Nagyjából öt hét múlva kezdődik a budapesti úszó világbajnokság, amelynek rendezésére a japán Fukuoka meglepő visszalépése után váratlanul, de annál gyorsabban csapott le a szövetségi vezetés, a kormányzat pedig olyan remek ötletnek tartotta, hogy költségvetési támogatást nyújtott a beesett vb-rendezéséhez. Hogy pontosan mennyit, azt egyelőre nem hozta nyilvánosságra a szövetség, de a szervezet Oszkó Péter korábbi pénzügyminisztert kérte fel a költségvetés elkészítésére. A szakember több fórumon is megígérte, felülről zárt lesz a költségvetés, vagyis semmiképp nem ismétlődhet meg a 2017-es pénzügyi ámokfutás, amikor végül 180 milliárd körül állt meg az eredetileg 35-40 milliárdra tervezett Duna Aréna építése a mellé sorolt fejlesztések miatt.
Lehet, hogy nincs összefüggés és nem a vb-rendezés, hanem a korábban elkövetett bűncselekmények miatt, de tény: Balogh Sándor – aki a budapesti vizes vb-t szervező állami Bp2017 Kft. ügyvezető-helyettese, gazdasági igazgatója volt – azóta bujkál és nemzetközi elfogatóparancs alapján körözik… Az úszóknak persze ezekhez semmi közük, csak minimum jelzés értékű, mivel járhat, ha a hazafias érzelmekre hivatkozva a hatalom mindenáron sportot csinál a politikából.
A két hete lezavart debreceni országos bajnokság érdekes fejleményekkel szolgált: kiderült, mégsem a 2017-ben rendezett budapesti vb-re érvényes a mondás, hogy azon volt látható utoljára a múlt, a jelen és a jövő. Ebben tévedett a sportági szakvezetés. Mert ez csak a mostani, öt évvel későbbi vb-re lesz igaz.
A generációváltás elhúzódott, az akkori nagyságok csak nem akartak visszavonulni, ami egyúttal mutatja a bennük rejlő hihetetlen elköteleződést is sportáguk iránt. A legplasztikusabban talán Hosszú Katinka jeleníti meg ezt, aki háromszoros olimpiai bajnokként évtizedig volt a sportág legfőbb éremszállítója, ám ma már messze van korábbi önmagától. Mégis küzd, kapar, hogy legalább egy érmet összeszedjen az öt hét múlva kezdődő vb-n a Duna Arénában. Belátta, kifele megy az úszásból, elfogadta, hogy túl van a csúcson, már nem az a kérdés, hogy hány számban indul és abból hány aranyérmet nyer, hanem az: egyáltalán melyik távon áll fel a rajtkőre? Ezzel együtt ambiciózus célt tűzött ki magának, száz nagy versenyen elért éremre hajt (olimpia, vb, Eb), és a hiányzó négy még simán összejöhet neki a sportági rekordhoz. Tavaly az Eb-n arany, ezüst, bronzérem volt a termése, két hete pedig az ob-n időarányosan jobb időt úszott, mint akkor. Reális cél, hogy a vb után nyer még három Eb-érmet ősszel, és századosként vonul vissza.
A kiszálló pályán lévők (a Verrasztó-testvérek, Kapás, Jakabos) helyére rövidesen érkeznek a fiatalok: akik már szagoltak puskaport, de még csak biztató eredményeik, nem rendszeres győzelmeik vannak. Ilyen Kós Hubert, akinek tavalyi versenyeztetése nem volt ideális, a sok világverseny túlterhelte, de így is a világranglista első tíz helyén jegyzik, éremesélyes (200 és 400 vegyesen).
Holló Balázs és Márton Richárd pedig csatlakozott a két ászhoz, Milák Kristófhoz és Németh Nándorhoz, a kvartett korosztályos világcsúccsal lett anno ifjúsági világbajnok a 4x200-as gyorsváltóban. Most beleöregedtek a felnőtt mezőnybe, ez a négy férfi ma a magyar úszás legerősebb váltója.
Egészen kivételes, hogy egy ilyen relatíve kis létszámú sportág, mint az úszás, simán kitermel magából négy ilyen nívójú klasszist. Elvileg mellékszál, de mégsem az, hiszen a labdarúgásban ilyet nem látni, holott a futballakadémiák pénzben úsznak. Hozzájuk képest az úszók egészen más hatékonysági szinten képzik az utánpótlást, világszintű volt és maradt is a sportág, pedig kirívóan nehéz műfaj ez. Sokat mondó, a vb-n induló 32 úszó majdnem fele újonc a válogatottban (13-an).
Szabó Szebasztián ereje teljében, Pádár Nikolett pedig hiába 16 éves, 100 és 200 méter gyorson odavert a komplett mezőnynek az ob-n, de neki de még bele kell korosodnia a felnőtt brigádba. Kenderesi Tamás régen volt ilyen stabil és megbízható, pedig egyszer Sós Csaba szövetségi kapitány viccesen azt mondta neki, „amikor nem veszi komolyan, úgy úszik, hogy elmegy mellette egy éticsiga is”, de 100-on most egyéni csúcsot repesztett, ebből akár 200-on lehet nagy eredmény a vb-n. És akkor a szupersztár státuszba emelkedett olimpiai bajnok, aki a világcsúcsot is tartja: Milák Kristóf. Edzőváltása (Wirth Balázshoz igazolt) bejött, pedig kockázatos volt, de az ob-n elért időeredményei nagyon jók, jól versenyez, láthatóan örömét leli benne. Wirth Balázs edző kvalitásait mutatja, hogy Kapás Boglárkát is hozzásegítette már egy vb aranyhoz. Jogos a kérdésfelvetés: ha abból az alig ötven kilós kis testből is világbajnokot csinált 200 pillangón, akkor Milák brutális testből mit tud még kihozni?
