Ezekben a megpróbáltatásokkal teli időkben az Európai Unió elkötelezett amellett, hogy igény esetén támogassa az ukrajnai háború elől menekülőknek az európai munkaerőpiacba való integrációját. Az Európai Unió és tagállamai készen állnak arra, hogy segítséget nyújtsanak nekik a képesítésük feltérképezésében, illetve elősegítsék a szakképzésben való részvételüket, valamint a megfelelő, tanulószerződéses gyakorlati képzés és munkahely megtalálását.
Ugyanakkor mindannyian egyetértünk abban, hogy Európában és világszerte egyaránt égető szükség van a klímasemlegesség elérésére. Ez azonban óriási erőfeszítést igényel a polgároktól, a vállalatoktól, bizonyos esetekben pedig teljes iparágaktól. Számos munkavállalónak kell feladnia munkahelyét a hagyományos, fosszilis tüzelőanyagokon alapuló iparágakban, és tovább kell lépnie a feltörekvő zöld ágazatok és „zöld munkahelyek” felé az összes olyan ágazatban, ahol jelenleg szakemberhiánnyal kell megküzdenünk.
Az építőiparban például az európai zöld megállapodás várakozásaink szerint 487 ezer új munkahelyet teremt az Európai Unióban 2030-ig. Ezek közel 70 százalékának betöltéséhez képzett, fizikai és nem fizikai munkát végző munkavállalókra lesz szükség, akik rendszerint valamilyen szakképesítéssel rendelkeznek.
A munkaerőpiaccal szoros kapcsolatban álló és a munkaalapú tanulás elemeivel rendelkező szakképzés segítséget nyújthat a munkavállalóknak abban, hogy átképezzék magukat az új zöld technológiák irányába, és foglalkozást váltsanak.
A Bizottság támogatja a tagállamokat a szakképzési rendszerük átalakításában, hogy alkalmasak legyenek a zöld átállásra. Ennek egyik példája az Erasmus+ támogatás, amelynek révén a tagállamok szakképzési kiválósági központokat alakíthatnak ki. Ezek a központok helyi partnerek széles körét hozzák össze a regionális fejlődést elősegítő „készségökoszisztémákat” hozva létre. Folyamatban van már a GREENOVET, a zöld innováció jegyében létrehozott európai szakképzési kiválósági platform, az EPLUG, a városok környezetbaráttá tételét célzó európai platform, valamint a 3LOE, a zöld gazdaság szakmai kiválóságával foglalkozó központ kialakítása.
A Bizottság ezenkívül a készségekről szóló paktum révén is segítséget nyújt a vállalatoknak és munkavállalóknak a zöld és digitális átállásra való felkészülésben. A paktum egy fórumot hoz létre, amelyben az összes partner megvitathatja a jelenlegi és jövőbeli készségigényeit, és partnerségeket alakíthat ki, ezáltal pedig közvetítőként lép fel Európa tehetségkínálatának és -keresletének színterén. Eddig több mint 600 szervezet tett ígéretet arra, hogy 6 millió ember számára biztosítanak megfelelő készségeket, és ez még csak a kezdet.
A célunk az, hogy 2030-ra az Unióban élő felnőttek 60 százaléka vegyen részt képzéseken minden évben. A tagállamok az Unió által biztosított pénzeszközöket felhasználva ruházhatnak be a kezdeti oktatás és képzés mellett a munkaerő át- és továbbképzésébe.
Magyarországon az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával több kezdeményezést indítottak útjára, többek között egy olyan projektet is, amely csökkenti a szakképzésből lemorzsolódó tanulók számát. A projekt egy olyan rendszeren alapul, amelynek segítségével a tanárok nyomon követhetik a szakképzésre járó tanulók eredményeit és hiányzásait, és amely korai előrejelzést ad arról, ha egy tanulót a lemorzsolódás veszélye fenyegeti.
2022. május 16. és 20. között hatodik alkalommal tartjuk meg egész Európában az Európai Szakképzési Hetet. A részvételi lehetőségekről és a szakképzés előnyeiről a webhelyünkön tájékozódhat. https://evsw2022.eu/ Nincs vesztegetni való időnk!
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.