Rengeteg a hiba – mutatja a nemrég felújított épületben látható beázásokat, repedéseket Czeglédi Mihály, a tiszapüspöki általános iskola igazgatója. A bojlert rosszul kötötték be, helyenként felpúposodik a fal, az egyik tanteremben konzolok helyett fűtőcsövek tartják – úgy, ahogy – a radiátorokat.
Ennél azonban sokkal nagyobb a baj van a tornateremmel. „Gyalázatos állapotok uralkodnak” – készít fel a látványra az igazgató.
Megállapításában nincs semmi túlzás. A folyosó végén, egy műanyag függöny mögött félig kész, használhatatlan irodahelyiségek fogadnak – az egyikbe gyöngybagoly költözött a múltkoriban –, innen vezet az út a szétvert tornaterembe.
A vakolatot már eltávolították, az oldalfalak is hiányoznak. Szabadon süvít a szél. A linóleumpadlót sitthalmok és enyészetnek indult tornaszerek borítják. Mintha katasztrófa sújtotta övezetben járnánk.
A kivitelező cég emberei egy évvel ezelőtt vonultak le a területről, azt mondták, elfogyott a pénz. „Azóta semmi nem történt” – emeli fel a hangját ingerülten Czeglédi Mihály. A tornatermet – legalábbis azt, ami megmaradt belőle – a statikus életveszélyesnek nyilvánította. Az igazgató sem vitatja, hogy valóban az. A tornatermet valamikor a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején kalákában építették a helybéliek. Fogalmazzunk úgy, hogy lelkesedésük nem párosult megfelelő szaktudással.
A tornaórákat szabad ég alatt, egy aszfaltozott kézilabdapályán tartják. Bár Czeglédi Mihály erősen reméli, hogy a fenyegetés nem válik valóra, az egyik állami szerv már kilátásba helyezte: ilyen körülmények között ősszel nem kezdődhet meg a tanítás. Nem mintha Magyarország összes iskolája rendelkezne tornateremmel. Tiszapüspöki esetében az a gond, hogy a tornaterem szerepel az úgynevezett „kötelező eszközjegyzékben”. Annak tehát elvileg meg kell lennie.
Tiszapüspöki légvonalban tíz kilométerre fekszik Szolnoktól. A kétezres lélekszámú községet az igazgató becslése szerint 60-70 százalékban romák lakják. Az általános iskolában ugyanaz a spontán szegregáció zajlott le, ami sokfelé az országban. A rendszerváltás után a szabad iskolaválasztás lehetőségével élve a nem cigány szülők kezdték máshova beíratni gyerekeiket. A tiszapüspöki iskolába 150-160 diák jár. Ma már kivételesnek számít, ha valakinek a felmenői között nincs roma. Czeglédi Mihály ennél a pontnál fontosnak tartja megjegyezni, hogy sem a faluban, sem az iskolában nincsenek komoly etnikai konfliktusok.
Amikor a Fidesz államosította az iskolákat, Tiszapüspökiben – praktikus okokból – próbáltak egyházi fenntartót keresni. A nagy keresztény egyházak közül csak egy tanúsított érdeklődést, de végül, gyaníthatóan a roma tanulók magas aránya miatt, ez a felekezet is visszalépett. Jelentkezett viszont a Tiszapüspökiben született Lukács Mihály, a Lungo Drom politikusa, a Fidesz volt parlamenti képviselője, az ORÖ tagja. Az iskola az ő közreműködésével került 2012-ben az ORÖ fennhatósága alá. (Lukács Mihály ugyanebben az évben elhunyt.)
Igaz – tesz szóvá egy mulasztásos törvénysértést Czeglédi Mihály –, a települési önkormányzat csak az ingóságokat adta át az ORÖ tulajdonába, magát az épületet még mindig nem.
A fenntartóváltás bevált. „Az ORÖ jó gazdája az iskolának, ahol tud, segít. Az állami normatíva az utolsó fillérig eljut Tiszapüspökibe” – hangsúlyozza az igazgató. Az iskola jól felszerelt, a gyerekek teljesítménye a hasonló adottságú települések iskoláihoz viszonyítva átlagosnak mondható.
A felújítás előkészületei – az Emberi Erőforrások Minisztériuma anyagi támogatásával – még az előző ciklusban kezdődtek, amikor Balogh János volt az ORÖ elnöke. A kivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázatot a budapesti Lakmé Kft. nyerte, a munka 2020-ban indult. Czeglédi Mihály azt kéri, hogy a felújítás pénzügyi részleteiről a kivitelezőt vagy az ORÖ-t kérdezzük.
Üveges Ferenc, a Lakmé Kft. ügyvezetőjének elmondása szerint az iskolaépület és a tornaterem felújítására összesen 284 millió forint állt rendelkezésre (nettó összegről beszélünk). Az ORÖ kevesebb mint 200 millió fizetett ki az elvégzett munkáért, miközben a kivitelező cégnek van még 50 millió forintos követelése. Az ügyvezető állítja, hogy a birtokukban lévő igazságügyi szakértői állásfoglalás jogosnak ismeri el az igényt.
Az ORÖ visszatartott 100 millió forintot, de Üveges Ferenc biztosra veszi, hogy ennyi nem elég az életveszélyesnek nyilvánított tornaterem felújítására.
A közbeszerzési eljárás során nem lehetett tudni, hogy a tornaterem ennyire rossz állapotban van, ez csak utólag derült ki. A váratlan helyzet a 2020-as árakon 25-30 millióval dobja meg a költségvetést. Azt még ki se számolták, hogy mai árfolyamon ez mennyi pénzt jelent. Jó eséllyel legalább a dupláját. Statikai terv, amelynek prezentálása szerinte a megrendelő feladata lenne, még mindig nincs.
„Nagyon sokat tettünk azért, hogy elkészüljön az iskola” – bizonygatja Üveges Ferenc. A statikai – és vízelvezetési – tervek hiánya, valamint a pénzhiány miatt azonban csak egyetlen választásuk maradt, a munka félbeszakítása. A teljes felújítással tavaly januárban kellett volna végezni. A kérdésre, hogy a valóságban mikor fog felépülni a tornaterem, az ügyvezetőnek nincs válasza.
Mentőöv jöhet a kormányzattól
Az önmagát „roma állampolgárként, civil aktivistaként” meghatározó Orsós István bejelentése nyomán Agócs János, az ORÖ elnöke tavaly szeptemberben belső vizsgálatot rendelt el a tiszapüspöki iskola felújítása ügyében. A vizsgálat a végéhez közeledik. Ennek várható eredményéről az ORÖ elnöke csak annyit árul el: felmerül a bűncselekmény gyanúja, egy birtokába került hangfelvétel alapján a roma testület egyik képviselőjének „érintettsége” is vélelmezhető. Elképzelhető, hogy feljelentést tesz.
A legfontosabb az – mondja lapunknak Agócs János –, hogy Tiszapüspökiben végre elkészüljön a felújított tornaterem. A munka folytatásához új közbeszerzési eljárásra, a megnövekedett költségek miatt pedig további forrásokra lesz szükség. Az ORÖ elnöke erről több minisztériummal is tárgyalásokat folytat, az egyeztetések szerinte jól haladnak és sikerrel kecsegtetnek.
