infláció;

- Vágtat az infláció

A kis- és közepes vállalkozások egy része meglepetéssel tapasztalta, hogy közüzemi számlája az elmúlt hónapokban jelentős mértékben megemelkedett. Ők ugyanis már nem élhetnek automatikusan - ellentétben a lakossággal - a rezsicsökkentés kedvezményével. A költségnövekedés a nyereségesség elillanásához, az pedig fokozatos ellehetetlenülésükhöz vezethet.

Természetesen a piaci törvények ebben az esetben is érvényesülnek, ezért - ameddig a keresleti oldal ezt még elviseli - megpróbálkoznak azzal, hogy többletterheiket áthárítsák a vevőkre. Ezzel ők maguk is gerjesztik az inflációt. Vagyis beszállnak abba a folyamatba, amelynek következtében 2022 tavaszára az áremelések mértéke brutálissá vált. Az MNB - a körülmények drasztikus megváltozása nyomán - lassacskán feledésbe is merülő évi 3 százalékos inflációs küszöbe illuzórikussá vált: a KSH legfrissebb adatai szerint az élelmiszerek ára valóban 3 százalékkal nőtt, de nem egy esztendő, hanem egyetlen hónap alatt!

A pénzromlásnak ez a mértéke hagyományos eszközökkel aligha kezelhető. A jegybank ugyan hangyaszorgalommal emelgeti az alapkamatot, és ez májusban sem lesz másként, de eddigi lépései teljesen hatástalanok voltak. Viszont a hitelkamatok is megnövekedtek, tovább terhelve a családok egyre drágábbá váló életét. De az MNB ennek ellenére nem tehet mást: folyamatosan kamatot kell emelnie.

Az árak annak ellenére növekednek, hogy a kormány mind a mai napig tartózkodott a hatósági árintézkedések visszavonásától. Nem úgy, mint a fővárosi önkormányzat, amely annak ellenére döntött a taxitarifák emeléséről, hogy a bérautók igénybevétele aligha minősül közszolgáltatásnak, így inkább a piaci törvényeknek kellene engedelmeskedniük. A tarifamódosítás ráadásul az infláció szempontjából nem a legszerencsésebb időpontban valósult meg.

Két számjegyű éves pénzromlási ütemre 21 esztendő óta nem volt példa, de  hamarosan megdől a több évtizedes rekord. A jelenlegi fogyasztói áremelkedés dömping annyiban tér el a korábban megtapasztaltaktól, hogy nem korlátozódik egy-egy termékcsoportra vagy szolgáltatásra, hanem teljes körű, ami az általános inflációs nyomás eredménye. Ugyanakkor - az üzemanyagok árbefagyasztásával szemben - az egyes élelmiszerek árstopjának nincs inflációcsökkentő hatása, hiszen a kiskereskedők az elszenvedett veszteséget azonnal ráterhelték más portékákra. Közben a választások előtti jövedelemkiáramlás okozta túlkereslet még kitart a piacokon, és a költekezni tudók vásárlási kedve lovat ad az áremelési törekvések alá - sőt elfedi más családok napról napra növekvő megélhetési gondjait.

Most az a furcsa helyzet állt elő, hogy a kormány júliustól emel ugyan 3,9 százalékot a nyugdíjakon, de ezzel - legalábbis formálisan, az év eleji korrekciót is figyelembe véve - a 8,5 százalékos inflációt kompenzálja, és nem a jelenlegi, hivatalosan 9,5 százalékosat. Így novemberben újabb emelést kell végrehajtani. Vajon miért nem tudják már ezt júliusban odaadni, visszamenőleg az időseknek? Közismert: szavakkal nem lehet jóllakni.