börtön;fogvatartottak;bűnözés;BVOP;

2022-05-07 11:29:00

Hiába csökken a bűnözés, egyre több a fogvatartott Magyarországon

Egy év alatt több mint 1100 fővel nőtt a számuk.

A 2020-ban elért 95 százalékos kihasználtság helyett ma száz ágyból újra csak egy szabad a hazai fegyintézetekben, miközben egyre kevesebb az elkövetett bűncselekmény.

A statisztikák szerint 2021-ben 17 510 ember élt a hazai fegyintézetekben, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) idén április végén már 18 640 főről beszélt lapunknak. Nehéz magyarázatot találni az ellentétes folyamatokra, de az biztos, hogy a bűnözésre adott állami válasz, vagyis a hazai kriminálpolitika szigorodása több ponton is a börtön felé tereli a vétkezőket.

A különbség abból ered, hogy a magyar statisztikában nem jelennek meg az úgynevezett reintegrációs őrizetben lévők, akiket az otthonukban valamilyen technikai eszköz segítségével ellenőriznek, míg az Európa Tanács statisztikusai őket is figyelembe veszi a létszámolvasáskor.

A belügyi adatbázis ugyanakkor azt mutatja, hogy az utóbbi évtizedben – a világtendenciákat követve – nemcsak az élet elleni cselekmények száma csökkent, hanem drasztikusan visszaesett a vagyon elleni és más erőszakos bűncselekmények száma is Magyarországon. Míg 2010-ben összesen több mint 447 ezer bűnesetet regisztráltak, addig 2020-ban már csak 162 és félezret. Nagyjából megfeleződött és így 7 és félezer volt két éve a testi sértések száma, majdnem ugyanilyen arányban csökkent 8570-re az elkövetett garázdaságoké, a lopások pedig 185 ezerről 48 ezerre zuhantak. (Ez persze szorosan összefügg a koronavírus-járvány miatt megváltozott otthontartózkodási szokásokkal is.) A járvány alatt emelkedett a csalások, a családon belül elkövetett erőszakos esetek száma, és ettől függetlenül egyre több kábítószeres bűncselekményt követnek el, valamint egyre emelkedik az ittas vagy bódult járművezetők száma is. A szakértői elemzések szerint azonban a magyarországi bűnözés összességében nem tekinthető magasnak, így semmi nem magyarázza, hogy a százezer lakosonként börtönben lévők száma miért 180, ami az egyik legrosszabb adat a Tanács 46 tagállamában. Arányaiban csak néhány országban, így Azerbajdzsánban, Grúziában, Litvániában, Szlovákiában, de különösen Törökországban rosszabb a helyzet, míg hozzánk hasonló a cseh és lengyel adat. Ausztriában ugyanakkor százezer lakosonként csak 95, Németországban 71, míg Svédországban 70 embert tartanak elzárva. (Az ENSZ egész világra kiterjedő arányszáma 140 elítéltet mutat százezer lakosonként.) A kérdőjelek szaporodnak, ha figyelembe vesszük, hogy 2010-ben a magas bűnözés mellett is csak 164 fogvatartott jutott százezer lakosra Magyarországon.

Ezt a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa azzal egészítette ki lapunknak, hogy a statisztikák szerint a börtönbüntetések átlagosan hosszabbak, mint más európai országokban. Krámer Lili, kriminológus emlékeztetett rá, a kriminológiában sokat tárgyalt jelenség, hogy a csökkenő bűnözésre a világ legtöbb országa, így hazánk is egyre szigorodó szankciókkal válaszol, mintha egyre durvuló bűnözési helyzetre kellene reagálni. Amikor az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015-ben kimondta, hogy a magyar kormánynak tenni kell a börtönök túlzsúfoltsága ellen, és erre válaszként öt új fegyintézet felépítését vállalta az Orbán-kabinet, a jogvédő szervezet arra figyelmeztetett, hogy ha nem változik a büntetőpolitika, rövid időn belül az új férőhelyek is betelnek majd – s ez a pillanat másfél év alatt be is következett.

Ennek egyik oka Krámer szerint, hogy a járvány kitörése után nőtt a letartóztatottak száma. A Helsinkihez forduló magánszemélyek és ügyvédek is arról számoltak be, hogy a koronavírus idején a hatóságok sokszor azért alkalmazták a letartóztatást, hogy így biztosítsák a valamivel gyanúsított „terheltek” jelenlétét a – sokszor online zajló – tárgyalásokon. Nőtt az elmúlt hónapokban a maximum 90 napos elzárással járó rövid szabadságvesztések száma is, miközben ritkán éltek a korai szabadítás eszközeivel, a reintegrációs őrizet vagy feltételes szabadságra bocsájtás lehetőségével, így többen maradtak bent az intézetekben, mint a járvány előtt. Emlékezetes, hogy ez utóbbi szabályait azután szigorították, hogy 2019 év végén egy jó magaviselete miatt korábban szabadult erőszakos férfi Győrben megölte fiát és nevelt lányát, majd magával is végzett. Úgy tűnik, hogy az erről döntő bíróságok a szigorítás hatására azoknak az esetében elkezdtek szigorúbb döntéseket hozni, akiket a módosítás nem zár ki a feltételes szabadságra bocsájtás lehetőségéből, így érvényesülhetett ennek az ügynek egyfajta „dermesztő hatása” – fogalmazott a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. A bíróságok a jogszabály szigorításán túl annak eldöntéséhez, hogy valakit a büntetése letelte előtt szabadon lehet-e engedni, nem kaptak elég szakmai segítséget, ami viszont így hozzájárulhatott a börtönben lévők létszámának növekedéséhez.

Ilyen hatása volt a szabálysértések rendkívüli méretű megugrásának is. A belügyi nyilvántartásban a napokban jelent meg, hogy a 2018-as 76 ezres adattal szemben 2021-ben 170 730-ra nőtt azoknak a szabálysértéseknek a száma, ahol elzárásra változtatták a pénzbüntetést. A növekedésért részben a veszélyhelyzeti intézkedések és rendeletek szabályainak megszegése tehető felelőssé – tehát a maszkviselés vagy a kijárási tilalom szabályait megszegőket bírságolták. A Magyar Helsinki Bizottság egyik ügyfele 50 ezres bírságot kapott a születésnapján, mert hajléktalan emberként süteményt evett egy padon és ezzel megszegte a maszkviselési szabályt, miközben azt az utcán is kötelező volt hordani. Krámer Lili úgy látja, aggasztó, hogy a szociális szolgáltatások leépítésével egyre többen kerülnek a büntető igazságszolgáltatás látókörébe, márpedig a szegénység büntetése elfogadhatatlan. Szociálpolitikai kérdéseket nem érdemes és nem is lehet börtönnel kezelni. Úgy kellene alakítani a büntetőpolitikát, hogy börtönbe csak az kerüljön, akinél más már nem használ. Léteznek ugyanis nem a szabadság megvonásával járó szankciók, fontos lenne, ha azok nagyobb teret nyerhetnének, erre a jogszabályok is adnak lehetőséget – emlékeztetett a jogvédő.