Kamatot emelt az amerikai jegybank, a Federal Reserve (Fed) az irányadó kamatát fél százalékponttal egy százalékra emelte. A piacok kitörő örömmel fogadták, no nem a kamatemelést, hanem annak mértékét és a Federal Reserve elnökének szavait. Jerome Powell kizárta azokat a spekulációkat, hogy az amerikai jegybank 50 bázispontnál nagyobb emelésekre készülne a jövőben. Kamatemelések lesznek Amerikában is, hisz az infláció a márciusi 8,5 százalékkal negyven éves csúcsra szökött. Ilyen helyzetben Fed is azt teheti, mint minden más jegybank, szigorít a monetáris kondíciókon, csökkenti a pénzmennyiséget a gazdaságban. Ugyanakkor Fed is ugyanazzal a kihívással szembesül, mint a társbankok: ha túl gyorsan, túl magasra emeli a kamatokat, az lefojtja a Covid-válság után meginduló növekedést, amit ráadásul tetéz az ukrajnai háború, még ha ennek gazdasági hatásai minimálisak az USA piacaira.
Az infláció túlságosan magas, és megértjük, hogy ez milyen nehézségeket okoz - mondta Jerome Powell, a Fed elnöke az amerikai közvéleménynek szóló üzenetben. Úgy gondolja, hogy jó esélyük van az árstabilitás helyreállítására recesszió nélkül - tette hozzá. Powell az is elmondta, hogy idén több kamatemelés is jön, ám azok nem lesznek egyenként fél százalékpontnál nagyobbak. Elemzők szerint a Fed arra törekszik, hogy az év végére 2,5 százalékra vagy még magasabbra emelje irányadó kamatlábát, amit a járvány idején még nulla százalékon tartott, hogy erősítse a gazdaságot.
Az Európai Központi Bank legutóbbi ülésén áprilisban (még) nulla százalékon hagyta az eurókamatot, ám idén az EKB is beáll a sorba, és az infláció gyorsulása miatt kamatemelésbe kezd. Ezt nemcsak az elemzők tekintik készpénznek, de Christine Lagarde, az EKB elnöke is úgy nyilatkozott, nagy valószínűséggel az első kamatemelés még az idén megtörténik az eurózónában is. Lagarde a CNBS-nek elmondta, hogy a kamatemelések száma és üteme beérkező gazdasági, inflációs adatoktól függ.
Az amerikai jegybank kamatemelése „válaszlépésre” kényszerítheti a kis jegybankokat, így az MNB-t is, hiszen ha drágul a dollár, akkor a kis nemzeti valuták leértékelődnek, amit viszont nem engedhet meg például a magyar jegybank sem. Az MNB legutóbb a múlt héten 5,4 százalékra emelte az alapkamatot, ám az irányadó egyhetes betéti kamatát már akkor 6,45 százalékra növelte, jelezve a magyar gazdaság egyensúlyi problémáit. Bár nem így nevezik, valójában ezt utóbbi tekinthető a magyar alapkamatnak. Az MNB szándékai szerint a két kamat a nyáron összeér, az optimista várakozások szerint hét, realista-pesszimista változat szerint inkább nyolc százalékon. Az MNB legutóbbi kamatelmése után a jegybankárok leszögezték, hogy az emelkedő infláció mellet fél szemmel azt is figyelik, hogy a nagy jegybankok milyen ütemben és mértékben szigorítanak a kondíciókon, hiszen az MNB-nek mint egy kis jegybanknak ehhez is igazítania kell a kamatpolitikáját.
