katonai parádé;május 9.;orosz-ukrán háború;

- Se nagy bejelentés, se légi parádé nem volt a Győzelem napján Moszkvában

Összemosta a náci Németország felett 77 évvel ezelőtt aratott győzelmet és az Ukrajna ellen most folyó háborút Vlagyimir Putyin. 

Az orosz elnök a május 9-e alkalmából rendezett moszkvai díszszemlén mondott beszédében Kijevet vádolta azzal, hogy „büntetőhadjáratra” készült a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” ellen és be akart törni a Krím-félszigetre. Ukrajna szerinte már az atomfegyverkezést fontolgatta, illetve a NATO közeledett Oroszország határaihoz, elkerülhetetlen volt „a nácikkal és a banderistákkal” való összeütközés, ezért nem maradt más, mint a „figyelmeztető csapás”.

A súlyos betegségéről szóló híresztelésekre rácáfolva Putyin a gyengeség legkisebb jele nélkül mozgott és határozottan, tisztán, hangosan olvasta fel a rövid szónoklatot, amelynek már az első percében felbukkant a Donbász, azaz a Donyeck-medence kifejezés. Az orosz elnök szerint az amerikai „kivételesség” elve mindenkire, az Egyesült Államok szövetségeseire nézve is megalázó, de Oroszország más, mert ott sosem tagadják meg a hagyományos értékeket. A Donbász „felkelői” és az orosz katonák a békéért harcolnak, egy olyan jövőért, amelyben nincs helyük a hóhéroknak és a náciknak. Az egyetlen konkrét bejelentés a harcokban elesettek családjainak támogatását előíró elnöki rendeletre vonatkozott, Putyin a várakozások dacára nem szólt se az általános mozgósításról, se az ukrajnai hadjáratban aratott sikerekről. Beszédét ezzel zárta: „Oroszországért és a győzelemért, hurrá!”

Oroszországban és az elfoglalt ukrán területeken összesen 28 városban voltak díszszemlék, amelyeken 65 ezren vonultak fel és 2400 haditechnikai eszközt mutattak be. Moszkvában az alacsony felhőzet miatt elmaradt a légi parádé, a Vörös téri díszszemle 11 ezer résztvevője között pedig olyan egységek is masíroztak, amelyek már megjárták az ukrajnai háborút.

Az ünnep előestéjén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszédet tartott, s azt jósolta, hogy Ukrajnában hamarosan két „Győzelem napja” is lesz, míg másnak egy sem marad. Azt mondta, a háborúban nem két ország, hanem két világnézet küzd egymással, az ellenségnek nem tetszik, hogy az ukránok szabadok és a saját útjukat járják. „Legyen szó a nácikról vagy a hordáról, előbb-utóbb mindig győzünk” – jelentette ki a német és a tatár megszállást felidézve.

Varsóban a háború ellen tiltakozó lengyel és ukrán tüntetők vörös festékkel öntötték le a szovjet katonák emlékművének megkoszorúzására érkező orosz nagykövetet. Szergej Andrejevet, feleségét és munkatársait a demonstrálók nem engedték az emlékműhöz és végül a rendőröknek kísérték őket vissza az autóikhoz. Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a történtekkel „felfedték arcukat a neonácik”.

Az orosz műholdas tévék menüjében és a Kreml üzeneteit visszhangzó lenta.hu hírügynökség honlapján reggel háborúellenes üzenetek és hírek jelentek meg. Az egyik címe szerint „A hadseregre fordított rekord nagyságú összegek sem segítettek Oroszországnak legyőzni Ukrajnát”, egy másik arról szólt, hogy a védelmi tárca hazudott a Moszkva cirkálón odaveszettek családjainak. A hivatalos politikának ellentmondó tartalmakat rövid időn belül eltávolították.

Egy új, értékalapú külpolitikai szemléletmód van felemelkedőben a régióban. Magyarország viszont kimarad ebből a folyamatból és egyre inkább elszigetelődik - erről beszélt a Népszavának Benjamin Tallis, a berlini Hertie School kutatója.