Észak-Írország 101 éves történelme során először fordult elő, hogy nacionalista, az ír újraegyesülést zászlójára tűző párt került a tartomány élére. A nemzetgyűlési választáson közel 63 százalékos részvétel mellett a 90 mandátumból a Sinn Féin 27, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) 25 képviselői helyet csípett el. Az 1998-as nagypénteki egyezményen alapuló hagyománynak megfelelően Michelle O'Neill, a republikánusok második embere töltheti be a tartományi vezető pozícióját, míg helyettesét a DUP-nek kellene adnia.
A 42 éves O'Neill, aki óriási utat tett meg azóta, hogy 16 éves korában leányanyaként szült és úgy érezte, a társadalom "leírta", most "rendkívüli fontosságúnak" nevezte az "új korszakot megnyitó változást, amely a tisztesség, egyenjogúság és társadalmi egyenlőség alapján a kapcsolatok újraálmodását teszi lehetővé". A Brexit és az ellentmondásos északír protokoll miatt megroggyant koronahű pártok bojkottálhatják az autonóm kormány megalakulását, bár az Észak-Írországért felelős brit miniszter a testület mielőbbi felállására szólított fel. A DUP egyik befolyásos képviselője, Ian Paisley a jegyzőkönyv vitatott pontjainak tisztázása előtt nem lát reményt a decentralizált kormány létrejöttére, azok egyoldalú brit megváltoztatása pedig fokozná a szigetország és az EU közötti feszültséget.
Sorozatban tizenegyedik választási próbáját állta ki a Skót Nemzeti Párt, messze a legtöbb, 453 önkormányzati képviselői helyet víva ki. A skót Munkáspárt megelőzte a korábbi második Konzervatívokat, akik 63 mandátumtól estek el. Nicola Sturgeon újabb győzelme közelebb hozhatja az általa 2023 vége előttre ígért újabb függetlenségi referendumot, amit nehezít, hogy Boris Johnson nem biztosítja annak törvényi alapjait.
Hiába vesztett közel ötszáz önkormányzati képviselői helyet a kormánypárt, tény, hogy a Munkáspárt ugyan kiterjesztette London feletti hatalmi túlsúlyát, de a 2019-es parlamenti választás során a konzervatívok által áttört közép- és észak-angliai "vörös falat" nem sikerült egyértelműen visszahódítani. Boris Johnson imázsától elválaszthatatlan a szerencse, és Fortuna ezúttal is kegyébe fogadta, amikor pénteken a durhami rendőrség bejelentése elterelte a figyelmet a választási kudarcról. Eszerint bűnügyi vizsgálat indul annak kiderítésére, megsértette- e Sir Keir Starmer múlt év április 30-án este 10 óra körül a járványügyi szabályokat? A még érvényben lévő szociális távolságtartási követelmények ellenére az ellenzék vezére munkatársaival egy megbeszélést követően egy korsó sört és curryt fogyasztott a Munkáspárt helyi irodájában. A nyomozás hat hetet is igénybe vehet. Az összejövetel részvevőinek ugyanúgy ki kell tölteniük egy sokoldalas kérdőívet, mint néhány hete a Downing Street 10-ben rendezett alkoholizálásban érintetteknek.
A fejlemény jelentősége óriási, hiszen ahogy erre elemzésében Chris Mason, a BBC újonnan kinevezett politikai főszerkesztője is utal, a rendőrségi döntés megszületéséig patthelyzetben marad a Munkáspárt vezetője. A "beergate"-be keveredett Sir Keir nem támadhatja folyamatosan Boris Johnsont a parlamentben a partygate miatt, főleg nem követelheti ismételten a lemondását, amiért nem mondott igazat. Ha ő is pénzbüntetést kap, pozíciója tarthatatlanná válna, ami az őt őszintén nem kedvelő Boris Johnsonnak nagy örömet szerezne. A kormányfő jövője az angliai, walesi, - itt egyetlen tanácsháza vezetését sem szerezte meg, - és skóciai önkormányzati pozícióvesztés után még bizonytalanabbá vált, noha a Sky News műsorában megszólaltatott oktatási minisztere, Nadhim Zahawi szerint változatlanul "választási bónusznak" tekinthető. Sokat fog nyomni a latban, hogy kap- e újabb pénzbírságokat a törvénysértő Downing Street-i partik miatt és mennyire meszeli el az ezeket vizsgáló független Sue Gray-jelentés?