társak segítsége elengedhetetlen egy-egy sikerhez.

A magyarországi szakaszok

1. szakasz, május 6., péntek: Budapest–Visegrád, 195 km

2. szakasz, május 7., szombat: Budapest, 9,2 km, időfutam

3. szakasz, május 8., vasárnap: Kaposvár–Balatonfüred, 201 km

(A teljes versenyt az Eurosport közvetíti, a magyarországi etapok az M4 Sporton is láthatók lesznek.)

Eddigi külföldi rajtok

1965: San Marino

1966: Monte Carlo (Monaco)

1973: Verviers (Belgium)

1974: Vatikán

1996: Athén (Görögország)

1998: Nice (Franciaország)

2002: Gröningen (Hollandia)

2006: Seraing (Belgium)

2010: Amszterdam (Hollandia)

2012: Herning (Dánia)

2014: Belfast (Észak-Írország)

2016: Apeldoorn (Hollandia)

2018: Jeruzsálem (Izrael)